Emma
5 °C
23 °C

Nem tüntettek Bajnai ellen, kirúgták őket

2013.07.03. 10:44
Pár hónap alatt jutott a bírósági ranglétra tetejére az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezett Handó Tünde két régi bizalmasa. Az elsőfokú munkaügyi bíróság bírónőinek a Kúriáig tartó emelkedésük közben többször is alkalmuk nyílt ítélkezni egy politikai diszkriminációs ügysorozatban, ahol minden esetben a fideszes önkormányzat nyert hat kirúgott köztisztviselővel szemben. A felmentett dolgozók úgy érezték, azért rúgták ki őket, mert nem vettek részt a Fidesz egyik nagy, Bajnai-ellenes tüntetésén. Az ügy megítélésében nem volt zavaró tényező, hogy több ítéletben szinte a teljes indoklást kopipésztelték úgy, hogy még a tanú elrontott nevét is átemelték.

Egyszerre hat köztisztviselő fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz három és fél éve, még jóval a 2010-es kormányváltás előtt, miután a fideszes vezetésű XVI. kerületi polgármesteri hivatalban felmentéssel megszüntették munkaviszonyukat. A hat nő azért perelte be korábbi munkaadóját, mert az – megítélésük szerint – a létszámleépítéssel megsértette az egyenlő bánásmódot, és politikai alapon mondott fel nekik. A hat politikai diszkriminációs ügyben az elmúlt években már jogerős ítéletek is születettek, sőt némelyik már a Kúria előtt van.

Az első körben Suba Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökhelyettese és Tánczos Rita bírónő is bekerült abba a csapatba, amely megkezdte a politikailag kényes XVI. kerületi esetek tárgyalását. Ezek a perek végigkísérték mindkettejük karrierjének gyors felívelését. Suba Ildikó, aki a 2010-ben még munkaügyi bírósági elnökként dolgozó Handó Tünde közvetlen beosztottja volt, és Tánczos Rita, aki szintén közismerten kiváló személyes viszonyt ápolt Handóval, mindketten az átalakításokkal egy időben kerültek a legfelsőbb bírói szervezetbe, a Kúriára. De közben még másodfokon is döntöttek az egyik eset sorsáról.

Az egyébként XVI. kerületi kötődésű Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége 2012. január 1-én lett az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke. Kinevezése után lényegében egy új csapat hatalomátvétele zajlott le a bírósági szervezet élén. Suba Ildikó például rögtön a Kúria személyzeti vezetői posztját kapta meg.

A hat köztisztviselőt néhány további munkatárssal együtt 2009 decemberében egyszerre küldték el a hivatalból, felmentésük után mindenki külön-külön perelt. A bíróság előtt azonban mindannyian egybehangzóan arról beszéltek, hogy a leépítés főként azokat sújtotta, akikben nem bízott a polgármester és környezete. Ők mindannyian köztisztviselők voltak, és az előző, MSZP-s vezetés idején, a fideszes Kovács Péter 2006-os polgármesterré választása előtt kerületek a hivatalba.

Ügyükben az is közös volt, hogy egyikük sem vett részt a Fidesz Bajnai Gordon ellen szervezett, 2009. október 10-i Kossuth téri nagygyűlésén, annak ellenére sem, hogy Kovács polgármester a hivatalban körbeküldött emailben személyesen is szorgalmazta, hogy minél több dolgozó jelenjen meg a demonstráción. A polgármester emailje azzal ijesztgette a közalkalmazottakat, hogy a „Bajnai-csomag 120 milliárd forintot készül elvonni az önkormányzatoktól”, ezért ha elfogadják, „nagyarányú, 10-15 százalékos leépítés várható a polgármesteri hivatalban is”. „Aki akar a Bajnai-csomag ellen tenni, az jöjjön a Fidesz által szervezett nagygyűlésre a Kossuth térre. Postázzuk vissza a Bajnai-csomagot a feladónak!” – írta Kovács, aki olyan komolyan vette az ügyet, hogy a kerületi újság tudósítása szerint transzparenseket is cipelve maga vezette az Örs vezér térről a helyi tüntetőcsoportot a Parlamenthez.

A kirúgottak szerint az önkormányzatban később pontosan számon tartották mindenkiről, hogy részt vett-e a tüntetésen vagy sem.

A kirúgottak álláspontját egy volt vezető beosztású kollégájuk is osztotta, és a bíróságnak írásban is lenyilatkozta, hogy a régi, tapasztalt köztisztviselők helyére zömmel új, politikai kötődésű kádereket vettek fel, és a személycserékben sem jelentett akadályt, hogy az újak sok esetben jóval kevesebb szakmai tudással, vagy elenyésző közigazgatási gyakorlattal rendelkeztek. Az egykori vezető határozottan állította, hogy 2006 után átpolitizálttá vált légkör az addig inkább szakmai közegű hivatalban, amire jó példa volt a tüntetésre szólító körlevél is, ahhoz hasonlót korábban egyik dolgozó sem látott.

