Eleonóra
0 °C
12 °C

A KIM védi az aggályos fotószabályozást

2013.06.19. 14:13 Módosítva: 2013-06-19 16:25:09

A KIM szerint a képmáshoz és hangfelvételhez való jog alapvetően nem változik meg az új Ptk.-ban, az csupán pontosítja ezen jogok megsértésének megfogalmazását úgy, hogy a „bármiféle visszaélés” fordulatot a bírói gyakorlatnak megfelelően értelmezi, írják közleményükben. A gyakorlat szerint pedig abba maga a képmás, valamint hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, nem csak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal.

De mitől lesz tömeg a tömeg, közszereplés a közszereplés?

A tömeg fogalmát az új Ptk. sem definiálja, mert e körben is - a kialakult bírói gyakorlat nyomán - tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként. Nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel – megfelelő hozzájárulás nélkül – a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve (egyéniesítve) mutasson be – írja a KIM.

Hogy nyilvános közszereplés-e, amikor valaki nem aktív szereplőként, hanem nézőként, hallgatóként vesz részt valamely nyilvános társadalmi, politikai vagy kulturális eseményen, nem egyértelmű. "Amennyiben a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak, ellenkező esetben azonban nem" – fogalmaz a minisztérium közleménye. "Ilyen ellenkező esetekben is lehetőség van azonban külön hozzájárulás nélkül is felvétel készítésére, ha az adott esetben tömegfelvétel készítéséről van szó, azaz az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként" – írják.

A nyilvánosságra hozatalt az új Ptk. "felhasználásnak" nevezi, ide tartozik a képmás vagy hangfelvétel sokszorosítása, forgalmazása, kiállítása, sugárzása is. A minisztérium a közleményében azt írja, felvételt jogszerűen az érintett hozzájárulásával lehet készíteni, annak formája azonban nincs meghatározva, az ráutaló magatartással is történhet. "A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog" – teszik hozzá, vagyis a felvétel készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is.

Bizonyos esetekben azonban a két engedély mégsem különül el, ennek megítélésében pedig a KIM szerint "a felvételkészítés céljának, a társadalom életében kialakult gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő kapcsolatnak van döntő jelentősége." Ez vonatkozik a riportfotózásra is, ahol az egyén a tömeg része, vagy ahol nyilvános közéleti szereplés keretében készül róla felvétel.

A minisztérium arra is emlékeztet, hogy a hatályos szabályozás értelmében a hangfelvétel, illetve a képmás az érintett hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható nyilvános közéleti szereplés esetén. "A Kodifikációs Szerkesztőbizottság úgy ítélte meg, hogy szükség van arra, hogy az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot, hogy nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem egyébként a tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala (felhasználása) is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintett(ek) hozzájárulását" – írják.

A KIM közleménye ugyanakkor nem tér ki külön az egyik legtöbbet vitatott pontra, a rendőrök fotózásának kérdésére.

A minisztériummal ellentétben a szakmabeliek szerint ellehetetlenítheti a sajtófotó egyes ágait az új Ptk. sokat vitatott fotós paragrafusa, az érintettek és jogvédők szerint az öncenzúrához, illetve megélhetési perekhez vezethet, hiszen a ráutaló magatartás (a szereplők vélelmezett beleegyezése a kép készítésébe) sok fotó esetében utólag bizonyíthatatlan. A megkérdezett sajtófotósok szerint nem világos, miért kell ez a törvény, és pontosan „kit és mitől akar megvédeni”.

A jogvédők szerint igaz, hogy az új szabályozás a bírói gyakorlatot önti törvénybe, csak éppen szerintük eleve rossz volt a bírói gyakorlat.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!