Ha oligarcháznak, Csányi elad

2013.07.23. 16:40
Sokszor ült Orbán Viktor mellett a meccseken, a focin kívüli világban mégsem volt harmonikus Csányi Sándor és a miniszterelnök kapcsolata. Csányi az elmúlt fél évtizedben több csatát is vívott a politikusokkal, a valódi küzdelmek azonban szinte mindig a színfalak mögött játszódtak le. Az OTP-vezért körülvevő nagyfokú diszkréció ellenére vezető pártemberek így is kétszer nyíltan leoligarcházták.

Figyelmeztető üzenete van a magyar politika, a magyar demokrácia számára: aki szembeszáll a politikát befolyásolni akaró pénzügyi oligarchákkal, az komoly kockázatot vállal, és olyan erőkkel néz szembe, amelyek nem riadnak vissza semmilyen eszköztől sem – ezeket a súlyos megállapításokat Dávid Ibolya tette 2008-ban, a címzett pedig Csányi Sándor volt, aki rövid idő alatt változott át az MDF titkos miniszterelnök-jelöltjéből az első számú ellenségévé.

A milliárdos üzletember pályafutása alatt a közel öt éve, 2008 szeptemberében kirobbant megfigyelési botrány volt a legkeményebb ütközés a politikával: lehallgatták, kiadták a telefonbeszélgetéseiről készült felvételeket, lefoglalták a céges szervereit, és még egy párt elfoglalásának kísérletével is meggyanúsították. Az affér ugyan az MDF bocsánatkérésével zárult, a leoligarcházott Csányi azonban a botrány közepette váratlanul eladta az összes Mol-részvényét.

A napokban az OTP-s pakettjének egy részét tette pénzzé, összesen 11 milliárd forintnyi részvényt dobott piacra. Azóta állandó találgatás tárgya a sajtóban, mi volt a célja az eladással. A Magyar Nemzet a bankvezető megromlott egészségi állapotában látta a magyarázatot, a Reuters szerint Orbán Viktorral veszett össze.

Tény, hogy az UD-botrány óta Csányi a korábbiaknál is óvatosabban viszonyult a politikához, nyilvánosan alig értékelte az aktuális trendeket. 2009-ben csupán egyszer tett kivételt, a szocialista kormánynak címezve az ATV-ben azt mondta: előrehozott választásra lenne szükség. De rögtön hozzátette azt is, hogy a Fidesz viszont nem mutatott fel még programot.

A 2010-es kormány megalakulása után a bankadó miatt volt rövid ideig mosolyszünet a fideszes vezetéssel, mert az új adónem ötletéről nem kérték ki a legnagyobb hazai lakossági bank véleményét. 2010 júliusában azonban Csányi már azt mondta: a bankadó rontani fog az OTP eredményén, de a magyar kormánynak szüksége van az extra bevételekre, hogy teljesíteni tudja a 2010-es költségvetési hiánycélt. Az OTP vezére később sem ment nyíltan szembe a kormány bankellenes politikájával, 2011 őszén nagy szerepe volt abban, hogy enyhült a végtörlesztés miatt kialakult feszültség a bankszövetség és a kormány között.

Az elmúlt években úgy tűnt, hogy Csányi jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor kormányfővel is, többször lehetett látni, hogy VIP-páholyban egymás mellett ülve néznek focimeccseket. Az MTI tavaly márciusi, Videoton–Debrecen-mérkőzésen készített képén például Csányi a kormányfő és Schmitt Pál akkori köztársasági elnök között ül. Igaz, ebben Orbán futballmániája mellett az is szerepet játszott, hogy Csányi a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke. A kormányfő nyilvános fórumokon is pozitívan nyilatkozott a bankelnökről. Tavaly októberben a Csányi érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport új tehenészetének avatóján Orbán az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletemberének nevezte Csányit.

Ezek alapján meglepő volt, hogy Lázár János még a Fidesz frakcióvezetőjeként tavaly márciusban, egy rádióinterjúban azt mondta: „Egy-egy bankkonglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagybank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni.” Nyilvánvaló volt, hogy Lázár a polipos hasonlattal Csányira utalt.

Májusban az Origónak Csányi erre reagálva azt mondta: az elmúlt 22 évben azért dolgozott, hogy az OTP sikeres bank legyen, nem pedig azért, hogy hatalmat szerezzen. „Nem kell tőlem féltenie a demokráciát senkinek, azt én magam féltem inkább az ilyen emberektől” – fogalmazott. Az interjúban Orbánhoz való viszonyát úgy írta le, hogy ő a kisegér, a kormányfő pedig az elefánt. Néhány hónappal később Lázár János a 444.hu-nak nyilatkozva ugyanezzel a hasonlattal élt, akkor Simicska Lajos volt az egér, Csányi az elefánt. Lázár megismételte, hogy egy demokráciában komoly kockázatot jelent egy olyan méretű hatalom, mint ami Csányi kezében van.

Az Indexnek nyilatkozó kormánypárti politikusok szerint viszont Lázár csak saját véleményét fogalmazza meg újra és újra, megjegyzései nem jelentették azt, hogy Orbánnal vagy a kormánypárttal bármilyen újabb konfliktusa alakult volna ki az OTP-vezérnek. A fideszesek szerint nem lehet magyarázatként elfogadni a devizahitelesek megsegítésére körvonalazódó újabb terveket sem, mert szerintük ebben a témában az OTP messze a legfelkészültebb pénzintézet a hazai mezőnyben, és a tervek Csányit sem érték meglepetésként. A kormányoldalon azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a bankárnak valamilyen nagyobb volumenű tranzakció lebonyolításához volt szüksége készpénzre, ezért választotta a részvények nyílt eladását.

Sajtóhírek szerint Csányi Sándor kedd este érkezik haza többnapos, külföldi útjáról, és találgatások szerint leghamarabb szerdán derülhetnek ki részletek arról, hogy miért vált meg szinte az összes OTP-részvényétől.