Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Okos nők helyett buta férfiak a parlamentben

2013.06.14. 16:08
A nők aránya a felsőoktatásban 62 százalék, a parlamenti képviselők között viszont csak 8 százalék – ez maga a kontraszelekció. Ráadásul többek között így kerülhetnek olyan honatyák is az országházba, akik szerint az asszony verve jó. Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes, az LMP képviselői csoportjának tagjai elmesélték, hogyan sikerült átverniük a parlamenti kormány- és férfitöbbségen a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának ügyét és a családi napközik megmentését.

Nem azon múlik, hogy valaki jó politikus lesz-e, hogy mi van a két lába között, mert nemcsak a kakaskodásnak, hanem a női, anyai érveknek is helyük van a politikában – vallja Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes. Ők ketten a héten történelmi győzelmet arattak az LMP-nek: javaslatukra a parlament elfogadta, hogy a családi napközikben (csana) is lehessen teljesíteni a kötelező óvodába járást.

A két képviselőnővel a döntésig vezető harcokról és a női politizálásról beszélgettünk, kiderült például, hogy Révész Máriusz anyatigrisként harcolt a csanákért, Pokorni Zoltán a feszültség híve, a családon belüli erőszak pedig nem került volna a Btk.-ba a vak komondor nélkül.

A feladat megvan, a pénz még hiányzik

Bár egy csatát már megnyertek, egy kemény harc még a képviselőnők előtt áll: a csanák nagyon kevés állami normatívát kapnak, így csak a szülők áltak befizetett pénzekből képesek fenntartani magukat. Emiatt viszont nem mindenki engedheti meg magának, hogy beírassa a gyerekét egy ilyen családias intézménybe.

„Az állam tulajdonképpen a szülőkkel fizetetti ki a saját kudarcát″ – mondta Ertsey Katalin. Szerinte ezért a következő fontos lépés azt kivívni, hogy ősszel, a költségvetési vitában több pénzt különítsenek el a csanáknak: „olyan nincs, hogy az állam, immár kötelezően, odaad egy feladatot valakinek, de nem finanszírozza".

Egy tavaly bevezetett új rendszer szerint egyébként csak azok a csanák jogosultak az állami normatívára, amelyeket EU-s támogatásból hoztak létre, de ha valaki saját erőből alapít egy ilyen intézményt, semmilyen támogatást nem kap az államtól.

A csanákra vonatkozó törvénymódosítás sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy az LMP korábban helyesen jósolta meg a beiskolázási szabályok megváltoztatásának következményeit, mondta Osztolykán Ágnes, aki a parlament oktatási bizottságának alelnöke. Az LMP azt jelezte előre, hogy a korhatár megváltoztatása miatt körülbelül 25 százalékkal növekszik meg idén a beiratkozók száma, és ezért kevés lesz a férőhely, ami be is igazolódott. „Így amikor újra a férőhelyhiányt használtuk érvként, úgy, hogy ráadásul az óvodákban még kevesebb férőhely van, akkor az oktatási bizottságban elkezdtek elgondolkozni″ – mondta.

A Rózsa nem akarta ezt engedni egyáltalán

A Fideszből először Révész Máriusz ismerte fel, hogy ha nincs elég férőhely, akkor nem lehet kizárólag az óvodákra támaszkodva bevezetni a kötelező óvodát, és végig kiállt a törvénymódosítás mellett. „Ez volt egyébként az első olyan ügy a köznevelési törvény ügyében, amiben a Fidesz élesen szembement a KDNP álláspontjával, mert Rózsa [Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkár – szerk.] nem akarta ezt engedni egyáltalán″ – mondta Osztolykán Ágnes, arra utalva, hogy a köznevelésért felelős államtitkár szakmailag mindvégig ellenezte a csanák benntartását az óvodai rendszerben.

