Az AB elé kerül a gondnokság

Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult (pdf), mert szerinte a jövőre hatályba lépő polgári törvénykönyvben a gondnokság szabályai túl szűken határozzák meg a gondnokság alá helyezettek jogait. Az alapvető jogok biztosa szerint problémás, hogy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezettek még a „legbelső privátszférát érintő, az élet legszemélyesebb döntései esetében” sem nyilatkozhatnak. A tömegesen előforduló, csekély jelentőségű szerződéseket leszámítva csak a gondnok dönthet a gondnokoltak helyett.

Példaként említi a biztos a házasságkötést és az apaság elismerését, ilyen döntéseket sem hozhatnak a teljes gondnokság alá helyezettek. Az ombudsman kifogásolja, hogy ezek a nyilatkozatok automatikusan semmisek, szerinte ehelyett a megtámadhatóság is megfelelő megoldás lehetne. A biztos szerint a túlzó korlátozás sérti az érintettek emberi méltóságát, és nemzetközi egyezményekbe is ütközik.

A teljesen korlátozó gondnokság átfogó módon avatkozik bele a fogyatékossággal élő emberek magánéletébe és döntési szabadságába ahelyett, hogy segítségnyújtásra törekedne a döntés meghozatala során, mondta a biztos.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „meglepetéssel értesült” az alkotmánybírósági beadványról. Szerintük a hatályos szabályok csaknem ugyanúgy rendelkeznek, mint a jövőre hatályba lépő új Ptk. rendelkezései, ezért nem értik, hogy az elmúlt években a biztos miért nem kérte a törvény felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól. A gondnokság szabályozását korábban több jogvédő szervezet is kifogásolta. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelő miniszteri biztos szerint az új szabályozás megfelel a nemzetközi normáknak és a gondnokság alá helyezettek érdekeit is messzemenően figyelembe veszi.

Választójogi baki

Korábban is volt probléma a gondnokság körül, egy Fidesz-KDNP-s javaslat alapján nem csak a gondnokság alá helyezettektől, hanem bárki mástól is megvonhatta volna a bíróság a választójogot. A szabályt a Társaság a Szabadságjogokért szúrta ki, szerintük ez teljesen indokolatlan lett volna: lehetővé tette volna például, hogy rokonok indítsanak egymás ellen pert a választójogból való kizárásért.

Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szerint bírósági eljárást lehetett volna indítani bárki ellen azért, hogy vonják meg tőle a szavazati jogot és nem csak azok ellen, akik gondnokság alatt állnak. Gulyás Gergely, a javaslat egyik fideszes benyújtója nem sokkal később jelentette be, hogy egyetértenek a TASZ és a Nemzeti Választási Iroda észrevételeivel és módosítják a tervezetet. A választójogból való kizárás csak a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos eljárásban lesz lehetséges.