A Döbrögiknek coki? Nem teljesen!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Magyar Péter péntekre újabb tüntetést szervez Budapesten - Jelentős változások jöhetnek a jogosítványok megszerzésénél
- Újabb rossz hír érkezett azoknak, akik a tavaszi jó időt várják
- Kósa Lajos Magyar Péternek: Vegyen inkább egy csokor virágot Varga Juditnak
- Kiakadtak a pesti Wolt-futárok, amikor elolvasták, mi történik náluk
Az alkotmány módosítása mellett a földtörvény váltotta ki a legkeményebb politikai vitákat az elmúlt hónapokban. A javaslat miatt kilépett a Fidesz-frakcióból Ángyán József, aki már korábban is nyíltan bírálta a kormánypártokat. A törvény júniusi végszavazását a Jobbik megzavarta, a párt képviselői az Országgyűlésben elfoglalták a házelnöki pulpitust. Az ellenzéki pártok keményen támadták Áder Jánost, miután a köztársasági elnök múlt pénteken aláírta a botrányos körülmények között megszavazott törvényt.
A „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról” nevet viselő törvény a földek adásvételét, a földbirtok nagyságát, valamint azt szabályozza, hogy Magyarországon kik vehetnek földet. A kormány célja a törvénnyel az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását, helyzetbe hozza a magyar gazdákat, erősítse a kis- és középbirtokokat. A kormány vezető politikusai - Orbán Viktor, Fazekas Sándor, Rogán Antal - az elmúlt hónapokban többször is nyilatkoztak a készülő törvényről, megnéztük, hogy az ígéreteket mennyire váltotta valóra a jogszabály végleges változata.
Külföldi nem vehet földet
Mit ígértek?
"Be van fejezve, nincs, nem lesz." "A külföldieknek coki" (Orbán október 13-i ceglédi előadása)
„A földtörvény mindig üzenet a földművelőknek, a társadalomnak s oly gyakran a külföldnek is.” (Fazekas október 16-i parlamenti felszólása)
Mi lett belőle?
Ezek a nyilatkozatok igazak, de csak nyelvi bűvészkedésen alapulnak. A törvény definíciója szerint ugyanis a külföldi az EU-n kívüli állampolgár. Nekik tényleg coki lesz. Az uniós állampolgárok földhöz jutását azonban nem lehet tiltani. A törvény szerint ezért a földvásárlásnál ugyanazok a feltételek vonatkoznak egy uniós állampolgárra mint egy magyarra.
A földdel hivatásszerűen nem foglalkozó uniós állampolgárok maximum 1 hektár földet vehetnek. A földműveseknek, így tehát egy osztrák gazdának akár 300 hektár földtulajdona lehet, és az itt bérelt földekkel együtt öszesen 1200 hektár felett is rendelkezhet - feltéve persze, ha teljesíti az igencsak szűkre szabott feltételeket. Megnyílhat az út a külföldiek előtt akkor is, ha egy itteni mezőgazdasági kft.-ben legalább 25 százalékos tulajdonrészt szerez. A törvény mindezt elvileg lehetővé teszi, a külföldiek földhöz jutását legfeljebb a helyi magyar gazdákból álló földbizottságok akadályozhatják meg. Az ő hozzájárulásuk nélkül ugyanis sem magyar, sem uniós polgár nem vehet földet. Ha a földbizottságok “hallgatnak”, azaz 15 napon belül még a hatóság felhívására sem adnak ki állásfoglalást az adásvétel támogatásáról vagy elutasításáról, az adásvételi szerződést nem lehet megkötni. Így még indokolniuk sem kell, miért nem támogatták a tulajdonszerzést.
Négyzetméterek, hektárok
Mit ígértek?
A jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de a földművesek. (Kurucz Mihály, a koncepció egyik kidolgozója)
A tervek szerint 100 négyzetmétertől 50 hektárig terjedne a kisbirtok nagysága, a középbirtok 50 hektártól 500 hektárig terjedne, mely a családi kategória. Ez a klasszikus gazda, aki vidéken él, a gyerekei is ott akarnak maradni. Az 500 hektár feletti kategória a nagybirtok, melyet ugyan nem akarnak felszámolni, de állami támogatást nem kaphat. (Fazekas Sándor június 9-én Lakitelken)
A törvényjavaslatban az 1200 hektáros birtokmaximum szerepel, mert ez biztosítja az élet- és versenyképes családi birtokok működését Magyarországon. Az 1200 hektáros birtokméret egy négyfős család megélhetéséhez szükséges, és a fejlesztéshez is biztosít teret. (Fazekas Sándor október 9.)
Mi lett belőle?
