Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Áder vétója a törvény elfogadását segítette

2013.07.08. 14:03
Azzal, hogy Áder János a politikai vétó eszközével élt, gyakorlatilag elzárta az utat a takarékszövetkezeti törvény tartalmi normakontrollja elől. A törvénnyel a szövetkezetek állami gyámság alá kerülnek.

Áder János előző heti vétója paradox módon a takarékszövetkezetek állami gyámság alá helyezéséről szóló törvény elfogadását segítette, a köztársasági elnök ugyanis az Alkotmánybíróság helyett a Parlamentnek küldte azt vissza megfontolásra, annak ellenére, hogy indoklásában maga is elismeri, hogy a törvény sértheti a magántulajdonra vonatkozó alkotmányos elveket. Miután előző hét kedden Áder visszaküldte a törvényt, az Országgyűlés azt már pénteken el is fogadta, minimális változtatásokkal. Áder politikai vétót ha akarna sem alkalmazhatna újra, ha pedig mégis úgy döntene, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, a testület tartalmilag már csak a módosított részek alkotmányosságát vizsgálhatná.

A politikai vétó gyengébb, mint az alkotmányossági

Az Index Dojcsák Dalmát, az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének doktorandusz hallgatóját kereste meg – arról kérdeztük, a köztársasági elnök küldheti-e vissza akkor is a parlamentnek a törvényt (politikai vétó), ha egyébként alkotmányos aggályai (alkotmányossági vétó) vannak. Dojcsák szerint a válasz egyértelmű nem: az alkotmány szövege szó szerint azt írja, hogy ha az elnöknek alkotmányos aggályai vannak, akkor a törvényt az Alkotmáybíróságnak küldi meg. Ebből a mondatból tehát az következik, hogy az elnök politikai vétót csak akkor alkalmazhat, ha alkotmányos aggályai nincsenek. A politikai vétóról az alkotmány azt írja, hogy akkor kell alkalmazni, amikor az elnök “nem ért egyet a törvénnyel”.  

Előző heti indoklásában Áder megpróbálta természetesnek beállítani, hogy a vétó politikai – a Kövér László házelnöknek írt levelének bevezetőjében pont a "nem értek egyet" kifejezést használta. Egyet nem értésének kifejtése közben azonban már arra hivatkozik, a törvény ellentétes lehet az alkotmány magántulajdon védelméről szóló paragrafusaival.  

Eljárásjogi kifogása még lehetne a bíróságnak

A törvényt, ha a parlament elfogadja, a köztársasági elnöknek másodszorra már alá kell írnia, kivéve ha a második változat módosított részeiben talál valamit, ami szerinte alkotmányellenes (ezeket még elviekben megküldheti az AB-nek). A változatlanul hagyott részek alkotmányosságát azonban már nem vizsgálhatja, azok alkotmányosságát a politikai vétóval már előzőleg elismerte.  

A módosított részeket önmagukban az AB biztos nem találná alkotmányellenesnek, ezek ugyanis apró finomítások, például méltányosabbá teszik azt a számot, mely meghatározza, mennyi rossz hitel fölött avatkozhat be az állam egy takarékszövetkezet irányításába.  

Dojcsák szerint viszont ha Áder mégis eleget tenne a takarékszövetkezetek kérésének, és megküldené az alkotmánybírósághoz a módosított változatot, eljárásjogi okokra hivatkozva még megsemmisíthetnék a törvényt. Ebben az esetben a parlamentnek ugyanúgy új eljárást kellene indítania, mintha tartalmi kifogásaik lettek volna.

Procedurális kifogást pedig a bíróság jó eséllyel találna: legalábbis gyanús például, hogy a törvényt nagyon rövid idő alatt, keddtől (de valószínűbb, hogy szerdától) péntekig tárgyalták újra. Ha ez így történt – ami a parlamenti jegyzőkönyvekből egyelőre nem derül ki biztosan – akkor a törvény közjogilag érvénytelen: az elfogadása során nem tartották be a jogalkotásra vonatkozó alkotmányossági követelményeket, tehát a jogszabály alaptörvény-ellenes.