Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Strasbourgban a Magyar Gárda

2013.07.08. 16:10
2009-ben oszlatta fel a bíróság a Magyar Gárdát, az egyesület elnöke, Vona Gábor a strasbourgi bírósághoz fordult, az emberi jogi bíróság kedden dönt. A magyar ítélet szerint a Gárda fajgyűlölő és kirekesztő, volt sértették a biztonságot és a köznyugalmat. Vonáék szerint a magyar hatóságok megsértették a gyülekezés szabadságát, a Gárda rendezvényei sosem voltak erőszakosak és a mozgalom különben sem egyesület.

Kedden dönt a strasbourgi emberi jogi bíróság a Magyar Gárda betiltásának jogszerűségéről. 2009-ben, többek között azután tiltották be a szélsőjobboldali szervezetet, hogy Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepülésen vonultak fel. A magyar bíróságok szerint a gárdisták sértették a cigányok jogait, félelmet keltettek bennük, a gárda szerint csak véleményt nyilvánítottak.

28
Fotó: Huszti István

A rendőrség mindig nagy erőkkel biztosította a gárda rendezvényeit, és azok egyetlen alkalommal sem váltak erőszakossá. A gárda szerint ezért megalapozatlan a feloszlatás, a szubjektív félelemérzet nem korlátozhatja mások véleménynyilvánítási szabadságát. Emellett strasbourgban Vonáék hivatkoznak arra is, hogy a Magyar Gárda Egyesület (amelyet feloszlattak), nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, ezért az egyesület feloszlatása nem is kéne, hogy a mozgalomra is vonatkozzon.

A betiltás óta a gárda újjáalakult, sőt tiszteket is avatott. Ez volt az az esemény, amikor a rendőrség brutális erőkkel szállta meg Csókakőt, a rendezvény tervezett helyét, de a gárdisták az utolsó pillanatban változtattak, így nagyon csekély rendőri jelenlét mellett avathatták fel egymást egy másik településen. Szombaton a minden eddiginél nagyobb Budapest Pride ellen is tüntettek a Gárdisták, akik a betiltott gárdista mellényt a rendőrök közelében kifordítják, vagy leveszik, így játszva ki a tiltást.

Mozgalom/Egyesület

Vona Gábor, az egyesület volt elnöke strasbourgi beadványában (angol összefoglaló itt) azzal érvel, hogy az egyesület és a jogilag nem is létező mozgalom elkülönül egymástól. Magyarországon mozgalom nem jegyezhető be, csak például egyesület, alapítvány és párt. Mivel a mozgalom a jogi terminológia szerint nem is létezik, ezért azt be sem lehet tiltani.

A magyar bíróságok szerint viszont a Magyar Gárda Egyesület szinte kizárólag a masírozásokat szervező mozgalom fenntartására jött létre, annak hátterét biztosította. Az ügyészség szerint a gárda honlapján csak a tárgyalások közben változtatták meg az egyesületre utaló részeket úgy, hogy a mozgalomra hivatkozzanak, és a mozgalom tagjai az egyesületnek utaltak át pénzt. A gárda szerint ezek az átutalások véletlenül történtek.

Erőszakos nem volt, de félelemkeltő igen

A magyar bíróság szerint a gárda rendezvényei, a katonás hangulat, a parancs szavak félelmet keltettek a környéken élő cigányokban. A magyar állam strasbourgban hivatkozik arra is, hogy különösen a „történelmi előzmények ismeretében” voltak félelemkeltőek a gárda rendezvényei.

Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a cigány kisebbség személyiségi jogait sértette mega gárda, a másodfokú bíróság pedig arra helyezte a hangsúlyt, hogy a demonstratív felvonulások során fennállt az erőszak reális veszélye, sérült a közrend és a köznyugalom, az ott élők szabadsághoz, biztonsághoz fűződő joga. „Ez akkor is így van, ha közvetlen fizikai erőszak nem történt, de annak fenyegető veszélye fennállt”, mondta a bíróság.

gpb 02
Fotó: Huszti István

A rendőrség mindig nagy erőkkel biztosította a gárda rendezvényeit, Vonáék pedig arra hivatkoznak, hogy a betiltás túlzó volt, hiszen egyetlen rendezvényük sem volt erőszakos. Szerintük a magyar döntés korlátozta a véleménynyilvánítási szabadságukat, hiszen szerintük a gárdisták nem gyűlölködtek, és bűncselekmény elkövetésére sem buzdítottak senkit.

Ruha teszi

Sokáig problémás volt az is, hogy gárdista egyenruhában mászkáló emberek ellen felléphet-e a rendőrség, ha hivatalosan nem a betiltott szervezet rendezvényén vesznek részt.

Előfordult, hogy a gárdista egyenruhához hasonló, de nem pont olyan öltözékben vonultak fel, illetve arra is volt példa, hogy egy tüntetés után a gárdisták a tömegben megbújva gyorsan átöltöztek, mielőtt hazamentek volna. A ruha-kérdést végül egy novemberben hatályba lépett, lex gárdának is becézett új jogszabály oldotta fel, ami szabálysértésnek minősíti, ha valaki betiltott egyesület egyenruháját, vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A másik fontos kibontakozási kísérlete a gárdistáknak az volt, hogy megalapították az Új Magyar Gárda Mozgalmat, amire a szervezők szerint nem vonatkozik a betiltás, bár a betiltott szervezettől csak nevében különbözik. A rendőrség azonban ennek a szervezetnek a rendezvényei ellen is fel szokott lépni.

A strasbourgi emberi jogi bíróság kedden tíz óra körül hozza nyilvánosságra döntését.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!