Emília
18 °C
26 °C

Nem teremt értéket a bölcsész?

2013.06.13. 10:23 Módosítva: 2013-06-13 10:37:21
Vajon mennyire van igaza Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak, aki szerint a humántudományok és a kultúra csak az emberek gyönyörködtetésére alkalmas, de nem termel értéket? Az ELTE bölcsészkarának dékánja szerint ez a sommás kijelentés nemcsak hogy nem igaz, de meg is sérti a magyar értelmiség kétharmadát. A humán tudományokon és a művészeten alapuló kreatív ipar ma több több GDP-t hoz a műanyagiparnál. Vajon lenne-e számítógép, mobil, Facebook vagy e-könyv olvasó értéket nem termelő nyelvészek, formatervezők, pszichológusok és marketingesek nélkül?

A mai világban a természettudományok és a műszaki tudományok értéktermelők. A humántudományok, a kultúra nagyon fontos, de nem értéket teremtenek, hanem az embereket gyönyörködtetik, boldogságot adnak.

Ezek a gondolatok Klinghammer István felsőoktatási államtitkárnak a Népszabadságban megjelent interjújából származnak. Az interjút az államtitkár nem akarta megjelenés előtt sem átnézni, sem átírni, mert szerinte a cikk megírása már az újságíró dolga – ez valljuk be, jó pont. Talán ennek tudható be, hogy ezek a mondatok megjelenhettek, talán annak, hogy Klinghammer István tényleg így gondolja. Ezek a mondatok mindenestre napok óta kerengenek a neten és a sajtóban a legdurvább kommentek kíséretében.

Vajon tényleg nem teremt értéket, sőt pénzt sem az, aki nyelvészetet, filozófiát, dizájnt, ipari formatervezést, pszichológiát vagy jogot, közgazdaságtudományt, esetleg valamilyen társadalomtudományt tanul? Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja sommásnak és elhamarkodottnak tartja a felsőoktatási államtitkár szavait. Ez a kijelentés szerinte mélyen sérti a magyar értelmiség legalább kétharmadát kitevő humán értelmiséget. Az ő munkájuk ugyanis legalább olyan fontos értéket jelent, mint a termelésben dolgozóké.

Önmagában is értékes

A dékán szerint a bölcsészettudomány még anélkül is hasznos, hogy annak hatása nem mindig nyilvánul meg piacon eladható termékekben. „Nem hinném, hogy például a nemzettudat ápolása, az egyházak tevékenysége, vagy éppen a tanárképzés ne állítana elő értéket. A bölcsészettudományoknak, humán tudományoknak pont az a feladatuk, hogy mindenkivel megértessék: bizony értéket állítanak elő. Én biztos elfogult vagyok, de számomra a művelt emberfő képzése a legnagyobb érték, az értékteremtés csúcsa″.

A humán végzettségűek egyébként nélkülözhetetlenek a gazdaságban. A munkaerőpiacon eleve azért van esélye például a bölcsészeknek, mert ők nyitottságot és tanulási képességet, az új ismeretek elsajátításának módszerét tanulják meg, amit learning abilitynek is neveznek. Óriási szerepe van a gazdaságban, a kereskedelemben és a munkaerőpiacon az idegennyelv-tudásnak. Filozófusokat bankok is előszeretettel alkalmaznak bonyolult problémák megoldására.

A jog- vagy a közgazdaságtudomány társadalmi és gazdasági haszna könnyen belátható, arra már kevesebben gondolnak, hogy a művészet különböző ágai nemzetgazdasági szinten is forintosíthatók. Dezső Tamás szerint ha az ipari fogyasztói logikát követjük, azt ma már a világon mindenki tudja, hogy a kultúra által előállított értékek is ugyanolyan eladható fogyasztási javak, mint az ipari termékek. Főleg erre épül a kreatív iparágak (creative industries) világméretű előretörése.

Többet hoz a kultúra mint a műanyagipar?

Ön szerint hasznosak a humán tudományok?

  • 10136
    Igen
  • 4233
    Nem

A Magyar Tartalomipari Szövetség Kreatív Iparágak Platformja a kreatív iparágakat a következőképpen határozza meg: ezek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremtenek. A platform a következő területeket sorolja ide: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene és előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, kézművesség.

A kreatív ipar az EU összes GDP-jének 2,6 százalékát adja, és ezzel meghaladja a kémiai és műanyag ágazatok GDP mértékét (2,3%). Egy 2006-os adat szerint Magyarországon a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték több mint 6 százalékát adta a kreatív ipar, és a munkavállalók 7,1 százaléka ezen a területen dolgozott. A mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai GDP-ben ebben az időben 4 százalék volt.