A diszkriminációs ügyek specialitása, hogy a jogsértéssel gyanúsított félnek kell bizonyítania, hogy az érintettet nem érte hátrányos megkülönböztetés. A XVI. kerület jogi képviselője a tárgyaláson azt közölte, hogy a demonstráció nem volt politikai tüntetés, és hozott egy tanút is, aki szintén belekerült a leépítettek csoportjába, pedig ő saját bevallása szerint ott volt a Kossuth téren.

Két elbocsátott nő ügyében 2010 december 16-án született meg az elsőfokú ítélet. Ezek voltak az első bírói döntések, amelyek azt állapították meg, hogy az önkormányzat „bizonyította”: megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét. Az indoklás szerint a 2006 előttről datálódó jogviszony önmagában nem jelent „társadalmilag előítéletes helyzetet”, és „nem valószínűsíthető” az sem, hogy a közalkalmazott politikai véleményét fejezte ki a tüntetésről való távolmaradással, ráadásul volt egy olyan elbocsátott is, aki tüntetett. Ami a hétköznapi megfogalmazás szerint azt jelenti, hogy a bíróság szerint a régebbi munkaerő nem feltétlenül jelenti automatikusan azt, hogy az illető az előző ugyanolyan politikai beállítottságú lenne, mint a korábbi vezetés.

Az ítélet szövegében elírták az önkormányzat mellett tanúskodó kirúgott férfi, T. L. nevét, amely a következő hónapokban további három közalkalmazott elsőfokú ítéletében jelent meg hibásan.

Első fokon a Munkaügyi Bíróság bírói az összes XVI. kerületi köztisztviselő panaszát elutasították.

Suba Ildikó pár hónappal az elsőfokú per vége előtt átadta saját ügyét egy másik bírónak, mert küszöbön állt másodfokú bírói kinevezése. A másik bírónő így összesen három, a polgármesteri hivatalnak kedvező ítéletet hozott a kerület politikai diszkriminációs ügyeiben. Tánczos Rita még befejezte saját perét, mielőtt a Fővárosi Bíróság másodfokú tanácsába helyezték volna.

Suba Ildikó
Suba Ildikó
Fotó: lb.hu

Életrajza szerint Suba Ildikó a Fővárosi Bíróságon csak fél évet töltött, ám ezalatt mint tanácsvezető bíró Tánczos Rita társaságában 2011 novemberében letárgyalta a XVI. kerületből elbocsátott csoport egyik első fellebbezési ügyét. Suba elnökletével a másodfok is helyben hagyta saját korábbi kollégája elsőfokú ítéletét. Az eredeti ítéletet az a bírónő hozta, aki néhány hónappal korábban Subától is átvette az ő ügyét. Az ebben az ügyben szereplő köztisztviselőnő fellebbezésében többek között azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíró nem tárta fel a tényállást, amit az támasztott alá, hogy az elutasító határozat szinte teljes indoklását abból az legelső, 2010. decemberi ítéletből másolta ki, amelyben elírták az önkormányzat tanújának nevét. Az elírás itt is megmaradt.

Bár Magyarországon nincsen precedens alapú ítélkezés, a Suba Ildikó vezette tanács nem akadt fenn a problémás ítéleten, mert szerintük az alperes ugyanaz volt a kopipésztelt ügyben is, mint a másikban, a tárgy is hasonló, az elírt név kijavítását pedig lehetett volna kérni a bírótól.

2012 januárjában Suba Ildikó a Kúria beosztott bírója lett, így jelenleg pont annál az M I. jelzésű tanácsnál tevékenykedik, amely harmadfokon is tárgyalni fogja a XVI. kerületiek ügyét.

A kirúgott köztisztviselők egyike, Csanádiné Benke Mária az eljárásban végig úgy érezte, hogy a bíróság nem akarja igazán komolyan venni a politikai alapú diszkriminációs panaszt. Az Indexnek nyilatkozva azt mondta, úgy érzi, hogy nem akarták alaposan kivizsgálni a történteket. „Olyan világban élünk, ahol mindenki félti az állását, és még a bíróságon sem akarnak belenyúlni a kakába, nem akarnak a kormánypárt ellen ítéletet hozni” – jelentette ki a szervezési osztályról kilenc éves munkaviszony után kirúgott nő, aki szerint furcsa volt látni, hogy az ő tanúját a bíróság még csak meghallgatni sem volt hajlandó, míg a másik oldal tanújának szavait döntő fontosságúként kezelték.

Megkerestük Suba Ildikót is, hogy megkérdezzük, lehet-e létjogosultsága a politikai ügyek politikai megítélését felvető vádaknak, a bírónő azonban nem akart az üggyel kapcsolatos kérdésekre reagálni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!