Kisvárosban ne legyen már agysebészképzés!
További Belföld cikkek
- Öt év börtönre ítéltek egy férfit, aki Törökszentmiklóson megölte az egyik rokonát
- A világ legrangosabb üzleti iskoláinak hallgatói csaptak össze Budapesten
- Karácsony Gergely: Budapest gazdasági válság mélypontján van
- Már a következő folyamat is elindult a Menczer Tamás elleni feljelentés ügyében
- Navracsics Tibor: Amit most Menczer Tamás nyakába akarnak varrni, azt nem ő kezdte
Ugyan a felsőoktatást átalakító kormányzati koncepció még nem végleges, a szándék jól kivehető belőle. Az egyetemek és főiskolák finanszírozásában jelentős különbségeket tennének, hogy ezzel kényszerítsék leépítésre vagy átalakulásra a nem színvonalas képzéseket folytató intézményeket, írtuk nemrég a tervezettel és annak költségvetési-gazdálkodási hatásaival foglalkozó cikkünkben. Az erőforrás-minisztérium felsőoktatási államtitkársága szerint viszont a média, az intézmények és a hallgatók is félreértették a koncepciót. Az Index most egyes intézményeken mutatja be, a kormányzati tervek megvalósulása hogyan alakíthatja át a működést.
A felsőoktatási intézményeket, mint írtuk, négy kategóriába sorolnák: tudományegyetemek, szakegyetemek, szakfőiskolák és közösségi főiskolák lennének. Habár az előzetes információk szerint ez elsősorban az intézmények finanszírozása szempontjából lett volna fontos, és így a most napi gondokkal küszködő tudományegyetemek (Szeged, Pécs, Debrecen és az ELTE) kiváltságos helyzetbe kerülhettek volna, most kiderült, ehelyett inkább egy struktúraátalakításról, feladatmegosztásról lesz szó, és ez alig befolyásolja majd a pénzosztást. Az a feltételezés viszont, hogy ennek a legkisebb, egyetlen karral működő főiskolák látják kárát, részben beigazolódhat.
Tudományegyetemek – vegetálásból jólétbe?
Az ELTE szorult helyzetéről korábban már többször írtunk, a Corvinus várható elbocsátási hullámáról pedig előző cikkünkben számoltunk be részletesebben. Hasonló a helyzet vidéken is: 21 százalékos visszaeséssel a debreceni volt a második egyetem, ahol nagyot esett a felvételizők száma. A szénszünet itt tavaly a betegellátó létesítmények és a kollégiumok kivételével minden épületre vonatkozott, a dolgozóknak pedig kötelező szabadságot rendeltek el. Szegeden tavaly és 2011-ben is volt már kéthetes szénszünet, és idén is lehet rá számítani. Ezen az egyetemen eddig 200 főt küldtek el, és azért nincs további csoportos létszámleépítés, mert az is túl sokba kerülne.
A jelentkezők száma viszont még ennél is jobban visszaesett a Pécsi Tudományegyemen, és a legnagyobb mértékű, 720 milliós zárolás is itt volt tavaly. Tavaly nyáron már volt csoportos létszámleépítés is, és az Index az egyetemtől nemrég úgy értesült: szenátusi döntés alapján egy újabbról tárgyalnak a Közalkalmazotti Tanáccsal és az érdekvédelmi szakszervezetekkel. Emellett továbbra is szinte minden területen beszerzési tilalom van érvényben.
Polónyi István oktatáskutató korábban azt mondta, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek azért vannak szerencsés helyzetben, mert több karuk van, és ezek közül a jobb helyzetben lévők „tudnak dobni egy kis ennivalót” a hátrányosabb helyzetűeknek intézményen belül. A héten azonban a Magyar Hírlap arról írt, a Felsőoktatási Kerekasztal nemcsak az iskolákat, de az egyes karokat is kategorizálná, és ennek megfelelően osztana nekik támogatást, megfosztva őket a finanszírozási lehetőségektől.
