Ezért volt Orbán a gátakon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
„Könnyebb kezelni az olyan betegséget, amelynek előre tudjuk a tüneteit, mint egy hirtelen lázgörcsöt” – mondta az Indexnek Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal vezetője, akit az elmúlt napokban többször lehetett látni az árvízi védekezésben részt vevő Orbán Viktor mellett. A fideszes politikus arra utalt, hogy a dunai árvíz jóval kiszámíthatóbb volt, mint a március 15-i vihar, így az előbbire könnyebb volt felkészülni.
Az árvízre a kormánynak valóban több ideje volt rákészülni, kormányzati források azonban az Indexnek arról beszéltek: a múlt heti határozott fellépésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor kormányfő a március 15-i hóvihar után személyesen meg akarta mutatni, hogyan kell kezelni egy katasztrófahelyzetet. A kormányfő akkor ugyanis – forrásaink szerint – többek között a kommunikációval, illetve a Belügyminisztériummal (BM) sem volt elégedett. Egy kormányzati tisztviselő szerint ez abban is érezhető volt, hogy az elmúlt napokban mindenhol Orbán szerepelt, Pintér Sándor háttérbe szorult, miközben a márciusi hóviharról még a belügyminiszter tartott rendszesen sajtótájékoztatókat.
Semjén lova, Orbán mellénye
A két katasztrófahelyzet kormányzati kezelése között látványos volt a különbség. A márciusi hóviharban rekedt emberek többsége akkor azt nehezményezte, hogy a kormány csak pénteken figyelmeztetett a hétvégi viharra, ráadásul eltérő információkat kaptak a katasztrófavédelemtől, illetve a közútkezelőtől. A kormánypárt zárt frakcióülésén a fideszes képviselők is kifogásolták, hogy a BM által küldött sms zavaros volt. Bonyolította a helyzetet, hogy Orbán március 14-én a brüsszeli EU-csúcson volt, helyettese, Semjén Zsoltról pedig a hóvihar idején éppen lóháton vonult be az erdélyi Kézdivásárhelyre.
Az árvízi védekezésre már sokkal jobban készült a kormány. A miniszterelnök múlt kedden, napokkal az árhullám megérkezése előtt veszélyhelyzetet rendelt el. A katasztrófavédelem ontotta a közleményeket, önkéntesek ezrei segítettek a fontosabb védvonalakon. A kormányfőről folyamatosan jelentek meg olyan videók és fotók, amelyeken az volt látható, hogy mentőmellényben, dzsekiben, gumicsizmában térképeket néz, gátakon dolgozó munkásokkal, árvízi szakemberekkel beszélget. „Gyors vacsora a kantinban, rövid alvás a laktanyában” – írta csütörtökön a Facebook-oldalára. Vasárnap pedig „árvízi ebéd” címmel egy zsírpapírba csomagolt kolbászt posztolt.
Bár a videók alapján úgy tűnhetett, Orbán a helyszínen csak érdeklődött arról, hogy rendben zajlanak-e a védekezési munkák, forrásaink szerint ennél azért többről volt szó. A miniszterelnök a központi kormányzatot képviselte a helyszínen, több esetben így a bürokratikus utat megkerülve, gyorsabban születtek meg a szükséges döntések. Egy ismertebb kormánypárti politikus szerint pont ennek a hiánya okozott problémát a március 15-i hóvihar kezelésekor. Czunyiné - aki a Duna-kanyarban több veszélyeztetett folyószakaszt Orbánnal együtt keresett fel - azt mondta: a miniszterelnöknek joga van arra, hogy kormány, azon belül is BM alá tartozó kormányzati szervektől, a katasztrófavédelemtől jelentést kérjen. Ezt általában azokon a szakaszokon tette meg, ahol a lakosság leginkább veszélynek volt kitéve.
Árvíz, patriotizmus
Több fideszes politikus viszont azt emelte ki, hogy az árvízi helyzetek kezelésében korábban is jól teljesített a Fidesz, ebben már az első Orbán-kormány a tiszai árvizek idején komoly tapasztalatokat szerzett. A kormánypárt már ekkor megtanulta, hogy az embereknek az árvízi védekezés a saját javaik védelme, megőrzése miatt nagyon fontos – mondta egy fideszes.
Az MTI archívuma szerint Orbán kormányfőként a 2001-es tiszai árvíz idején is több napot töltött a veszélyeztetett településeken. Borókai Gábor kormányszóvivő 2001. március 10-én közölte, hogy a "a miniszterelnök felkeresett több Bodrog-menti települést, az éjszakát pedig az árvíz sújtotta területeken tölti." Másnap azt közölték, hogy a miniszterelnök a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi központját kereste fel, majd Baktalórántházán az ott ideiglenesen elhelyezett kimenekített lakosok szállását. A katasztrófavédelem vezetője egyébként akkor is Bakondi György, a belügyminiszter pedig Pintér Sándor volt.
Az egyik kormánypárti politikus szerint az árvízi védekezés többek között a patriotizmus miatt is passzol a Fidesz által képviselt jobboldali politikához. A képviselő arra utalt, hogy a homokzsákokat pakoló emberek otthonaikat, hazájukat védik meg. Ebben a többi politikus sem akart lemaradni Orbántól: azután, hogy a kormányfő keddtől rendszeresen részt vett a védekezésben, az ellenzéki politikusok is felbukkantak a gátakon, többek között Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is lapátot ragadott.
Az újjáépítést szereti Orbán
Orbán az újjáépítésben jó igazán – mondta egy kormányzati tisztviselő. Szerinte a kormányfő a 2010-es vörösiszap-katasztrófa után is az újjáépítési munkák közben volt leginkább elemében. "Itt nem lehet élni" – mondta Orbán 2010 októberében, amikor személyesen kereste fel a vörösiszappal elöntött Kolontárt. Ekkor Orbán arról beszélt, hogy a kormány segíteni fogja a helyieket, hogy új életet tudjanak kezdeni.
A kormányfő a kataszrófa után egyből a helyszínre utazott, több olyan kép jelent meg róla, hogy gumicsizmában, szafarimellényben járja be az érintett falvakat. Több kormányzati forrás ezért a jelenlegi árvízi védekezést inkább a vörösiszap katasztrófa utáni kárelhárítással hasonlította össze. Az Indexnek nyilatkozó kormányzati forrás így arról beszélt, kíváncsi arra, hogy Orbán az árvíz levonulása után milyen újjáépítési ötletekkel áll majd elő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
