Adorján, Adrián
4 °C
8 °C

Tegnap még nem tudtam, milyen nap van

2013.06.13. 07:13
Összefolynak a napok Nagymaroson az árvízi védekezésben és a mentésen dolgozó károsultak számára. A Váci úton kétszer is betört a gátakon az eddigi rekordnál 30-40 centivel magasabb árvíz, ez több házat katasztrofálisan érintett. A megfeszített munka még mindig tart, sokan tanácstalanok, hogyan fogják kifizetni a szokásosnál jóval nagyobb károkat. A katonák hazamentek, fertőtlenítés következik.

Megérett az út mentén a szamóca Nagymaroson, csábítóan sötétpiros volt, lehajoltam érte. Mégis jobb, ha nem szedem le, jutott eszembe, mikor arcomba fújt a szél egy kis árvízzel fertőzött homokot. A közelben a Váci úton a katonák tempósan ürítették a homokzsákokat egy kupacba, szerdán szedték fel a második védvonal zsákjait. Amikor feléjük mentem, odafigyeltek, hogy ne használjanak csúnya szavakat, pedig biztos elegük volt már a homokból.

A Hangulat presszó zárva volt, a környékbeli utcákat múlt pénteken elöntötte az ár.

A Váci út Király és Magyar utca közti szakaszán még mindig csak a zsákok tetején kommandózva lehet eljutni A-ból B pontba. Zümmögnek a szivattyúk, hangosan zúg a csatorna, sír az utca. Az aszfalton megmaradt tócsákban kövér giliszták tekeregnek, sok már az utolsókat rúgná, ha lenne lába, szerencsére azonban egyre kevesebb a víz. A polgármester szerint három nap múlva már a szivattyúkra sem lesz szükség, hacsak addig nem esik az eső.

Szerdán a régi szép házak ablakai mindenhol nyitva voltak, szellőztették az átázott falakat, az udvarokon slagoztak, seperték a vizet és az iszapot. Az emberek nagy része jókedélyű volt, bár néhánynak komorabb volt a tekintete. „Feljött a házunkba a víz sajnos, a padló, a parketta, a bútorok eláztak, az ajtóról lejött a festék. Annyira beázott, hogy ezt már nem tudjuk helyrehozni. Az értelmi fogyatékos fiamat napok óta nyugtatózni kell, mert nagyon haza szeretne jönni, de ide most nem tud″ – panaszolta el egy néni.

Kezdhetik elölről

„Tegnap még nem tudtam, hogy kedd van, az áradás négy napja teljesen összefolyt. Ma már tudom, hogy szerda van″ – érzékeltette az elmúlt időszakát egy nagymarosi nő, aki éppen porszívót, takarítószereket vitt át a szomszédnak. Sokkos állapotban voltak, 350 éves házukba még egyszer sem tört be az árvíz, a pince és az udvar mindig úszott, de a lakószintre eddig sosem jött fel náluk a víz. Most igen. Fél méter magasra felpúposodott a parketta a szobában, a bútorok nagy része tönkrement. Hiába homokzsákozták, deszkázták körül a lakást, a nagymarosi vízbetörés keresztbe húzta minden számításukat. A legutóbbi nagy árvíz pusztításából nemrég hozták rendbe ezt a patinás, fantasztikus hangulatú házat, most kezdhetik elölről. „Két évig enyhe dohban éltünk, tavalyra száradt ki nagyjából a ház az előző árvíz után.″

Nagyjából tíz házat érintett katasztrofálisan a június 7-én és 8-án történt vízbetörés, a biztosító pedig az árvízre itt nem fizet. „Hullámtérben vagyunk, legutóbb, amikor beszéltünk a biztosítóval, havi 80 ezer forintért ajánlott egy olyan egyedi szerződést, ami az árvízkárokat megtérítené, de ezt nem tudjuk vállalni″ – mondja Veress László, a környék egyik legszebb, de legsúlyosabban károsodott házának tulajdonosa. A Mária Terézia korából származó épület úgynevezett dézsmaház volt, a falu utolsó háza, itt szedték az adókat, nagy logisztikai raktárhely volt, a család generációkra visszamenőleg itt él. Már megszokták, hogy minden árvízkor védekezni kell, ám a mostani volt a legrosszabb. Eddig 2006-ban volt a legnagyobb vízállás 714 centiméteren, 2013-ban viszont 751 lett.

A házba nem kintről folyt be a víz, a szoba sarkában kezdett felbugyogni, a házból ment kifele, működött a közlekedőedények elve. „Akkor már napok óta pakoltunk, homokzsákoztunk, mentettük a holmikat. Pánik volt, de csináltuk tovább. A vízbetörés után lökdöshettük le a homokzsákokat, mert nem engedték ki a benti vizet″ – mesélték a péntek éjszakáról. A következő feladat, hogy a ház 200 négyzetméterében mindenhol leverik a falat, mert különben felgombásodik.

A család egy rokon nyaralójába költözött át. „Sok segítséget kaptunk már, hálásak vagyunk. Nagyon bízunk az anyagi segítségben és a méltányosságban is, de tudjuk, hogy most tele van ilyen esetekkel az ország″ – mondták a házbeliek, akik egyelőre nem tudják, hogyan fizetik ki a tízmilliósra becsült kárt.

