Az első magánkórház belefulladt az egészségügy mocsarába

A Telki kórház tulajdonosa "15 éven át töretlenül hitt abban, hogy van jövője Magyarországon egy olyan magánkórháznak, ahol hálapénz nélkül, piaci alapon működő, minőségi betegellátást lehet megvalósítani" – olvasható abban a levélben, amelyet a kórház egyik páciense kapott az igazgatótól. A levél szerint a kórház az utóbbi 15 évben rövid időszakoktól eltekintve veszteségesen működött, ezért július 11-én bezárják, az épületet pedig eladják.

Magyarországon a kiterjedt hálapénzrendszerrel, a magán egészségbiztosítók és az egészségpénztárak tevékenységével olyan vegyes finanszírozású modell alakult ki, amelyben a fekvőbeteg-ellátást igénylők idővel mindig az állami ellátórendszerben találják magukat, mert ott nem kell megfizetni az ellátás tényleges költségeit – Kovács Gábor, a kórház tulajdonosa az MTI-nek ezzel magyarázta a kényszerű lépést. Szerine amíg ez a rendszer nem változik meg, reménytelen nyereségesen üzemeltetni a fekvőbeteg-ellátást.

Drága, de nyilvános

A kórház honlapján még olvasható az árlista. A fogászati konzultáció ingyenes, egy kisröntgen 2000 forint, egy hasi ultrahang 16 ezer forint, egy garatmandula-műtét 220 ezer forint, egy császármetszéses szülés 480 ezer forint, egy csípőműtét vagy egy komplikált nőgyógyászati műtét pedig 1 700 000-1 800 000 forintba is kerülhet. A kórházban egy ápolási napért 48 ezer forintot kell fizetni. “Olyan mint egy jó hotel, egy nagyon drága hotel” – írta le a kórházat az egyik volt páciens, aki korábban két napot töltött ott. A szoba, a fürdőszoba és a környezet nagyon szép, a személyzet pedig nagyon kedves volt. A dolgokat jól szervezték, semmire nem kellett várni és finom volt a koszt is.

Fotó: Wikipedia

A számok biztos sokakat sokkolnak, de Telki egy dologban biztosan különbözött az állami kórházakban dívó módszerektől: az árak nyilvánosak voltak. Aki fizetett, az számlát kapott róla és akár reklamálhatott is. Az összegeken sem kell nagyon meglepődni. Ezek egyrészt tartalmazzák az ellátás valós költségét és – mi furcsa van ezen? – a kórház hasznát.

Az állami kórházak ugyanezekért az ellátásokért az OEP-től kapnak finanszírozást. Ott is van egy árlista, csak ezzel a tb-t fizető beteg már nem találkozik. Nem volt rossz ötlet annak idején a sokak által átkozott Molnár Lajostól, hogy az állami kórházból való távozás után minden betegnek adni kellett egy kimutatást arról, mennyi közpénzt fordítottak az ellátására. Ezt a rendelkezést azóta megszüntették – hadd higgye a beteg, hogy minden ingyen van.

Olcsóbb, de zavaros

Az OEP által a kórházaknak adott finanszírozási összegek már régen eltávolodtak a valóságtól és nem fedezik a valós ráfordítást. Egy normál szülés után az állami kórház például 90 ezer forint körüli összeget kap, egy császármetszésért pedig 190 ezret. A kórházak régóta azzal trükköznek és próbálnak pénzt szerezni maguknak, hogy olyan ellátásokat is lejelentenek, melyeket nem hajtottak végre vagy szinte minden szülés – legalábbis papíron – császármetszéssel történik, mert azért több pénz járt. Az alulfinanszírozottság következményeit indenki ismeri: hatágyas szobák, lepukkant vécék, hosszú várólisták, kimerült és türelmetlen orvosok, ápolók.

Hogy lehet, hogy ebben a versenyben mégsem állta meg a helyét egy olyan intézmény, mely próbált tiszta viszonyok szerint működni? Mert ahol számla keletkezik, az bizony ellenőrizhető. Az adóhatóság számára például biztos jobban átlátható volt a Telki magánkórház működése, mint egy állami kórházban dolgozó szülészorvos valós jövedelme.

A Telki azért nem maradhatott talpon, mert az állami kórházakban működő feketegazdaság zavaros, de orvosnak és betegnek egyaránt előnyösebb viszonyaival kellett volna versenyeznie. A potenciális páciensek egy részét ugyanis az állami kórházakban dolgozó orvosok idejében átirányítják saját magánpraxisukba – vizsgálatonként 10-20 ezer forintért. Ha a vizsgálatokhoz valamilyen komolyabb és költségesebb diagnosztikai eszközre, laborvizsgálatra lenne szükség, azokra ott vannak az állami kórház gépei.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Ezekért az orvosnak nem kell bérleti díjat fizetnie, és miután ott is van állása, lekötelezettje, ismerőse, könnyen el tudja intézni, hogy a betegét soron kívül fogadják. Ha műtétre van szükség, arra is ott vannak a kórház eszközei, műtője, fűtése és az állam által rosszul fizetett asszisztenciája. Gondolkozzunk a beteg fejével! Ha mindezek után egy műtétért "csak" 100-150 ezer forint hálapénzt kell fizetni, miért fizetné ki a Telkiben a "valós költségeket"?

Különleges elbánásban részesítendő személyek

A kórház eredeti koncepciója szerint a várakozási idők lerövidítésével és a magasabb színvonallal akart versenyezni. Abban igazuk volt, hogy aki már végigült egy 1-2 órás sort valamelyik budapesti kórház kényelmetlen folyosói padján, az akár pénzt is hajlandó fizetni egy egyeztetett időpontért. Szebb szobák és jobb körülmények azonban ma már az állami kórházakban is vannak. Ezekbe a VIP-szobákba kevesebb ágy kerül, szebb a függöny és színesebb a tapéta, de a hipószag és szétfoszlott ágynemű ugyanaz. Ez mégis azon ritka plusz szolgáltatása a közfinanszírozott egészségügynek, amelyért a beteg még számlát is kap. De vajon miért van az, hogy ha egyszerű betegként rákérdezünk, ezek a VIP-szobák szinte mindig foglaltak, "most éppen nincs hely"? És vajon hogy lehet az, hogy ha tudjuk, kinek kell szólni vagy zsebbe fizetni, megtörténik a csoda és váratlanul felszabadul egy fizetős ágy?

Telkit az is ellehetetlenítette, hogy Magyarországon csak rövid ideig volt szektorsemleges finanszírozás. Ha van egy magánszolgáltató, melynek  vannak új eszközei, szakértelme, kapacitása, miért ne mehetnének oda a tb-által finanszírozott betegek is? Az egynapos sebészetek elterjedésekor a kórház egy ideig kapott erre állami támogatást, de aztán ez megszűnt.

A magánegészségügyet ismerők szerint a hagyományosan drágább fekvőbeteg-ellátásnak a fenti sajátos versenyhelyzet miatt aligha van most terepe a privát szektorban. Nem véletlen, hogy a Telki tulajdonosa a kórház eladása után a Budakeszi úti rendelőintézetét fejleszti. A szakrendelések mellett így ott folytatják az altatásos endoszkópos vizsgálatokat és a sebészeti kisműtéteket.

Forrásaink szerint az ilyen sokszakmás magánrendelők akkor tudnak talpon maradni, ha valamilyen speciális ellátást tudnak nyújtani. Jól jövedelmező szolgáltatás a cégeknek végzett szűrés vagy foglalkozásegészségügyi vizsgálat, de még jobb, ha külföldieket látnak el külföldi biztosítók finanszírozásával.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!