Az erőforrás-minisztérium felsőoktatási államtitkársága szerint viszont egészen másról van szó. Gilly Gyula, aki fontos szerepet játszott az említett koncepció kidolgozásában, azt mondja, ő csak a minőséget tartaná szem előtt. Szerinte a kis vidéki főiskolák saját fennmaradásuk érdekében a színvonalas képzéstől fosztanak meg sok tehetséges fiatalt, és a pénzükért vagy az utánuk kapott állami támogatásért cserébe olyan oktatást és papírt adnak nekik, amelyet a munkaerőpiac kevésbé értékel majd, mint mondjuk erős egyetemek hasonló címen kiadott diplomáit. „A fiatal tehetségek vannak a vidéki főiskolákért, vagy a főiskolák a fiatal tehetségekért?” – ezt kellene tisztázni Gilly szerint már legalább húsz éve.
Szakegyetemek – Miskolc visszatér a gyökerekhez
A koncepció második kategóriájába a regionálisan vagy országosan egyedülálló karokat, szakokat működtető szakegyetemek kerülhetnek. Ide tartozna a Miskolci Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem vagy a gödöllői központú Szent István Egyetem. „A Miskolci Egyetemen pillanatokon belül meg fog szűnni a jogi és a bölcsészképzés, ezzel mindenki így számol” – mondta az Indexnek Polónyi, aki szerint az ottani „BTK-ra eddig sem jelentkezett senki” (a felvi.hu adatai szerint idén 369-en jelölték első helyen).
A Miskolci Egyetemről az utóbbi időben főleg a rektorváltás körüli balhé miatt hallani sokat. A kormány szerint nagyon fontos, hogy ki áll az intézmény élén, mert „a Miskolci Egyetem a térségben megfelelő perspektívával rendelkező intézmény”. Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint ugyanakkor ez is a kormányzati centralizáció egy példája, és az egyetemi autonómia korlátozásáról szól, amikor „a hivatalos rektorválasztási eljárás eredményét a miniszter megváltoztathatja”.
Polónyi István úgy látja, a „gazdaságilag helytálló” pályázatot várják itt is, vagyis egy olyan vezetőt, aki „kinyírja majd a jogász-, a közgazdász- és a bölcsészkart”. A saját emberüket akarják odatenni, „nem is értem, hogy áll még ott a képzés” – jegyezte meg a szakértő. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor nemrég azt közölte, hogy a Miskolci Egyetemnek augusztus 15-től jogász rektora lesz, Prof. Dr. Torma András. Így nem feltételezhetjük, hogy a kormányzat szándékai a fentiekkel egyezőek lennének – írta szerkesztőségünknek az egyetem.
Miskolcnak
az előző évhez képest radikálisan, nagyjából 25 százalékkal csökkent az állami támogatása, az elmúlt öt évben összesen négymilliárd forinttal. Az 1,7 milliárd forintos, vagyis öthavi állami támogatást jelentő megszorító csomagot tavasszal jelentették be. Emellett tavalyról 105 milliót kapnak vissza, és idén további 700 milliót várhatnak az államtól.
Az ME most öthavi állami támogatásnak megfelelő bért akar kigazdálkodni a tanszékek összevonásával, nyugdíjazásokkal, a heti 40 órás munkaidő 36 órásra csökkentésével és önkéntes alapon vállalt fizetés nélküli szabadságokkal. Mindezzel együtt a szenátus május végén 47 közalkalmazott, főleg oktató-kutató elbocsátásáról is döntött, végül mégis csak a dékánhelyettesi poszt szűnt meg.
Szakegyetemként az ME képzési és tudományos profilja viszonylag szűk lenne. Ebből az egyetem arra következtetett, hogy ezzel az állami támogatás mértéke is csökkenne, emiatt tüntettek is korábban. Az ME szerint "az intézmény képzési területeinek szűkítése nem csupán az egyetemet, de a régiót is ellehetetlenítené, amelynek beláthatatlan következményei lennének", és "e szűkítést semmi sem indokolja". Az egyetem az Indexet arra kérte: ne fessünk „az észak-magyarországi régió legnagyobb felsőoktatási intézményének, nagy múltú és elismert egyetemünknek feltételezésekből építkező, hangulatkeltő jövőképet”. Nem festünk, a felsőoktatási koncepció nyomán ugyanis Miskolcon sem a pénz csökkenne, csak a profilt kellene megváltoztatni.
