Kamarából sosem elég
További Belföld cikkek
Magyarországon jelenleg kétféle kamaratípus létezik. Vannak szakmai kamarák – például a Magyar Állatorvosi Kamara – és a gazdasági kamarák. Gazdasági kamarából kettő működik jelenleg: a kereskedelmi- és iparkamara, illetve az agrárkamara. A 2012. augusztus elsején hatályba lépett agrárkamarai törvény melléklete felsorolja, milyen tevékenységet végzők lesznek – automatikusan – tagjai a kamarának. Ebben szerepel a TÁOR 7500-as Állat-egészségügyi ellátás.
Ma Magyarországon minden praktizáló állatorvosnak kötelező kamarai tagdíjat kell fizetnie a Magyar Állatorvosi Kamarának, praxisengedélyüket is ettől a szervezettől kapják. A 2012-es agrárkamarai törvény azonban arról rendelkezett, hogy az állatorvosok automatikusan, kötelező jelleggel tagjai lesznek az agrárkamarának, így fizetniük kell ezt a tagdíjat is. Ezt később egy Semjén Zsolt által jegyzett módosítóval úgy változtatták meg, hogy a kötelező tagság alól kivételt képeznek a növényorvosi, az állatorvosi és a vadászkamarák tagjai; a módosító beterjesztője azonban nem vette figyelembe, hogy az állatorvosi kamarának csak természetes személyek lehetnek tagjai, szervezetek, vállalkozások nem.
Így akik a szolgáltató állatorvosi tevékenységet társas vállalkozás formájában végzik, két kamarának is kötelesek tagdíjat fizetni. Az állatorvosok szerint az is probléma, hogy az agrárkamarai tagdíjat az előző év teljes nettó árbevétele alapján, sávosan határozzák meg. Ha egy kft.-nek például a fő tevékenysége az állatorvosi praxis, de ugyanez a kft. mással is foglalkozik, akkor nemcsak az állatorvosi tevékenységből befolyó bevételből számolják a tagdíjat, hanem az egész árbevételből, ami az állatorvosok szerint elfogadhatatlan.
Dr. Gönczi Gábor, az állatorvosi kamara elnöke szerint ez a dupla tagdíjfizetés körülbelül 500 vállalkozást, azaz kb. 1000 állatorvost érint. A saját kalkulációik szerint ez évente 5 millió forint körüli pluszbevételt jelent az agrárkamarának, ami valószínűleg elenyésző a kamara teljes bevételéhez képest. A kis összeg viszont kevés lehet ahhoz, hogy emiatt törvényt módosítsanak.
Gönczi két megoldást lát a probléma megoldására: az egyik, ha a törvényalkotó egy év múlva belátja, hogy nem éri meg a konfliktus ezért a kis pluszbevételért, és „nagyvonalúan" kiveszik az agrárkamarához tartozó tevékenységek közül az állatorvosit. A másik pedig, ha szintén egy év múlva, amikor már látja az agrárkamara, hogy milyen kis összegről van szó, a törvényt megkerülve, saját hatáskörön belül úgy dönt, hogy az állatorvosokat nem kényszeríti a tagdíj megfizetésére. Utóbbi már csak azért sem tűnik kivitelezhetőnek, mivel az agrárkamara eleve csak a törvényre hivatkozik a probléma felvetésekor, mondván: nekik kötelező azt végrehajtaniuk.
Az állatorvosi kamara elnöke szerint az biztos, hogy az agrárkamara nem tud többet nyújtani, mint az állatorvosi, a kiírt pályázatok pedig gyakorlatilag értelmezhetetlenek az állatorvosi szakma szempontjából, hiszen az agrárkamara profilja teljesen más. Az agrárkamarai tartozás egyébként adók módjára behajtható köztartozásnak számít, így ha nem fizetik, akkor a NAV egyszerűen csak leemelheti az illető számlájáról. Gönczi így egyelőre csak azt tudja javasolni mindenkinek, akire vonatkozik, hogy fizessék be, mert ha nem teszik „végül sokkal többe fog kerülni”.
Tagjaiknak küldött tájékoztatójukat is csak egy nem túl biztató sorral tudták zárni: „Természetesen továbbra is próbáljuk az érveink elfogadását és ez által a vonatkozó törvény módosítását elérni, de ez egy hosszú és nehéz folyamat.”
Megkerestük az agrárkamarát is, ahol elmondták, hogy ők többször is tárgyaltak az állatorvosi kamarával a problémáról, de végül nem tudtak másban maradni, mint hogy a törvény az törvény, ők pedig csak végrehajtói annak. Így ez a helyzet addig így marad, míg a törvényalkotók nem módosítják azt.
Kérdésünkre – ha már így alakult, mi az, amiben plusz szolgáltatást tud nyújtani az agrárkamara az állatorvosoknak a saját szakmai szervezetükhöz képest – Nagyné G. Pataki Ágnes, az agrárkamara kommunikációs igazgatója elmondta, hogy készülőben van egy kamarai kártya. Ez a kártya a tervek szerint különböző kedvezményekre jogosít majd: olcsóbb banki szolgáltatások, telefonszámla-kedvezmény, illetve üzemanyag-kedvezmény. Pataki szerint az a cél, hogy a befizetett tagdíj végül kisebb legyen, mint a kihasználható kedvezmények összege, hogy megérje majd agrárkamarai tagnak lenni.
Az általunk megkeresett állatorvosok azonban nem hiszik, hogy az agrárkamara érdemben tudna hozzájárulni az ő munkájukhoz, és elfogadhatatlannak tartják, hogy két szervezet tagdíjának megfizetésére kényszerítik őket. Úgy gondolják, ha összességében nem is egy kifizethetetlenül nagy összegről van szó, ez elvi kérdés: „színtiszta pénzbehajtás az egész” − fogalmazott egyikük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
