Az árvíz után jön a penész

A levonuló árvíz után veszélyt jelentenek a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten elszaporodó penészgombák – derül ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közleményéből. A gombák allergiát és asztmát okozhatnak, a folyó által lerakott hordalékon és a lepusztított talajon parlagfű kialakulására is számítani kell.

Az árvíz során az épületanyag nagy mennyiségű vizet vesz fel, ez a magas vízaktivitású gombák elterjedéséhez vezet. Az árvizek után Stachybotrys, Chaetomium, Ulocladium, Trichoderma, és Aureobasidium gombanemzetségek jelenhetnek meg, melyek allergiát és asztmát okozhatnak.

Az ÁNTSZ szerint a takarítás előtt mindenképpen érdemes a biztosítóval beszélni: szükség lehet fényképre, tárgyi bizonyítékra, kárbecslésre, akár aerobiológiai vizsgálatra is. Ha a penész kialakult, a spórák miatt újabb és újabb penésztelepek fognak létrejönni, ezért minél hamarabb érdemes belevágni az eltávolításba. Szellőztetni mindenképp érdemes, a penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat nem lehet kellően megtisztítani, ezeket zárt szemeteszsákban kell kidobni. Búcsút kell tehát mondanunk a penészes plüssmaciknak, szőnyegeknek, gipszkarton-falaknak.

A penésztelepek eltávolítását követően a lemosás és a fertőtlenítés következik. Ez a résekben és a durva felületeken a fizikai eltávolítás után megmaradt gombaelemek és a szennyvízmaradványok miatt feltétlenül szükséges.  A tisztításhoz nem szabad foszfát-tartalmú szereket használni,  a foszfát ugyanis táplálja a mikroorganizmusokat. A lemosás után töröljük a felületet szárazra.

A fertőtlenítésre a hipóoldat (10 liter vízhez 6 dl háztartási hipó) is megfelelő, ez szagtalanít is. Fertőtleníteni kell a padlót, a falakat, a konyhát és a fürdőszobát is. Penészmentesítéskor az ÁNTSZ azt javasolja, hogy használjunk kesztyűt, hosszúujjú, hosszúszárú munkaruhát, zárt cipőt, sapkát, erős fertőzés esetén pedig légszűrő maszkot.