Polónyi korábban azt mondta, szerinte itt leépíthetnék a nem műszaki karokat. Ez több mint félezer munkahely megszűnését is jelentené. Az államtitkárság elmondása alapján viszont ennél kevésbé konkrét a koncepció. Ők csak azt szeretnék, hogy a diákok döntsenek, jelentkezéseiket olyan intézményeknek adják, amelyek szerintük érdemesek a megmaradásra.
Gilly szerint a mostani felvételi eljárásban jól látható, hogy azzal, hogy a keretszámok eltörlésével a felvételizők lényegében szabadon választhattak, hova adják be felvételi kérelmüket, egyértelműen az erős, jó nevű iskolák felé húztak a fiatalok. A koncepció a hallgatókat egyénileg finanszírozná, és cserébe olyan feltételeket szabna, mint például az egyetem elvégzése meghatározott számú félév alatt.
Persze az egyes képzések támogatási mértékét makroszinten továbbra is meg kell majd határozni. Költség szempontjából ugyanis igen jelentős különbségek vannak például az orvos- és a bölcsészképzés között, egyik a másiknak mintegy tízszerese.
Makroszinten, az állami ösztöndíjak képzési területenkénti számát, illetőleg arányait a kormány a korábbi évek jelentkezései és az egyes adatbázisok alakulása, például a Diákhitel1 és a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján, valamint értelmes munkaerőpiaci előrejelzések alapján határozná meg. Emellett valószínűleg továbbra is érvényesülnének a kormány preferenciái, tehát a természettudományos és az informatikai képzés kiemelt támogatása. Gilly Gyula korábbi munkáját ismerve, ha rajta múlik, teljesen egyetlen szak sem marad támogatás nélkül.
A Szent István Egyetem (SZIE)
állami támogatása 2008 és 2013 között 36,41 százalékkal, 8,5 milliárd forintról 5,4 milliárd forintra csökkent. Hiába volt képes a SZIE a Széll Kálmán-terv bevezetése előtt pénztartalékot képezni, a kis létszámú és párhuzamos szakok megszüntetését vagy összevonását már most meglebegtették. Mindezt azon felül, hogy már 2011-ben összevonták a jászberényi és a szarvasi pedagógiai karokat, a békéscsabai Gazdasági Kart, a szarvasi Víz- és Környezetgazdálkodási Kart, valamint a gyulai Egészségtudományi Intézetet. A január végén elfogadott egyetemi költségvetés a dologi kiadások 1,5 milliárd forintos megszorításával számol, bér- és járulékcsökkentések jöhetnek, meg 400 milliós mínusz.
A kommunikációs szerződések újrakötésével, a szénszünettel, a konzorciumban végrehajtott villamosenergia-beszerzéssel, a vezetői bérek csökkentésével eddig 300 millió forintot takarítottak meg. 91 dolgozót küldtek el, és idén még 300-at akarnak. A kényszernyugdíjazás 117 oktatót és kutatót, és 121 egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozót érint. A nyugdíjazások, létszámleépítések 2014-re várhatóan közel egymilliárd forinttal csökkentik a SZIE költségeit. Habár idén 650 milliót kapnak, ez az adósságok és az elhalasztott beruházások pótlására nem lesz elég. A ppp-beruházásokból most 200 milliós tartozásuk van, ami idén 400 millióra nőhet.
A SZIE a következő öt évben kiemelt agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékgazdasági központtá akar válni. Mivel az ország első számú agrár, és egyetlen állatorvosi karát is ők adják, és ezek nemrég elnyerték a négy évre szóló Kutató Kar címet, az egyetem vezetése inkább ezekre akar fókuszálni. Mindez azonban a korábbiakhoz képest egy szűk oktatási portfólió.