Bár a törvény eredeti verziójában még szerepeltek a 50 és 500 hektáros birtokkategóriák is, ezek a végleges változatból kikerültek. A törvény a földdel nem foglalkozók magyar vagy uniós állampolgároknak csak maximum 1 hektár föld megszerzését engedi. Ennél nagyobb területhez csak földművesek juthatnak. Földműves az, akinek szakirányú végzettsége van, legalább 3 éve gazdálkodik vagy legalább 25 százalékos tulajdonos egy mezőgazdasági termelőszervezetben. Nekik maximum 300 hektár földtulajdonuk lehet, a földhaszonbérletekkel együtt pedig maximum 1200 hektár föld fölött rendelkezhetnek. A több ember foglalkoztatására alkalmas, de a kisgazdaságokban mára szinte teljesen megszűnt állattartás (és a vetőmagterelés) felfuttatását a törvény azzal ösztönözné, hogy ott összesen 1800 hektár lehet a maximális birtokméret. Egy szakértő szerint erre szükség is van. Ha ekkora földet takarmánytermelésre hasznosítanak, az kb 900 marha tartását teszi lehetővé. Bármilyen soknak is tűnik ez, egy nagyobb állattartó telepen ezernél is több állatot tartanak. Az 1800 hektáros birtokmaximum ezért épp ott okozhat gondot, ahol ma az állattartás zajlik, a nagyobb társas gazdálkodásoknál. Ha a haszonbérleteik lejárnak, ők elveszthetik a több állat tartásához szükséges földjeiket, ezekre ugyanis előbérleti joga lesz a helyi gazdálkodóknak.
A törvény ugyanakkor nem zárja ki az ügyeskedést a birtoknagyságokkal. A korábbi törvény még összeszámította a családtagok kezén lévő földeket, így határozta meg a birtokmaximumokat. Ez a mostani törvényből kikerült. A szigorú feltételek miatt ugyan az ritka lesz, hogy egy család minden tagja földművesnek számítson, és így fejenként 1200 vagy 1800 hektár föld felett rendelkezhessen. A törvény azonban azt lehetővé teszi, hogy egy földműves 300-300 hektárt nem földművelő közvetlen hozzátartozóinak, tehát a helyi iskolában dolgozó feleségének, budapesti informatikus fiának vagy nyugdíjas nagymamájának adjon át. Így akár 2000-2500 hektára is lehet.
A kis- és középbirtok jó
Mit ígértek?
„Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni.” (A Fidesz-KDNP 2010-es választási programja (pdf), a fejezetet Matolcsy György írta.)
„Ha rajtam múlna, nem lenne Magyarországon egyetlen nagybirtok sem.” (Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter október 16-i parlamenti felszólása)
"Ma a nagybirtok és a kisbirtok aránya 50-50 százalék. A mi célunk az, hogy a kisbirtokok arányát 50-ről 80 százalékra emeljük." (Fazekas Sándor, június 20-a Echo Tv.)
Az új földtörvény alapvető rendelkezéseiben nagybirtok ellenes, ebben minden kormánypárti képviselő egyetért. (Rogán Antal november 5-i sajtótájékoztatója)
Mi lett belőle?
A hazai birtokszerkezet aránytalan: a kb. 5 millió hektáros hazai termőterület közel felét 1000 hektárosnál nagyobb földek teszik ki, a másik fele döntően 1-5-20 hektáros területekre aprózódik el. Ezeken az arányokon csak hosszú idő után lehet érdemben változtatni. A föld esetében külön kell beszélni a tulajdonlásról és a föld hasznosításáról. A gazdálkodók nagy része ugyanis a saját tulajdonú földjei mellett mások tulajdonát is műveli haszonbérletben. A teljes hazai termőterület közel egyharmadát, 1,5 millió hektárt haszonbérletben művelnek főleg társas vállalkozások. Jelentős mennyiségű föld eleve az állam tulajdonában van, amelyet a Nemzeti Földalapon keresztül ad bérbe, vagyonkezelésbe vagy meghirdethet értékesítésre.
A birtokstruktúrát tehát a földek adásvételével illetve a haszonbérletek irányításával lehet megváltoztatni. Mivel a törvény csak a jövő évtől lép hatályba, a ma kialakult tulajdoni viszonyokat döntően nem bolygatja meg. Aligha fogják ugyanis áruba bocsátani földjeiket a mostani nagybirtokosok és eladni azokat a kis családi gazdálkodóknak. Inkább az várható, hogy a saját földjükön nem gazdálkodó, kisebb területek tulajdonosai próbálják majd meg értékesíteni földjeiket. Ha lesz eladó föld, akkor az államot minden esetben elővásárlási jog illeti majd meg, hogy “földbirtok-politikai irányelveket” érvényesíthessen. A törvény azzal próbálja felerősíteni a kis- és közepes gazdaságokat, hogy a forgalomképes földeket szinte csak a helyi gazdálkodók szerezhetik meg. Az állam után elővásárlási joga a földet használó bérlőknek, a szomszédos földeket művelőknek, a helyi gazdáknak vagy a 20 kilométeres körzetben élő földműveseknek lesz. Az adásvételekre ráadásul rá kell bólintania a helyi gazdákból alakult földbizottságoknak is.