Fontos szerepet játszott még az oktatási bizottság meggyőzésében a pénz is. „A bizottságban főként fideszes polgármesterek ülnek, akik tudják, hogy egy óvodát megépíteni, vagy akár csak egy csoporthelységgel kibővíteni sokkal drágább lenne, mint lehetőséget adni a családi napköziknek″ – mutatott rá Osztolykán Ágnes.

Amikor szavaztak az ügyről, egyedül Pokorni Zoltán tartózkodott, amelyet azzal indokolt, hogy a kormányt csak úgy lehet rászorítani az új óvodák építésére, ha már teljesen tarthatatlanná válik a helyzet, és sehol nem férnek el a gyerekek. „Azt mondta, kell az ilyen feszültség a rendszerbe″ – mesélte Ertsey Katalin, aki 2013-ban lemondott LMP-s párttagságáról, de a parlamenti képviselői csoport tagjaként továbbra is a párt nő- és családpolitikai szakértője. „Én erre azt mondtam: ne a gyerekeink kárára tartsanak feszültségpróbát.”

A nők márpedig bírják a politikát

Bár Pokorni érvelése is felvet néhány kérdést, a női, családi ügyeket mégsem a férfiak érzéketlensége, vagy az agresszív vitastílus miatt nehéz képviselni a parlamentben a képviselőnők szerint. „Az, hogy az Országgyűlésben ülnek olyanok, akik azt gondolják, hogy az asszony verve jó, az az általános kontraszelekció eredménye. A parlament pedig durván kontraszelektált. Bár a nők aránya a felsőoktatásban 62 százalék, tehát képzettebbek és alkalmasabbak egy csomó mindenre, a parlamenti képviselőknek mégis 92 százaléka férfi. Egy ilyen természetellenes szelekció csak a minőség rovására történhet″ – fejtette ki Ertsey Katalin.

A képviselőnő szerint a nők a pártvezetők döntése miatt esnek ki a jelöltek sorából, ők – többségében férfiak – gondolják alkalmatlannak a nőket a politizálásra.  „Amíg a pártok nem veszik észre, hogy a választók fele nő, és azt sulykolják, hogy a nők tartsák távol magukat a politizálástól, addig nem is lesz több női képviselő. Ez nem az alkalmasságon múlik″ – fogalmazott Ertsey Katalin.

Pedig Osztolykán Ágnes szerint még csak az a mítosz sem igaz, hogy a politikában való érvényesüléshez bizonyos férfias kvalitásokra vagy agresszióra lenne szükség. „Az elején én is azt gondoltam, hogy ez egy férfias szakma, hogy az az eszköz, hogy lenyomjuk a másikat, aztán az ember rájön arra, hogy pont nem így van. A női, anyai oldalról is lehet hatásosan érvelni″ – mesélte a képviselőnő. Példaként azt hozta fel, amikor a Jobbikot sikerült lebeszélnie arról, hogy 5-8. osztályos gyerekeket vigyenek a recski munkatáborba, hogy megismerkedjenek a nagy történelmi traumákkal, arra hivatkozva, hogy a gyerekek lelki fejlődésének nem feltétlenül tenne jót egy ilyen kirándulás.

A családon belüli erőszak Btk.-ba kerüléséhez – ami Ertsey egyik fontos ügye volt – viszont nem feltétlenül csak a női érvelés járult hozzá. „Azt minden épelméjű embernek be kell látnia, hogy a családon belüli erőszaknak a Btk.-ban a helye″, ugyanakkor a botrányok nélkül mégsem került volna be a képviselőnő szerint. Végül ugyanis Balogh József fideszes képviselő és a vak komondor esete miatt döntött úgy a Fidesz-frakció, hogy önálló tényállássá minősíti a családon belüli erőszakot a Btk.-ban.

Bár a körülmények nem ideálisak, és még van mit faragni a törvényen is, Ertsey szerint az is egy igazi győzelem, hogy egyáltalán megszületett ez a törvény és az LMP több szakmai javaslatát is figyelembe vették a készítésekor, például az Isztambuli egyezmény aláírásának szükségességét, amely alapján tovább lehet dolgozni a megoldásokon.