Vanda, Paula
-4 °C
3 °C

AB: Nincs baj az inzulinkezelés új szabályozásával

MTI/Index
2013.06.18. 20:23

Nem alaptörvény-ellenes a cukorbetegek inzulinkezeléséről szóló tavaly nyári szabályozás – mondta ki az Alkotmánybíróság. Korábban az alapvető jogok biztosa adta be az általa kifogásolt rendelkezések megsemmisítésére irányuló beadványt, ezt utasította most el az AB.

A tavaly július elsejével bevezetett szabályozással módosították az analóg – korszerűbb és lényegesen drágább – inzulinkészítmények finanszírozását. Ennek az a lényege, hogy ha a kezelés nem volt elég hatékony, akkor a beteg ezt a terápiát csak 50 százalékos támogatás mellett kaphatta tovább, vagy átállt a 100 százalékban támogatott, hagyományos humáninzulin-terápiára.

A kérdéses szabályozás első ránézésre nem több, mint az állampolgárok helyes irányba terelgetése a legegyszerűbb módszerrel: ha egészségtelenül élsz, fizess többet. A rendelet lényege, hogy a modern analóginzulin-kezelésben részesített betegek közül csak az kapja továbbra is az inzulin teljes, százszázalékos állami támogatását, akinek két, egymást követő negyedéves mérés során az úgynevezett HbA1c értéke 8 százaléknál alacsonyabb.

A HbA1c egyike a cukorbetegség kezelésénél használt klinikai mutatóknak, a vérvételt megelőző három hónap átlagos vércukorértékét mutatja meg. „Ez a mérőszám amúgy tényleg nagyon fontos, de nem abból a szempontból, ahogy a rendelet használni próbálja” – mondta el 2012-ben az Indexnek Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke. „A Hemoglobin 1Ac jól jelzi a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények kialakulását, illetve a már kialakult szövődmények romlását.” Mint Kincses elmondta, a HbA1c értékét egy sor különböző körülmény is befolyásolhatja, az aktuális időjárási viszonyok mellett akár egy megfázás, menstruáció, vagy valami komolyabb betegség, például rák, vagy az annak gyógyításához használt kemoterápia is.

A szakember szerint az elv jó, a rendelet megfogalmazása azonban teljesen elhibázott. „Nem egy fix értékre van szükség, hanem például egy tól-ig határra, amin belül a beteget kezelő orvos szakértelmére bízza a törvény a támogatás megítélését” – fogalmazott.

A Társaság a Szabadságjogokért az elmúlt évben többször bírálta a rendeletet és ingyen jogsegélyt kínált fel mindazoknak, akiket hátrányosan érint a 8 százalékos szabály bevezetése. Mint Bence Rita, a TASZ programvezetője elmondta, sokan keresték meg őket azzal, hogy önhibájukon kívül elestek a támogatástól. A jogvédő szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha nem a büntetéssel és fenyegetéssel, hanem tájékoztatáson és képzésen alapuló életviteli formálással próbálkozna az egészségügyi kormányzat.

Kincses János szerint a rendelet valós oka egyszerűen kiadáscsökkentés lehetett. „Ez az egész nem más, mint egy jó álca mögé bújtatott megszorítás” – mondta. „Általános elvárás a kiadáscsökkentés, és semmi sem egyszerűbb, mint keresni egy kellően költséges területet, majd kötni hozzá egy látszólag helyénvaló mérőszámot.”

A minisztérium idén tavasszal módosította és bizonyos pontokon enyhítette a vitatott rendeletet. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár ezt a rendeletalkotást követő fél év és a szakmai szervezetek tapasztalataival indokolta. A módosítás után idén májustól az 1-es típusú cukorbetegeknél (ez a veleszületett, az inzulin hormon hiányára visszavezethető betegség) a  HbA1c értéktől függetlenül jár a 100 %-os finanszírozás, a 2-es típusú cukorbetegek (ebben szenved a hazai diabéteszesek úgy 90%-a) esetében pedig a szabályozás valamivel rugalmasabbá vált: náluk a kiemelt támogatás fenntartásához a legutóbbi három mérés közül már csak két esetben szükséges az elvárt 8%-nál alacsonyabb érték elérése. A módosítás értelmében a teljes támogatásból kiesettek fél év után ismét 100%-os támogatásban részesülhetnek, ha újból jó értékeket produkálnak.

A májusi módosítást a TASZ is üdvözölte, de továbbra sem értett egyet a 2-es típusú cukorbetegek támogatásának szempontrendszerével, ezért a korábban megfogalmazott kritikájukat fenntartották.

Az Alkotmánybíróság mostani döntését többek között éppen azzal indokolta, hogy a kifogásolt rendelkezés több pontja a májusi rendeletmódosítás miatt időközben hatályát vesztette, és az alkotmánybírók értelmezése szerint a jelenlegi szabályozás már nem érinti a panaszosok alapjogát.