Ezek alapján a kis- és középbirtokosok valamelyest növelhetik birtokaik méretét, és a "helyben lakó szomszéd" elsőbbségi joga alapján egybe is vonhatják a szétaprózott területeket. Az persze más kérdés, hogy a földvásárlásra jogosultak szűk köréből kinek lesz pénze erre. A birtokstruktúrát ezért inkább az 5-10-20 év múlva lejáró haszonbérletek "átosztásával" lehet majd módosítani. Ugyan elvileg az addigi használó előnyt élvez a további hasznosításnál, de a törvény itt is a helyben lakókat részesíti előnyben. Ha tehát egy békéscsabai társaság Karcag melletti földjeinek haszonbérlete lejár, azt ezek után a karcagi gazdák szerezhetik meg. Ezt legfeljebb azzal kerülhetik ki, ha bérelt földjeik közelében üzemközpontpot hoznak létre, így ugyanis ők is helyi földművesekké válhatnak.
Spekuláns, bank nem jó
Mi ígértek?
A jogszabály megvédi a termőföldet a spekulánsoktól és a bankároktól, tovább „korlátozzuk és visszametsszük a nagybirtokot." (Az MTI tudósítása Orbán október 13-i ceglédi előadásáról)
A földtörvény megalkotásánál a francia modellből vesznek át példákat, melyekkel a spekulatív földszerzést szeretnék megakadályozni. (Fazekas tavaly június 9-én Lakitelken)
"Véglegesen kizárjuk a spekulánsokat, akár külföldi, akár belföldi személyről van szó, ideértve a zsebszerződésben részt vevőket is." (Fazekas október 16-i parlamenti felszólása)
Mi lett belőle?
A földdel való spekuláció lényege, hogy azt nem termőterületnek tekintik és ezért nem is művelik, hanem csak adják-veszik, mert így hoz profitot. A hazai föld azért vonzó, mert a minősége általában jó, az ára viszont ötöde vagy akár ötvenede a nyugat-európai földeknek. Az uniós moratórium lejártával a jó földek ára ezért megsokszorozódhat. Bár a törvény azt teljesen kizárja, hogy off-shore hátterű cégek földet szerezzenek, egy ponton nem zárja ki a bankok földszerzését. Ha egy gazda nem tudja fizetni a hitelét, a föld a jelzáloghitelt folyósító bank tulajdonába kerülhet. A bank a földet nem művelheti meg, de a vonatkozó törvény szerint egy év múlva el kell adnia. Ha ügyes, komoly hasznot tehet zsebre ezzel.
Lezárják a vitákat
Mit ígértek?
"A földtörvény megtárgyalásával, a döntéshozatallal egy 1100 éves vitának fogunk véget vetni az elkövetkező napokban."(Fazekas október 16-i parlamenti felszólása)
Mi lett belőle?
A földtörvény parlamenti vitáját ősszel elhalasztották, Áder csak a múlt héten írta alá a törvényt, a javaslat körüli viták azonban mégsem csitultak. A tervezetet bíráló ellenzéki politikusok, és szakmai szervezetek szerint a földtörvény a nagyobb birtokkal rendelkező gazdáknak kedvez. Ezt arra hivatkozva állítják, hogy a törvény végső változatában már nem szerepelnek kisebb birtokkategóriák, a kisbirtokosok így attól tartanak, hogy a későbbi versenyben alul maradnak a nagyobb gazdaságokkal szemben. A kritikusok – köztük Ángyán – azt is nehezményezik, hogy az egyes régiók gazdálkodását nem szövetkezetek, hanem úgynevezett integrátorok fogják majd össze. Ezek az MSZP-hez és a Fideszhez is köthető nagytőkés társaságok felvásárlóként, feldolgozóüzemként kapnak majd szerepet ráadásul állami földeken. A rájuk szabott harmadik alkotmánymódosítás szerint ezekre nem fog vonatkozni az 1200 vagy 1800 hektáros birtokmaximum, azaz a nagybirtokok maradnak.
A földről szóló viták elcsendesedésének az sem kedvez, hogy az elmúlt egy évben több olyan eset került napvilágra, amikor kiderült, hogy a Nemzeti Földalap (NFA) által kiírt bérleti pályázatokon a kormánypártokhoz közel állók nyertek. Tavaly tavasszal egy parlamenti bizottsági ülésen Ángyán például arról számolt be, hogy Fejér megyében egy olyan cég is nyert, amely Nyerges Zsolt, a Fideszhez közel álló üzletember érdekeltségébe tartozik. Később kiderült, hogy Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester érdekeltsége is győzött. A földpályázatok során hasonló szisztéma volt megfigyelhető, mint később a trafikbotránynál: a kormánypártok számára egyre kellemetlenebb lett, hogy folyamatosan derültek ki részletek a nyertesekről, a kormány ennek ellenére kitartott, és nem érvénytelenítette a pályázatokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
