Tanácsadó szakszervezetisek a BKV-nál

2013.07.18. 09:04
Papíron tanácsadóként dolgozik több szakszervezeti vezető a BKV-nál, akik így jóval többet is keresnek, mint azok a kollégáik, akik igent mondtak a szerződésük módosítására – tudta meg az Index. Bár a BKV azt állítja, átalakítja ezeket az előnytelen szerződéseket, közös megegyezés nélkül ezt csak hosszú pereskedés árán tehetné.

A tucatnyi szakszervezeti vezető közül öt még tanácsadóként dolgozik a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) – értesült lapunk. A szakszervezeti vezetőket még Antal Attila volt BKV-vezér regnálása idején tették meg „tanácsadónak” (Antal 2007 és 2008 között volt a cégnél vezérigazgató), ám az új rezsim hiába akarta a szerződéseket módosítani, a szakszervezetisek közül öten ellenálltak ennek. Nemhiába, hiszen „tanácsadóként” jóval többet keresnek, mint azok a szakszervezeti vezetők, akik beleegyeztek a munkaszerződésük módosításába. A „tanácsadók” jelenleg a Humán Adminisztrációs Főosztály állományában vannak.

Azt, hogy vannak „tanácsadó” szakszervezetisek, az Index megkeresésére a BKV is megerősítette. „A BKV korábbi vezetése által kötött megállapodások alapján tanácsadói munkakörbe besorolt szakszervezeti vezetők tavaly megkezdett átsorolása még tart, státuszuk rendezése várhatóan ez év augusztusában fejeződik be” – válaszolta lapunknak a sajtóosztály.

Kérdés, valóban rendezni tudja-e a cég nyár végéig a szerződésmódosításokat. Több BKV-s forrásunk ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaszerződés kizárólag közös megegyezéssel módosítható, így ha a „tanácsadók” nem akarják, legfeljebb csak hosszú pereskedés útján érheti el ezt a társaság. Ezzel a BKV is tisztában van, válaszukban ugyanis úgy fogalmaztak: „az átsorolásnál figyelembe vesszük munkajogi védettségüket, valamint azt a tényt, miszerint munkaszerződésük csak közös megegyezéssel módosítható”.

A BKV szerint a jelenlegi besorolás „csupán technikai jellegű”, tekintve, hogy a szakszervezeti vezetők havi munkaidejük teljes időtartamára igénybe veszik a Munka Törvénykönyve alapján járó munkaidő-kedvezményt, mert munkaidejükben érdekvédelmi tevékenységet látnak el. „Az Mt. előírásainak megfelelően havi munkaidejük távolléti díjjal kerül elszámolásra, illetve kifizetésre. Az érintett 5 szakszervezeti vezető havi alapbére 569 000 – 842 000 Ft között van” – tájékoztatta az Indexet a BKV. Információnk szerint azonban ennél jóval többet keresnek a „tanácsadók”, mert mindezen felül 50 százalékos menedzserpótlékot is kapnak, ráadásul a távolléti díjuk is magasabb, mint az alapbér. Így van olyan vezető, aki havi másfél millió forintot is kereshet.

Az öt „tanácsadó” közül a legtöbbet minden bizonnyal Schumacher Ferenc keresheti, aki nemcsak a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének elnöke, hanem felügyelőbizottsági tag is a BKV-nál. Schumacheren kívül „tanácsadóként” dolgozik még a cégnél Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke (a BKV-nál nem e minőségben dolgozik), Gelencsér László, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének alelnöke, Gólián Zsolt, a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet vezetője, valamint Jáger István, a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke is.

Azt a BKV is elismeri, hogy ezek a vállalat számára előnytelen szerződések. Mint azt az Indexnek adott válaszukban írták, az új vezetés „folyamatosan alakítja át az előnytelen szerződéseket, ennek köszönhetően a szakszervezeti vezetők jövedelmének csökkentése 2013-ban időarányosan egyszeri 10.527.000 Ft, 2014-től pedig évente 21.603.000 Ft járulékok nélküli bérmegtakarítást eredményez”. Úgy tudjuk azonban, hogy az állami vállalat egyelőre csak azoknál a szakszervezeti vezetőknél tudott béreket megtakarítani, akik hajlandóak voltak a munkaszerződésük módosítására. Nekik valóban jelentősen csökkent a fizetésük emiatt.

„Antal úr idejében nem volt mód másképp megoldani a munkaköri megjelölést, ezért lettünk tanácsadók, és nemcsak öten, hanem tizenegynéhányan. Mi magunk javasoltuk, hogy az azóta módosult országos munkaköri jegyzék tartalmaz érdekképviseleti vezetői munkakört, soroljanak át abba” – nyilatkozta az Indexnek az egyik érintett, Gelencsér László. Mint mondta, Gólián Zsolt sosem kapott 50 százalékos menedzserpótlékot, a többiek pedig – köztük ő is – idén lemondott a pótlék feléről, jövő évtől pedig a maradékról is.

„Esetemben egyébként konkrétan olyan javaslatot kaptam korábban, mely szerint a menedzser pótlék törlése mellett az alapbérem 35 ezer forinttal csökkent volna. Ehhez képest abban állapodtunk meg, hogy a pótlék két lépcsőben – gyakorlatilag 11 hónap alatt – megszűnik, és az alapbérem változatlan marad” – közölte a szakszervezeti vezető.