Jolán
7 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Ma kiderül, kit vettek fel

2013.07.24. 08:08 Módosítva: 2013.07.24. 09:11

Szerdán este nyolc órától nyilvánosak a felsőoktatási felvételi ponthatárok. Idén nem tartanak eredményváró bulit, a ponthatárok este nyolctól a www.felvi.hu-n zajló virtuális Pont Ott Partin jelennek meg, de böngészhetők lesznek okostelefonokon és a Facebookon is. Emellett az Index is folyamatosan közli este a legnépszerűbb szakok ponthatárait.

Az érettségiken és a felvételiken összesen 500 pontot lehet elérni. Azokra az alapképzési és osztatlan mesterképzési szakokra, ahol kevesebb a jelentkező, mint a helyek száma, mindenki bejuthat állami képzésre, aki eléri a minimális 240 pontot. Felsőoktatási szakképzésben a bejutáshoz 200, míg a más pontozási rendszerben (itt maximum 100 pont érhető el) működő mesterképzésen legalább 50 pont kell ahhoz, hogy felvegyék a jelentkezőt.

Tizenhat nagyon magas küszöb

Azokon a szakokon, ahol túljelentkezés lesz, a ponthatárt a diákok által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembe vételével határozzák meg. Tizenhat népszerű szaknál eleve nagyon magas bejutási küszöböt határoztak meg a tandíjmentes helyekre való bekerüléshez: a gazdálkodási és menedzsment szakon leaglább 460, a jogász szakon 465, a kommunikáció szakon pedig 470 pont kell elérni az 500-ból.

Minden jelentkező csak egy képzésre kerülhet be, a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyre elegendő a pontszáma.

Aki sehova nem kerül be, az a pótfelvételin jelentkezhet újra az ott meghirdetett üres helyekre. A besorolási döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Ezt a felvi.hu Kérvénytárából letölthető jogorvoslati minta segítségével az emberi erőforrások miniszterének kell címezni, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal címére (1380 Budapest, Pf. 1190) kell beküldeni.

95 ezren jelentkeztek

Az általános felvételi eljárásban 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Az idén is az ELTE a legnépszerűbb intézmény, ide jelentkeztek a legtöbben, de ez a legnagyobb egyetem is a legszélesebb oktatási kínálattal. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követi. Az első tízbe csak egy főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola tudott bekerülni.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. A két terület együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százalékát tudhatja magáénak.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott. A felsőoktatási szakképzések (korábbi nevükön felsőfokú szakképzések) népszerűsége a tavalyi évhez képest erősen visszaesett, az idén csak a jelentkezők 3 százaléka, 3460 jelentkező jelölt meg első helyen szakképzési szakot.

150 napért 900-at

Akiket állami ösztöndíjas helyre vesznek fel, azoknak idén már nem hallgatói szerződést, hanem hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk. Ebben azt vállalják, hogy a diploma megszerzése utáni 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig Magyarországon dolgoznak. Egy hallgatói félév 5 hónapnak, kb. 150 napnak felel meg, ami például 6 féléves képzés esetében 900 nap (kb. két és fél év) hazai munkaviszonyt jelent.

Ha valaki nem dolgozik kellő időtartamot, akkor a már „ledolgozott” napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos infláció mértékével növelt összegét kell visszafizetnie. Fizetni kell akkor is, ha a diák a megszabott időn, azaz a képzési idő másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét vagy egyáltalán nem szerez oklevelet. A törvény értelmében kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe. Az új szabályok azokra az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókra is vonatkoznak, akik 2012 őszén vagy 2013 tavaszán írták alá a hallgatói szerződést.