Egy szirupos ital

Vajon önmagában elég-e, ha egy mérnök vagy egy tudós értéket állít elő, azaz feltalál valamit és ebből még termék is lesz? Egy John Pemberton nevű gyógyszerész egy szirupos italt talált fel 1886-ban. Ezt először csak a patikájában árulta gyógyszerként. A könyvelőjének azonban volt érzéke a marketinghez. Nagyon szépen tudott írni, ezért kitalált hozzá egy nevet és cirkalmas betűket is tervezett a címkékre. Az első szállítmányt 50 dollárért tudták eladni, de ennek nagy részét már akkor reklámhordozókra, viaszosvászon zászlókra, ingyenes vásárlási utalványokra és újsághirdetésekre költötték.

Az italt később esztétikus, de jól felismerhető, különleges formájú, középen keskenyedő palackokba töltötték, hogy megkülönböztessék magukat a másolatoktól és a hamisítványoktól. A terméket később a reklámokban a szabadsággal és az amerikai életérzéssel kapcsolták össze. Az ital neve ma a világ második legismertebb szava. A megfejtést az olvasókra bízzuk.

Gesamtkunstwerk

Abban, hogy a videojáték mára dollármilliárdos iparággá vált, legalább akkora szerepe volt a művészeknek, mint a programozóknak. A modern játéktervezésnél legalább olyan fontos szerepet játszik az esztétikai érzék, a játékelméleti tudás, a történetvezetés szabályainak ismerete, a stílusérzék, a grafikus készség, mint a programozói ismeretek.

A mai videojátékok zenei anyagán nem egyszer neves szerzők, producerek dolgoznak, de már a kilencvenes években is előfordult, hogy egy-egy játékhoz a londoni vagy a moszkvai szimfonikusokat kérték föl. Az, hogy a játékok ennyire kinőtték magukat, nagyon meglökte a hardvereladásokat is. A legmodernebb videokártyákat például gyakran a játékfejlesztők közreműködésével tervezik meg, és a játékosok veszik meg őket.

Kellettek a nyelvészek

A ma kapható mobiltelefonoknál legalább akkora szerepe van az interface-tervezésnek, mint magának a hardvernek. Az Apple például rengeteget költ grafikusokra, hogy szép ikonokat és felhasználói felületeket rajzoltasson velük. Steve Jobs szerette a szép betűtípusokat, ezért is került bele a számítógépekbe a betűtípus-választás.

Sőt, nyelvészek nélkül nem lennének fordítóprogramok, prediktív szövegbevitel, helyesírás-ellenőrző. Szerzők nélkül nem lenne Magyar Elektronikus Könyvtár, elvégre mi értelme létrehozni egy online információs adatbázist, ha nincs mivel megtölteni? És ugyanez vonatkozik a számítógépekre: néhány mérnökön és szakemberen kívül senki nem használná őket, ha nem lenne elérhető rajtuk érdekes tartalom. Az e-könyv-olvasókhoz hiába fejlesztenek hardvert, ha nincs hozzá szoftver, márpedig az e-könyv kifejezetten az irodalom futtatására használható technika.

...és a formatervezők és a pszichológusok is

Elég megnézni egy mai Ferrarit és egy 1908-as Ford T-modellt. Az előbbin egyértelműen látszik, hogy csak részben ihlette az aerodinamika, a többi egyértelműen a formatervezők munkája, ami, ugye, esztétika. Nélkülük minden autó ugyanúgy nézne ki, egy funkcionális tömb lenne az összes. Ugyanez vonatkozik a számítógépekre is: régen még szempont volt, hogy milyen teljesítményű a hardver, most már inkább kis fogyasztású, szép, színes hátterű gépeket vesznek.

Ford T-modell
Ford T-modell

Volt egy hír, ami azzal foglalkozott, hogy a Facebook pszichológusokkal és Pixar-designerekkel terveztette meg az emotikonokat, hogy minél jobban visszaadják a valódi emberi arckifejezéseket. Nélkülük pont-pont-vesszőcske lenne még ma is.

Egyre több gond van az egyetemek háza táján, a Corvinuson például nem jár a lift. Ha bármi működési problémát észlel az egyetemén (elfogyott a wc-papír, felhigítják a kézmosó-szappant, rossz a lift, stb), kérjük, írjon erre az emailcímre. Köszönjük!