Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Kiszivárgott Klinghammer felsőoktatási stratégiája

2013.06.14. 16:19

Nyilvánosságra került a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről szóló előkészítő dokumentum, amelyet Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár küldött meg a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőinek, írja az Átlátszó Oktatás blog.

A levélből, amellyel az iratot körbeküldték a rektoroknak, az is kiderül, hogy a koncepciót valójában Gilly Gyula készítette. Az a Gilly, akit a HÖK-elnökségből egykor Pokorni Zoltán emelt fel, és OFÉSZ-elnökből az oktatási tárca főosztályvezetője, később a Diákhitel Központ első vezérigazgatója lett.

A mintegy tíz oldalas szöveg szinte minden második oldalon Orbán Viktort idézi, mintha egy rendszerváltás előtti dokumentumot lapozgatnánk. Egyébként nagyon hasonlít a korábbi évek hálózatfejlesztési-koncepcióihoz, amelyek mind megmaradtak a vitaanyag szintjén.

A koncepció kifejti, hogy a diplomások képzése már csak azért is fontos, mert ők egészségesebbek, jobb életminőségben és hosszabb ideig élnek, alacsony körükben a munkanélküliség, több adót és járulékot fizetnek és kevésbé terhelik a jóléti rendszereket. Az anyag szerint a közpénzekből a diploma szerzésre történő ráfordítások nagy átlagban 8-9 szeresen térülnek meg.

A dokumentum egyik alapelve, hogy a felsőoktatás minden tehetséges, tanulni vágyó és arra képes fiatal számára általánosan hozzáférhető legyen – az anyagi lehetőségektől függetlenül. A vitairat egyik megállapítása szerint „le kellene zárni az immár két évtizede zajló, meglehetősen álságos »tandíjvitát«, ugyanis majdnem minden második hallgató immár 12–15 éve igen jelentős költségtérítési díjat fizet”. Az anyag szerint a Diákhitel 2-vel 2012 szeptembere óta ezeknek a hallgatóknak is ingyenessé vált a felsőoktatás „jövőbeli, a diploma révén megnövekedett életjövedelmük egy részének a jelenbe történő átcsoportosításával".

A tanulmányból kiderül, hogy a kormány szerint a felsőoktatásban nincs túlképzés, Magyarországon nem túl sok, hanem túl kevés a diplomás. A tanulmány szerint „a magyar felsőoktatásban a részvételi arány (20-25%) nemzetközi összehasonlításban alacsony.” A felsőoktatási államtitkárság szerint fontos, hogy minél több szakmunkás legyen, de az ő létszámuk növelése „nem valósítható meg az OECD átlaghoz képest alacsony felsőoktatási részvételi arány további csökkentésével”. Ez némileg ellentmond a kormány által hangoztatott „romkocsmák félhomályában merengő diplomások” képével.

Az anyag az alapelvek között nem teljes autonómiáról, hanem „akadémiai autonómiáról", az oktatás, kutatás szabadságáról beszél. Emellett fontosnak tartja „a közpénzekkel történő professzionális, átlátható és felelős gazdálkodást″, valamint a megfelelő tulajdonosi kontrollt.

A dokumentum szerint az intézményenként eltérő gazdasági irányítási gyakorlatot egységesíteni kell. Az egyetemekhez Felügyelő Testület vagy Igazgató Tanács kinevezése várható, melyekben az érintett minisztériumok képviselői (EMMI, NFM, NGM), az egyetem vezetői és akár a Kereskedelmi és Iparkamara képviselői is részt vennének. A kancellári rendszert szintén meg szeretnék változtatni, első körben idén ősztől a kancellárok az NGM-től átkerülnének az EMMI-hez, majd 2015-től esetleg a miniszterelnökhöz. A főigazgatói poszt 2015-től szűnhet meg, ekkortól mindenhol egységesen kancellárokat neveznének ki.

A dokumentum a kormány Felsőoktatási Kerekasztalban képviselt álláspontjáról szól, tehát ez a koncepció a tárgyalásoktól függően még változhat. Az Átlátszó Oktatás blog érdeklődött a minisztériumnál a dokumentum hitelességéről, de választ egyelőre nem kaptak. Az MTI szerdán szemlézte a tanulmányt (annak közzététele nélkül), az akkor írtak szoros azonosságot mutatnak a most kiszivárgott dokumentum tartalmával.

A dokumentumot júniusban tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal. A teljes anyag a blogon olvasható el.