Antal, Anett
16 °C
24 °C

Azeri Park lesz a Városligetben?

2013.08.01. 07:37
Egy úgynevezett Azeri Park létesítéséről folynak hosszabb ideje tárgyalások a magyar kormányzat és Azerbajdzsán magyarországi képviselete között. A teljes titokban zajló egyeztetéseken az is felmerült, hogy a keleti nyitás legfőbb hídfőállása számára a Városligetben jelölnének ki területet. A nagykövetség épületet is akar.

Az Index információi szerint a Városligetben is keresik a helyet az Azeri Park számára, amelyet a közeljövőben nyitnának meg Budapesten.

Az emlékpark kialakításáról már hónapok óta folynak a tárgyalások a magyar kormány és az azeri diplomáciai képviselet között. A megbeszélések azonban eddig a legnagyobb titokban folytak, mivel a magyar vezetés baráti gesztusai az új külpolitika egyik fontos partnere felé eddig mindig erős negatív visszhangot váltottak ki belföldön és külföldön egyaránt.

A titkolózást jelzi az is, hogy Azerbajdzsán budapesti nagykövetségén kérdésünkre először szóban megerősítették a tárgyalások tényét, majd a beígért bővebb írásos tájékoztató helyett már csak egy elzárkózó üzenet volt a válasz.

Annyit így is megtudtunk, hogy az azeriek arra hivatkozva kérik a parkot, hogy a magyar fővárosban az örményeknek is van hasonló emlékhelyük. A XVIII. kerületi Uzsok teret a helyi örmény nemzetiségi önkormányzat javaslatára épp júniusban nevezték át Artasat parkra. Az azeri nagykövetség terveiben azonban nem csupán egy átnevezett zöldterület vagy egy szokványos szoborpark szerepel, hanem olyan terület, ahol egy kisebb kulturális központot vagy kiállítótermet is felhúznának.

Ugyanakkor a Városliget közelében fekvő 56-osok terére 2017-18-ra tervezett, öt épületben hat múzeumnak otthont adó Múzeumi Negyed kialakításáért felelős Baán László kormánybiztos közölte: neki semmilyen információja nincs az Azeri Parkkal kapcsolatos tervekről.

Azeri parkot egyébként két éve a Vajdaságban is nyitottak. Újvidéken azeri pénzből finanszírozták a dunai sétányon megépített tematikus parkot, amelyben az 1885 és 1948 között élt Uzejir Hadzsibejov (Uzeyir bey Abdul Hussein oglu Hajibeyov) zeneszerzőnek állítottak szobrot.

Azerbajdzsán a 2010-es kormányváltás után lett az új külügyi stratégia, a keleti nyitás egyik kiemelt célországa. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki rendszeres vendég Bakuban, tavaly télen az azerbajdzsáni nagykövetség konferenciáján kijelentette: „Azerbajdzsán mindig számíthat ránk”.

A kormányzat első nagy gesztusa az volt, hogy hazaengedték az egy örmény katona baltával való meggyilkolásáért elítélt Ramil Safarovot. Safarovot Bakuban rögtön kegyelemben részesítették, és nemzeti hősként kezelték, miközben Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel. A baltás gyilkos kiadatása miatt mondta le a Szigeten tervezett fellépését a System of Down is, amelynek örmény tagjai nem hajlandók Magyarországra jönni.

A magyar–azeri együttműködés újabb szimbólumának szánták azt is, hogy a Magyar Posta nemrég azeri emlékbélyeget adott ki. A bélyegről az első bakui híradásokban az szerepelt, hogy magyarok a „vezér”, Hejdar Alijev születésének 90. évfordulójára tisztelegnek bélyeggel. A Posta végül nem a nemzeti hős Alijev arcmását tette a különleges bélyegre, hanem népi motívumok és pávák segítségével igyekezett bemutatni a baráti viszonyt, a budapesti azeri követség viszont a hírek szerint saját hatáskörben adott ki Alijev-emlékívet is.