Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Az erő legyen a demokratákkal

2013.06.21. 21:21
Az erő legyen a demokratákkal – ezzel a szavakkal nyitotta meg Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egykori igazgatója a törvénytisztelet határairól és a polgári engedetlenségről szóló konferenciát, amelyen jogfilozófusok, politikatudósok és aktivisták vitatkoztak arról, lehet-e a törvényt szegni a törvények és a demokrácia védelmének nevében, és ha igen, akkor miért más, ha a Hallgatói Hálózat vagy az Alkotmány Nem Játék aktivistái teszik ezt, mint ha a Betyársereg tagjai.

Egy elnyomó rendszerben mindenkinek kötelessége fellépni az elnyomás ellen – folytatta Dénes, aki jelenleg az Open Society Institute egyik programigazgatója, de hozzátette, nem lehet azt mondani, hogy ma Magyarország egy diktatúra. “Magyarország egy záródó társadalom, de még nem diktatúra. A zsarnokság felvetette fejét, a demokrácia beteg, de még nem halt meg” – mondta.

“Az egyik legnagyobb probléma, hogy egyre kevesebb embert érdekel az igazság. Apátia, fásultság van. És a hallgatás falát jogi pozitvizmussal nem fogjuk áttörni. Ehhez lelkiismeretes és aktív emberekre van szükség” –  fejtette ki. Közben a közönség soraiban ülő az Alkotmány Nem Játék aktivistáira nézett, akik a konferencián mindvégig egyfajta díszvendég szerepet töltöttek be.

Az alapvetően a Facebookon működő csoport egyebek mellet részt vet a Fidesz székházának elfoglalásában is, és számos más engedetlenségi akciót és tüntetést is szerveztek.

A törvénytisztelet határai

“Polgári engedetlenség például az, ha az országom egy igazságtalan háborúba kezd, behívnak katonának de én nem vonulok be. De mi van akkor, ha van ez az igazságtalan háború, de nem hívnak be? Akkor is tiltakoznom kell ellene” – magyarázta a polgári engedetlenség lényegét Kis János, filozófus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) oktatója.

“A polgári engedetlenség lényege, hogy törvénysértő, de ennek súlyos erkölcsi oka van, mert egy olyan törvényt sértenek  meg, ami erkölcsileg elfogadhatatlan. A törvény megsértéséhez akkor folyamadunk, ha más eszköz már nem áll a rendelkezésünkre, vagy más eszközzel nem lehet úgy cselekedni, hogy az kell súllyal jelenjen meg” – mondta Kis.

A filozófus szerint szinte midig van más, törvénytisztelő alternatíva is, de kérdés, hogy az elég-e a figyelem felhívására. Két példát hozott az LMP parlamenthez láncolós akcióját, amely törvényt sértett, és a Demokratikus Koalíció (DK) előzetes regisztráció ellen tüntető egyhetes éhségsztrájkját, amely ugyan nem ütközött a törvényekbe, de azt az üzenetet közvetítette, hogy egy olyan súlyos jogsértés van készülőben, aminek a megelőzéséért még az ember egészsége sem drága.

Ez utóbbi akcióról Misetics Bálint szociálpolitikus, az Alkotmány Nem Játék csoport egyik tagja, a panel résztvevője megjegyezte, hogy nem szerencsés Gyurcsány Ferenc egyhetes tisztítókúráját éhségsztrájknak nevezni, mert ez inflálja a szó jelentését.

Misetics és Kis között egyébként vita alakult ki a beszélgetés végére. Misetics kifejtette, hogy nekik, fiataloknak nincs sok szimbolikus tőkéjük, ezért nem lenne túl nagy hatása, ha például éhségsztrájkba kezdenének, és azok, akiknek van ilyen tőkéje, például filozófusok, egyetemi tanárok, vagy éppen volt köztársasági elnökök, pedig nem sokat tesznek, távol maradnak az akcióktól.

Kis erre így reagált: “tisztelettel, rokonszenvvel figyelem az engedetlenségi akciókat, látom bennük a politikai potenciát, de fontos, hogy a résztvevők ne szegregálják magukat például azzal, hogy erkölcsi gőggel beszélnek azokról, akik nem mennek el velünk. Türelmesnek kell lenni a többséggel szemben, akik nem jönnek el sohasem, de akiket rá akarunk ébreszteni, hogy tennivalóink vannak”.

