no

Ellehetetlenülhet a magyarveréses per vádja

2013.06.21. 16:19
A faggatózás és a szembesítés sem bizonytalanította el azt a vádlottat, aki kényszervallatásra hivatkozva visszavonná korábbi, társai rasszista indítékáról szóló vallomását. Ha a bíróság kénytelen lesz elvetni ezt a vallomást, nem sok bizonyíték marad arra, hogy tényleg magyargyűlöletből támadtak volna meg a miskolci romák egy gyanúsan cirkáló autót.

Újra a kényszervallatás kérdésével foglalkozott pénteken a Miskolci Törvényszék a magyarellenes támadással vádolt romák ügyében. Az előző, június 4-i tárgyalás előtt már ítélethirdetésre lehetett számítani, de akkor váratlan fordulat történt: megkérdőjeleződött a vád egyik alapköve, a vádlottakra nézve terhelő vallomás.

Az eset, ami miatt a per indult, 2009 márciusában történt, nem sokkal a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után. Miskolcon cigányok egy csoportja megtámadott egy autót, amely a házaik közelében cirkált éjszaka. Az autóban százezer forintos kár keletkezett, a benne ülők könnyebb hámsérüléseket szenvedtek.

A romákat közösség tagja elleni erőszakkal vádolták meg, vagyis azzal, hogy a támadások motivációja a magyarok gyűlölete volt. Két dolgot hozott fel erre bizonyítékként a vád: a támadás közelében talált „halál a magyarokra” feliratú botot, valamint az egyik – egyébként nem roma – vádlott vallomását, amely szerint a támadás közben a romák magyarellenes kijelentéseket tettek.

Szembesítés volt

A bíróság a június 4-i tárgyaláson először foglalkozott érdemben azzal, amit ez a vádlott egy ideje már ismételgetett: hogy nem mondott igazat, nem voltak magyarellenes kijelentések, ezt a vallomást a rendőrök veréssel kényszerítették ki.

Közösség tagja elleni erőszak

Btk. 174/B (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
e) csoportosan,
követik el.

A vallomás hitelessége nagyon fontos kérdés, hiszen az ismeretlen eredetű bot mellett ez lenne az egyetlen bizonyíték, ami arra utal, hogy a lesötétített ablakú, gyanúsan cirkáló autót magyargyűlöletből támadták meg.

A másodfokú eljárást vezető bíró a pénteki tárgyalásra behívott több más érintettet is, köztük azt a rendőrt, aki ezt a vallomást felvette. Szembesítés volt, a vádlott pedig ismét részletesen elmondta, hogyan vitték át a kihallgatás előtt a szomszédos szobába, hogy aztán ott öten-hatan megverjék. A rendőr erre azt válaszolta: kizárt, hogy kollégái a szomszédos szobában erőszakoskodtak a vádlottal, mert ő azt akkor hallotta volna. Erre az egyik védőügyvéd (Fazekas Tamás, TASZ) finoman érdeklődni kezdett: gyakran szoktak-e a szomszéd szobában erőszakoskodni a gyanúsítottakkal, vagy különben honnan van tapasztalata arról, hogy mennyire hallatszódik át egy átlagos kényszervallatás.

Vörös vagy nem vörös?

A vádlottat már nem először faggatja a bíró a kényszervallatás részleteiről, és ahogy fokozatosan haladunk előre a történetben, mindig újabb és újabb részletekkel tud szolgálni, nem hozzák zavarba a bíró kötelező keresztkérdései. A mai tárgyaláson nagy vonalakban leírta azoknak a rendőröknek a külsejét is, akik őt állítólag megverték. Az egyik fő verőemberként egy vörös hajú rendőrt említett, mire a kihallgatást végző rendőr úgy reagált: nincs is vörös hajú kollégája. A vádlott erősködni kezdett: ő biztosan emlékszik a vörös hajú rendőrre, nemrég látta is ugyanezt a rendőrt a miskolci városi tévében, ahogy épp kitüntetést vesz át.

rendorhaj

A kihallgatást végző rendőr még ekkor is azt állította, hogy nincs vörös hajú kollégája. Ezután nem sokkal az egyik védőügyvéd (Győző Gábor, Magyar Helsinki Bizottság) az okostelefonján netezve rátalált ennek a rendőrnek a fényképére, és bemutatta azt a bírónak. A kihallgató rendőr erre azt mondta: a képen látható rendőr valóban kollégája, de ez a haj nem vörös.

Szeptemberben folytatódik

Az ügyvédek ismét szóba hozták, hogy a szóbanforgó vallomás felvételénél nem volt kirendelt védőügyvéd, ami szerintük kötelező lett volna. A bíró a hőségre való tekintettel nem akarta megint egész naposra elnyújtani a tárgyalást, ezért szeptemberre napolta el. Akkorra orvosszakértői véleményt is bekéretett, és feltehetően a vörös/barna/szőke hajú rendőrt is be fogja idézni.

A romák egyébként azzal védekeztek, hogy attól féltek: Tatárszentgyörgy után a következő rasszista támadás náluk lesz. Az elsőfokú ítéletkor a bíró tizenegy emberre összesen kapott 41 év börtönbüntetést szabott ki. A másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság több hibát is talált az eljárásban, és visszadobta az ügyet elsőfokra.

A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság 2012. júliusában minden vádlott esetében fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de  csökkentette annak mértékét, 41 helyett összesen 34 évre. Ez ellen a döntés ellen fellebbeztek a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, így került az ügy most a Miskolci Törvényszék elé.