István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Maradnak a robotarcú rendőrök

2013.06.12. 10:31

Nemcsak a publikáláshoz, de már a felvételek elkészítéséhez is engedélyt kell szereznie a sajtónak az érintett személyektől, amennyiben azok nem közszereplők és nem nyilvános rendezvényen vesznek részt, áll a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) erről szóló fejezetének már jóváhagyott módosításában, noha korábban csak a felvétel – fénykép és videóanyag – nyilvánosságra hozatalához kellett az illetők hozzájárulása.

A sajtó egy része szerint mindez ellehetetleníti a mindennapi munkát, és megélhetési perek áradatát indíthatja el, a jogalkotó szerint viszont nem történt más, mint hogy a korábbi bírói gyakorlatot foglalták törvénybe, a hatályos adatvédelmi törvény felhasználásával, derült ki a Főszerkesztők Fórumának hétfői kerekasztal-beszélgetésén a Magyar Fotográfusok Házában.

„Sajnálom, hogy nem a törvény elfogadása előtt volt ilyen találkozó, ahol a szakma elmondhatta volna érveit” – jelentette ki a rendezvényen Bánkuti András. A MÚOSZ fotóriporter szakosztályának elnöke így most abban bízik, hogy az észrevételeket talán később beépítik a törvénybe. „Attól tartok, hogy mondvacsinált személyiségi jogi ügyek jönnek majd elő, elég ehhez egy jó ügyvéd. Most is vannak, akik kizárólag erre a területre szakosodtak” – mondta az Indexnek Bánkuti, utalva arra, hogy a jelenség most sem ismeretlen, de a módosítás erre fokozott lehetőséget ad.

Bagaméri perelhet

„Szó szerint értelmezve ezután akkor is perelhet majd mondjuk az utcán lefotózott fagyiárus, ha a publikált képen személy szerint nem ismerhető fel. A bíróság bekéri az eredeti képet, ha azon látható az illető, akkor írásos engedély híján már a kép készítéséért bírságolható lesz a lap” – hozott egy példát a szakember.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint azonban eddig sem volt másképp. „Az 1992-es adatvédelmi törvényben is benne van, hogy a személyes adatok kezelése csak az érintett engedélyével történhet. A képkészítés ennek minősül” – mondta Péterfalvi.

Papírokkal szaladgáló fotósok

Ez azonban nem jelenti, hogy a fotóriportereknek beleegyezési nyilatkozatok tömkelegével kellene terepre mennie. „Nem kér a bíróság írásos hozzájárulást, elég az érintett ráutaló magatartása is” – nyugtatta meg az aggodalmaskodókat Pataki Árpád. A Kúria Polgári Kollégiumának bírája szerint tehát a sajtósok munkájában nem lesz változás, hiszen ez eddig is így volt.

Igaz, a tapasztalat szerint a ráutaló magatartás fennállását a bíró vagy elhiszi, vagy nem: Bánkuti felidézett egy esetet, amikor két rendőr úgy kapott összesen másfélmillió forintot, hogy egy apró képen jelentek meg arccal, amint elvisznek karonfogva egy kilakoltatás ellen tiltakozót. „A rendőrök a fotósok szerint akkor jóváhagyták a fényképezést, a bíróságon ezt már nem ismerték el”. Első fokon nyert a lap, másod fokon nem.

Bárki leállíthatja a fotózást?

„Nem a változtatás szándékával szerkesztettük meg az új törvényt” – hangsúlyozta Székely László. Az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos szerint a lényeg csupán az volt, hogy törvényben is egyértelműsítsék azt 30-40 éve létező bírói gyakorlatot, amely ezekben a perekben már korábban is jogtalannak minősítette az elkészítését a fotóknak, amennyiben ahhoz nem járult hozzá az érintett.

„De ez nem jelenti, hogy a rendőr leállíthatná a fotóst, csak azért, mert tudja, hogy ő maga nem adott hozzájárulást a képekhez, amelyeken rajta lehet" – mondta Székely. Jogorvoslatért továbbra is csak a publikálás után fordulhat bírósághoz, amely eldönti, hogy sérült-e az illető személyiségi joga. „A Ptk. miatt nem avatkozhat közbe a rendőr, erre legfeljebb a rendőrségről szóló ágazati törvény adhat valamilyen módot."

Emberarcú rendőr

Az egyébként régóta vita van arról, hogy a rendőr közszereplőnek minősül-e, és mint ilyen, fotózható-e külön beleegyezés nélkül. „Én a liberálisabb álláspontot képviselem, szerintem a rendőr bizonyos értelemben közszereplő. Az ember a mindennapokban az államhatalom képviselőjével leginkább rendőr képében találkozik és munkájának szerves része a nyilvánosság” – vélte Székely, ám Péterfalvi és Pataki is másként látja. „Az infótörvény részletesen felsorolja, hogy a közfeladatot ellátó személy mely adatai nyilvánosok: neve, rendfokozata, azonosítója és kitüntetése. Az arca nem.” – mondta az adatvédelmi biztos, míg Pataki azt hangsúlyozta, hogy a rendőr a nyilvánosság előtt parancsot teljesít, a munkáját végzi, ezért sem tekinthető közszereplőnek.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint azonban ez káros azért is, mert a sajtóban „már csak arctalan robotokként jelenhetnek meg a rendőrök, nem lehet emberarcuk, ami nem növeli az állampolgárokban a rendőrséggel szembeni bizalmat sem.″

Hány ember a tömeg?

Nincs viszont bajban a képeket közlő lap, ha a felismerhető civilek tömegben állnak, ám az valójában nem egyértelmű, hogy mi számít tömegnek. A 90-es években még hivatkoztak a korábbi gyülekezési törvényben meghatározott öt főre, amely felett már oszlatni lehetett a spontán összejövőket. Így a tömeg hat embernél kezdődöt. A hivatkozás azonban a bírói gyakorlatból lassan kikopott, így ma szubjektíven ítéli meg a bíró, hogy négy ember már tömeg-e vagy sem.

Elbátortalanító törvény

„Egyáltalán nem mindegy egy lapnak, hogy könnyebben bírságolhatják meg egy aprócska képért másfél millió forintra, mint eddig” – mondta Bánkuti. Úgy látja, hogy a törvény elbátortalaníthatja a fotósokat és a lapokat. Ráadásul ehhez hatalmi beavatkozás sem kell, elég teret adni a személyiségi jogi pereknek. „Mégsem érzek rossz szándékot a módosítás mögött, ez kitűnt Székely fellépéséből is. Ha szakmai érveinket megismerik, azok talán beépülhetnek később a törvénybe. Elsőként a felvétel készítéséhez szükséges engedélyre vonatkozó kitételt kellene belőle kivenni.”