Abban viszont a konferencia során mindenki egyet értett, hogy a polgári engedetlenség a törvényszegéssel éppen a törvényesség, a jogi procedúrák betartásának szükségességére hívja fel a figyelmet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az engedetlenkedőknek vállalniuk kell a felelősséget tetteikért.

Pelle Andrea, a TASZ ügyvezetője, aki többek között a székházfoglalók és a képviselői parkolót márciusban körbeülő gimnazisták képviseletét is ellátja, elmondta, ezt a közelmúltban az ilyen ügyek miatt előállította fiatalok mindegyike meg is tette. Emlékeztett arra, hogy ezzel szemben például az a tüntető, aki egy izraeli zászlót égetett el a Tilos Rádió előtt, később azt vallotta, valaki megkínálta egy cukorkával, amelyben minden bizonnyal pszichotikus szerek voltak és ezek hatása alatt követte el tettét.

Sikeres lehet-e az engedetlenség?

Miklósi Zoltán, az Eötvös Károly Intézet kutatási igazgatója és a CEU oktatója szerint a polgári engedetlenség, illetve az elégedetlenség bármilyen más tömeges kifejezése kétélű fegyver. Vagy megmutatja, hogy az elégedetlenek többen vannak, mint gondolták, és ez lendületet ad az ellenzéki mozgalmaknak. Másfelől viszont az a kép is kirajzolódhat, hogy a tiltakozások cask egy marginális, elszigetelt kisebbséget érdekelnek.

“Ez a rendszer kevésbé erős, mint amilyennek látszik. A stabilitása a látszatra épül. Egyrészt a támogatottság nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában, az elégedetlenség pedig kisebbnek. Ha azt gondolom, hogy csak én vagyok elégedetlen, akkor nem fogok fellépni a rendszer ellen, de ha látom, hogy mások is, lehet, hogy lépni fogok. És minél többen tiltakoznak, annál kisebb lesz a tiltakozás költsége” – mondta.

A polgári engedetlenségben rejlő potenciálról Misetics kifejtette, hogy ma Magyarországon három alapvető problémával kell megküzdenie az ilyen mozgalmaknak.

Egyrészt túl sok minden történik egyszerre. “Nem az van, hogy van egy közel igazságos társadalom, amelyben egyszer hoznak egy törvényt, ami sérti az alkotmányt vagy a morált. Itt kéthetente születik egy olyan törvény, amely önmagában általános sztrájkért és tömegtüntetésekért kiáltana” – fogalmazott. Így a mozgalmak nem tudnak felkészülni, nem tudnak egy ügyet vinni, elaprózódik az erejük.

A másik probléma, hogy Magyarországon nincsen egy olyan általánosan elfogadott magasabb eszmerendszer, egy morális alap, amire hivatkozni lehetne, aminek a nevében a törvénysértések elkövethetők. “Nem tudjuk mi az az alkotmányos demokrácia, nincs erről egy közös tudás. Azt sem tudjuk, miben kellene egyetértenünk. Még csak közös valóságkép sincs, amire lehetne ezeket az elveket alkalmazni, és a két domináns valóságkép – a jobb és baloldali – között nincs párbeszéd” – mondta Misetics.

Harmadrészt azért nehéz az engedetlenséggel sikereket elérni, mert nem tudnak elég zajt csapni, elég nagy felfordulást okozni.  Ha diákok az ELTE bölcsészkarán sztrájkolnak, az nem okoz akkora problémát, mintha például a közigazgatási dolgozók tennék le a munkát.

A polgári engedetlenség egy radikális, tömeges formája a választás bojkottja, ez azonban Krekó Péter, a Political Capital elemzője szerint ma Magyarországon többet ártana az ellenzéknek mint használna.  A pártoknak nincs olyan mozgósító erejük, amivel tömeges mozgalmat szervezhetnének, amely akár választás utána kormány bukásához vezetne. Az ellenzék ráadásul nem egységes, nem tudnak összefogni. Bojkottal ezért maximum fenyegetni éri meg nekik, de már erről is lekéstek, akkor kellett volna, amikor átalakították a választókerületeket, vagy amikor bevezették az előzetes regisztrációt.