Megegyezhet a tolvaj és a meglopott

2013.07.25. 13:51
A Belügyminisztériumnál egy olyan javaslaton dolgoznak, ami szabálysértési ügyekben is lehetővé tenné a mediációt, a közvetítő segítségével való megegyezést. Az enyhébb bűncselekményeknél már működő rendszerben az elkövető és a sértett megegyezik a kár jóvátételének módjáról, így az elkövetőnek nem kell sem pénzbírságot fizetnie, sem börtönbe vonulnia.

A kormány elé kerül hamarosan egy javaslat, ami jövő január elsejétől lehetővé tenné, hogy a szabálysértések elkövetői bizonyos esetekben megegyezhessenek a sértettel a jóvátétel módjáról. A tervezetet a Belügyminisztérium hozta nyilvánosságra a kormányzati portálon, a véleményeket július 26-ig várják. A tervezetben (zip) felvázolt mediációra korábban csak egyes bűncselekményeknél volt lehetőség.

A mediáció elvileg mindenkinek jó: a szabálysértés elkövetőjének nem kell pénzbírságot fizetnie, se leülnie a büntetést, hanem közvetlenül a sértettnek „dolgozza le” az okozott kárt. A sértett jól jár, mert az ő kárát valamilyen formában helyrehozzák. A mediáció olcsó, de az állam egyébként is jól jár: nem nő a börtönök zsúfoltsága, és a bíróságok is megmenekülnek az ügyektől, mert a mediációt a közvetítőnek nevezett szakember vezeti, a bíróság csak távolról felügyeli az ügyet.

Minderre jön ráadásként a pszichológiai hatás: a közvetítői eljárásban a sértett találkozik az elkövetővel, és kibeszélhetik az ügyet. A mediáció célja a visszatartás, az elkövető valamiféle nevelése. Vagyis az, hogy szembesüljön azzal, mit tett, és milyen kárt okozott a sértettnek. A bírósági tárgyalás során ez ritkán történik meg.

85 százalékban megegyeznek

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? A Szesztolvajok című filmben látható például egy mediációszerű eljárást ábrázoló jelenet, amikor a balhés főhős, Robbie találkozik az általa korábban megvert fiúval és annak családjával. Bár jóvátételről itt nincs szó, a beszélgetést közvetítő vezeti, ahol a sértett családja elmondhatja, hogyan érintette őket a fiuk megverése, mi változott meg. A főhős megrendülve szembesül a verekedés eredményével.

A szabálysértéseknél most bevezetni tervezett közvetítés lényege a következményekkel való szembesítésen túl az, hogy valamilyen jóvátételben is megállapodjon az elkövető és a sértett. Ha az elkövető végrehajtja ezt a megállapodást, nem kell sem pénzbírságot fizetnie, sem börtönbe vonulnia, vagy közérdekű munkát végeznie. Ha viszont gond van a teljesítéssel, az eredeti szabálysértési eljárást kell lefolytatni.

A mediáció eddig is létezett a büntetőügyekben, és igen kedvezőek voltak a tapasztalatok. A tervezet indoklása szerint a megindult közvetítői eljárások 85 százaléka sikeres megegyezéssel zárult, a megállapodásokat pedig 80 százalékban teljesítették is az elkövetők. A hatásvizsgálat szerint a következő három évben kétszázmillió forintba kerülne a rendszer működtetése

A tervezet kiemeli, hogy a mediáció különösen a fiatalkorúak esetében célszerű módszer, mert segít megakadályozni a bűnözővé válást. Egyrészt a sértettel való találkozásnak van visszatartó ereje, másrészt a fiatalkorú így nem kerül börtönbe, tehát nem találkozik bűnözőkkel. Mindez persze az államnak is spórolás: nem kell eltartania még egy fogvatartottat, ami naponta legalább 2165 forint kiadással jár. Korábbi cikkünket a szabálysértés megfizetéséről és szabadságvesztéssé való átalakításáról itt olvashatja el.