Szauron kastélya épül Felcsúton

„Hagyjad, az úr itt sajnos tényleg fotózhat” – inti le a Puskás Labdarúgó Akadémia egyik alkalmazottja a portást, aki éppen a tenyerével takarja ki a fényképezőgépem elől az épülő felcsúti stadiont. Az utcán állunk, a kerítésen kívül, de a portásnak nehezen esik le, hogy ha az ember Pestről jött, és nem felcsúti lakos, akkor tényleg szabadon járkálhat a közterületen, sőt, fotózhatja a falu fölé tornyosuló futballstadiont.

Az, hogy a helyi és a tágabb valóság dimenziói Felcsúton nem illeszkednek, ez a közjáték is jelzi. A portás már akkor felszólított a „fotózás abbahagyására”, amikor az épülő stadion kerítésénél elővettem a fényképezőt. Az akadémia alkalmazottja is azzal sietett ki az amúgy szintén Makovecz Imre tervezte épületből, hogy „honnan jött?” És csak akkor váltott hangnemet, amikor jeleztem, az utcán állunk, ő nem rendőr, és nem teszek illegálisat, tehát nincs miért firtatnia jövetelem célját.

A két önjelölt csendőr egyébként barátságos volt, egyszerűen az érződött viselkedésükön, hogy ebben a faluban mást jelent a rend. A Felcsúton kívüli és belüli valóság nem fedik egymást.

Mészáros Lőrinc, faluja és stadionja

Itt van például a stadion, amely Orbán Viktor birtokával és a Puskás akadémiával alkot egy háromszöget, úgy, hogy egy kis utca ellentétes oldalain állnak, Orbán akár az ablakából is figyelheti, ahogy a munkagépek és daruk dolgoznak.

Továbbá: a miniszterelnök alapította a stadiont megrendelő Puskás Akadémiát. Orbán közismerten rajong a fociért, a közelmúltban pedig körbe is vezették az épülő stadionban, ahol tudomásunk szerint apró változásokat javasolt az építészeti tervekben. Ehhez képest Orbánnak a hivatalos információk szerint semmi köze a Felcsúton épülő stadionhoz, ami a papírokból egy bizonyos Mészáros Lőrinc ügyének tűnik inkább. Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere. Neve Ángyán József nyilatkozataiból lehet ismerős, mert ő az egyik, aki a környék földjeinek egy jelentős részét nyerte. Mészáros Lőrinc az akadémiáért felelős alapítvány elnökeként a stadionépítés megrendelője, tehát ő adott megbízatást a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, azaz a saját cégének, hogy építse meg a létesítményt.

Mindebbe elvileg nem lehet belekötni, mert ahogy az építkezés táblája is hirdeti, nincs a folyamatban állami pénz. (Az állami pénzről, amely persze van, csak nem úgy, itt olvashatja el cikkünket) Az Orbán Viktor alapította akadémiát annyira szeretik az emberek és a cégek, hogy összeadtak rá 5 milliárd forintot. Az akadémia lelkes támogatói közt olyan nevek szerepelnek, mint az OTP, a MOL vagy a CBA.

Az önzetlen támogatókra annak ellenére is szükség van, hogy inkább csak közepes méretű stadionról van szó. Összesen 3500-an férnek majd el benne. Ha azonban onnan nézzük, hogy Felcsúton csak 1700-an laknak, akkor már érezhető, milyen nagyléptékű a terv. Egy akkora stadion épül a környező nagyvárosoktól 20-50 kilométernyire, hogy abba kétszer belefér minden egyes helyi lakos. Ráadásul az ülőhelyre számított bekerülési költség többszöröse egy hagyományos stadionnak: míg Felcsúton másfél millióba kerül egy ülőhely, az épülő Fradi pályán ugyanez 550 ezer forint lesz. (12 milliárd forintért épül a 22 ezer fős stadion.)

Vereckei tündék a bankár orkok ellen

A helyszínen nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítvány nem szotyira szórja el a pénzt. A terveket a kiírás szerint Makovecz Imre készítette, aki köztudottan nem a takarékos és praktikus építészet híve. Számára ez az egész inkább művészet, amelynek végtermékébe mellesleg tanulni/imádkozni/focizni/fürdőzni is lehet. Márpedig a művészetnél ki olyan szűkkeblű, hogy azt vizsgálgassa, mibe kerül? (A Felcsúton belüli és kívüli valóságsíkok egyébként itt sem fedték egymást, stadiont ugyanis a kiírás ellenére sem Makovecz Imre tervezte, de erről később.)