„Ránk az sem mondható, hogy felelőtlenül építkeztünk, 350 éve építették a házat, akkor azt hitték, idáig sosem jöhet fel a Duna″ – mondta László. A szomszéd azt mesélte, hogy sokáig fizették az alap biztosítást, de semmi értelme nem volt, mert nem állják a kárukat. „Inkább félreraktam volna azt a pénzt. A biztosító kitalálta, hogy a vasút alatti rész az ártér, pedig régen ide épült az egész falu″ – tette hozzá. Náluk ráadásul úgy megsüllyedt a ház alatt a talaj, hogy majdnem kidőlt a kályha is.

A polgármester, Petrovics László szerint egy ilyen katasztrófahelyzetben sajnos előfordulnak hasonló károk, ezek előre nem látható dolgok. A baj az volt, hogy egy Dunára merőleges, homokzsákokkal kitámasztott kerítés a két udvar közti nyomáskülönbség miatt átszakadt, mert a két háznál nem egyforma erősséggel szivattyúztak. Petrovics szerint képtelenség ennyire pontosan megszervezni a védekezést, hogy még a szivattyúzás mértékét is összehangolják a házak közt.

A környéken úgy hallottam, Bakondi György azt mondta, nem lesz már pénz a magánházak kártalanítására, mert olyan őrült nagy pénzeket felemésztett a védekezés, hogy valószínűleg erre már nem fog jutni.

A polgármester szavaiból azt vettem ki, hogy inkább az összefogásra támaszkodhatnak majd. Például most a legfontosabb kérdés a fertőtlenítés, és az egyik helyi vállalkozó, Szabó János felvállalta, hogy ingyen elvégzi a 18 legsúlyosabban elöntött ház fertőtlenítését. Az önkormányzatnak nincs pénze, de a polgármester szerint tudnak majd segíteni építőanyaggal, munkaerővel, vagy például az egyik legsúlyosabban megrongálódott háznál bejelentkezett a Szent Rókus Karitász, hogy elvállalja a bontást, vagy akár az újjáépítésben is segít.

Segítség a károsultaknak

Több család nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, melyek az élet újraindításához szükségesek. Ezért a nagymarosi Szent Rókus Karitász kampányt indított a bajba jutott családok megsegítésére. Az akcióhoz pénzadományokkal, munkával, eszközökkel, tárgyi adományokkal lehet csatlakozni. Bővebb információ itt.

„Katasztrófa″ – mondta egy fáradt nő. „Nagyon elegem van az árvízből, 2002 óta itt ez a negyedik nagy áradás, nem nagyon bírjuk már, de 10 millióért nem akarjuk eladni a házat, többszörösét éri, és szeretünk itt élni, inkább valamilyen technikai megoldáson gondolkodunk″ – mesélték a lakók. „Borzasztó érzés, hogy az embernek egyik napról a másikra nincs lakása″ –szomorkodott egy károsult.

Az egyik helybéli szerint a homokzsákozás egy tévedés volt a környékükön. „Ha szépen, lassan feljön ide a víz, akkor az magától le is ment volna, a régiek sem homokzsákoztak, és nem is voltak vízbetörések″ – mondta. A mobilgátnak idén ősszel kell elkészülni ezen a részen, ha ez meglett volna, nem történt volna nagy baj szerintük.

Kilátás

„Szerda este hatkor a 93 katona elment Nagymarosról, valószínűleg Bajára, nagy köszönet illeti őket. Most minden segítséget megkaptunk, ami csak kellett. Ez a plusz 30-40 centi hatványozottan nagy terhet jelentett″ – mondta a polgármester. A további terveket is felvázolta: „Elpakolják a zsákokat, utána lefertőtlenítik az utakat, a zöld felületeket rábízzuk a napfényre és az esőre. A járdákat és a falakat mindenképp le fogjuk mosni, ez vélhetően vis maior pályázatból lesz. Holnap lemegyünk elsőfokú készültség alá. A zsákok elpakolásáról nekünk kell gondoskodni, úgy néz ki, a márianosztrai börtön lakóival fogjuk tudni felszedetni őket. Ha a homokot nem érte víz, felhasználjuk, a zsákokat pedig a dunai cement művekbe visszük elégetni.″

A mobilgátban minden helybéli nagyon bízik, a város vezetője szerint az egész szakasz jövő júliusra lesz kész, de a kritikus részeken már idén őszre, a többi helyen pedig lábakra épített nyaralók vannak. A gát a legnagyobb vízálláshoz képest plusz 30-40 centivel magasabb lesz, körülbelül 780 centiméterig fog védeni – mondta a polgármester. A nyaralóövezetben viszont a lakók úgy döntöttek, nem szeretnék, ha a visegrádi várra néző kilátásukat elvenné a mobilgát.

Nagymaros nyaralóházas részen egy kedves, házát takarító párral találkoztam. „Ilyenkor állandóan mozgatni kell az iszapot, azért járok benne, cuppogtatok, mert különben ráköt mindenre, mint a beton″ – mondta a rutinos férfi. „A barátom házában voltam segíteni csónakkal, akkora volt a víz, hogy a kerítés fölött csónakáztunk be″ – mesélte. A felesége rövidnadrágban, gumicsizma nélkül jött ki a méteres vízből, azt mondta, már nem olyan hideg, 12 fokos. A növényeit sajnálta, melyekről nem jön le a kosz. „Gyönyörű a kilátás, de mindennek ára van″ – sóhajtottak.