Laura, Alida
15 °C
32 °C

11 évet kapott 600 forint és egy paplan ellopása miatt

Index, MTI
2013.06.28. 08:12

Tizenegy év fegyházra ítélték csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a három csapás törvény alapján azt a hajléktalant, aki ellen 600 forint és egy 2000 forint értékű paplan elrablása miatt emeltek vádat - olvasható a Magyar Nemzetben.

A lap pénteki száma szerint H. Bélát korábban rablásért már kétszer ítélték jogerősen letöltendő szabadságvesztésre (három, illetve négy évre), ezért büntetésének kiszabásánál a bíróság a személy elleni erőszakos bűncselekményeket harmadjára elkövető, többszörös visszaesőket érintő három csapás törvényt alkalmazta.

A terhelt szabadlábra nem helyezhető és tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlott védője és az ügyész is jelezte fellebbezési szándékát, így az nem jogerős.

A vádirat szerint a férfi 2012 áprilisában a budapesti Ferenciek terénél az ott kolduló idős hölgyet meglökte, belenyúlt a táskájába, kiemelte az áldozat pénztárcáját, majd elvette a benne lévő 600 forintot. A második vádpont szerint H. Béla az V. kerületi József Attila utcában kirántotta az árkádok alatt lefekvéshez készülődő nő alól a takaróját. A sértett megpróbálta visszaszerezni a 2000 forint értékű paplant, mire a vádlott megütötte, és megpróbálta lenyomni a földre. A nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szerzett, a segítségére siető férfival szintén dulakodott a terhelt.

H. Béla korábban beismerte a pénz és a paplan elvételét, de végig azt állította, nem ütötte meg a lépcsőn üldögélő nőt, a takaróról pedig azt hitte, a sajátja, amit elloptak tőle.

H. Béla ügyvédje korábban indítványozta, a testület függessze fel az eljárást, és kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a három csapásként ismert törvényi rendelkezés felülvizsgálatát. Véleménye szerint a vádlott esetében a három csapás alkalmazása "embertelen büntetés" kiszabásával jár.

Zumbok Gabriella bíró hangsúlyozta, a rablás tényállásánál nem az elvett tárgyak értéke a mérvadó, hanem az, hogy megszerzésükért a terhelt képes volt erőszakot alkalmazni egy másik emberrel - jelen esetben egy fiatalabb és egy idős nővel - szemben.

Az úgynevezett három csapást 2010-ben fogadta el a parlament. Ezzel büntető törvénykönyvet úgy módosították, hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetői, ha visszaesőként követik el a bűncselekményeket, a harmadik esetben - mérlegelés nélkül - a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetőjogi tételt kapják.