Az letagadhatatlan, hogy az épületnek keményvonalas makoveczista jegyei vannak: a stadion olyan, mintha a Gyűrűk ura focijelenetéhez tervezték volna, amelyben a vereckei tündék csapnak majd össze a bankár orkokkal. Az egész távolról úgy néz ki, mint egy erdő, és csak közelebbről derül ki, hogy a fák ágai valójában az ívekkel kibomló, monumentális fatetőzet részei.

Mindez egyelőre a látványtervekből tudható. Látogatásom idején ugyanis még csak a lelátó állt, amely a trilógia egy másik helyszínét idézi. Mordort. A csipkés ívek úgy emelkednek Felcsút és az Orbán-birtok fölé, mintha Szauron palotáját építenék a békés táj közepébe.

„Nincsen itt egyetlen derékszög sem, azért olyan különleges” – jegyezte meg az egyik munkás, és valóban. A szárnyas betonpillérek monumentális térplasztikákként hajladoztak a daruk közt. A legerősebb benyomást mégis akkor tette az építkezés, amikor eltávolodtam, és egyszerűen csak sétálni kezdtem a faluban. Bárhova mentem, a Szauron-kastély ott lebegett a horizonton, bizarr módon ellenpontozva a falusi udvarokat, szőlőskerteket, mezőket.

Szerettem volna, ha a nagy hőségben elhomályosul a tekintetem, és délibábként megpillantom a kész művet, főleg azért, hogy kiderüljön, miként hat egy kis falura, ha a közepébe egyszer csak leszáll egy ilyen kétfalunyi műtárgy. Vajon a csendes Felcsút elképesztő sebességgel alakul át egy olimpiai falut idéző településsé, ahol a lakók sportpanziókat, éttermeket és sörözőket nyitnak abban az időben, amit nem sportolással vagy meccsnézéssel töltenek? Vagy a monstrum és a sátortetős házak olyan elszigetelten állnak majd egymás mellett, mintha az ország két végében helyezkednének el? A látomás nem érkezett meg, így csak annyi biztos: a stadionba a focipályán kívül semmilyen egyéb sportolási lehetőséget nem terveztek, nincs futópálya, atlétikai rész, vagy akár kis medence, amelyek révén a helyiek maguk is használhatnák a létesítményt.

Makovecz neve

Válaszokra éhezve inkább megkerestem az építészt, Dobrosi Tamást, hogy megtudjam: miként épülhet a stadion Makovecz tervei alapján, noha az építész már két éve elhunyt.

„A stadion stílusában és szellemiségében teljesen Makovecz, de a tervezési munka száz százalékig az enyém.” – mondta a fiatal építész, akinek stúdiója, a Doparum Kft. a Makovecz elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja.

Dobrositól megtudtam, hogy 2009-ben Makovecz Imre papírra vetett egy korai vázlatot, amit azonban „az élet és az elvárások meghaladtak”. A megbízó új igényeit Makocecz Imre még megismerhette, de azokkal már nem dolgozott. „Azt mondta nekem, folytasd a tervemet, ha szeretnéd, vagy akár kezdd elölről, és a végén majd mutasd meg. Erre azonban már nem kerülhetett sor a mester távozása miatt.” – mesélte el Dobrosi, hogyan került hozzá a munka.

„Természetes, hogy a stadiont az ő nevével hirdetik, az ő neve húzónév.” - adott magyarázatot arra is, hogy miért Makovecz-épületként hirdetik a stadion.

Dobrosi Tamás azt is elmondta, hogy igyekezett kiküszöbölni azokat a hátrányokat, amelyek a neves építész munkáira jellemzők. “Sok fát használtunk, mert ez nem kommersz stadion lesz. Ez Makovecz Imre stílusjegye. De igyekszem megoldani a mester épületeinél felvetődő kritikákat, amelyek szerint azok nem elég funkcionálisak, használhatóságuk nem mindig tökéletes.”