Szakfőiskolák – Nyíregyháza nem pánikol
A felsőoktatási államtitkárság szerint a mindenkori oktatáspolitika érdeke az, hogy a fiatalok a képességeik, ambícióik szerint a számukra leginkább megfelelő helyen tanulhassanak, és az oktatásban töltött idő alatt a lehető legmesszebb jussanak. A felsőoktatás-politikának viszont emellett például vidékfejlesztési kérdéseket is figyelembe kell vennie, különösen azokon a helyeken, ahol egy-egy egyetem jelenti a kiemelkedési lehetőséget, és ez kínálja a legtöbb munkahelyet.
A koncepció alapján a harmadik csoportba sorolt főként vidéki, de több karral rendelkező szakfőiskoláknak, például Egernek és Nyíregyházának regionális feladatokat adna a kormány.
A Nyíregyházi Főiskola
támogatása 3,4 milliárd forinttal csökkent, ráadásul 272 milliót is vissza kell még fizetnie a tavalyi elszámolás után. Jó hír viszont neki, hogy idén első körben 350 millió forintot, július után pedig további 723 millió forintot kap, azaz összesen több mint egymilliárd forinthoz jutott. A főiskola az Indexnek írt rövid válaszlevelében azt közölte, hogy „a felsőoktatási államtitkárság intézkedései nem a bezárást, hanem a Nyíregyházi Főiskola megmaradását szolgálják”.
Az iskola szenátusi döntése nyomán ugyanakkor kari működésről intézetire áll majd át, és néhány alapszak ideiglenes bezárását, átszervezését is elkezdték. Ezzel arányosan az oktatók létszámát is tovább csökkentik. Eddig hetven embert küldtek el, de 2015-re legalább 140 fővel kevesebb oktató lesz. Mivel az épületek fele üresen kong majd, azokat bérbe adnák. 40-50 milliót kellene spórolniuk.
Kistérségi főiskolák – félnek, de még nem ijedtek meg
A dokumentum alapján és az előzetes hírek szerint a negyedik kategóriába kerülő csapat lenne az abszolút veszteseké: az egy-egy kart működtető kis vidéki főiskolákat, a szolnokit, a kecskemétit, a dunaújvárosit lényegében megfoszthatják az állami pénzektől – hallhattuk korábban. Az államtitkárság szerint viszont ez is félreértés.
A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF)
habár nem vidéki, Polónyi István és más szakmai források szerint is „nagy bajban van”. A főleg gazdasági képzései miatt népszerű BGF támogatása ugyanis több mint kétmilliárddal csökkent, ráadásul idén a jelentkezők száma itt is 21 százalékkal visszaesett. A szakok összevonásáról, esetleges megszüntetéséről, leépítésekről a főiskola az augusztusi pótfelvételik lezárulásáig nem ad tájékoztatást. Az Indexszel annyit közöltek: valószínűleg egyelőre minden korábbi képzésüket el tudják indítani, és leépítésekkel sem számolnak. A BGF-en az MsC-képzés segíthet, ott ugyanis van még állami finanszírozás, az alapszakokon az lassan teljesen kifut, és ez beszűkíti a keresletet.
Ők azt mondják: a koncepció csak annyit akar, hogy ezek az iskolák ne a nagyobb egyetemek és főiskolák képzéseiről csábítsák el a hallgatókat. Tartsák meg azokat a képzéseiket, amelyek helyi munkaerő-piaci igényeket elégítenek ki, tehát például az óvónő és tanítóképzést, de ne próbáljanak versenyezni például a Corvinus közgazdász- vagy a BME műszaki karával.
Az ilyen képzések mellett a kisebb főiskolák felsőfokú szakképzéssel (FSZ) foglalkozhatnak majd, illetve valami egészen új kategóriával, aminek még neve sincs. Ez az új kategória a tehetségek becsatornázásáról szólna, hátrányos helyzetű gyerekeket készítene fel a nagy egyetemek felvételijeire, végső soron a társadalmi mobilitást serkentené. Ezek az iskolák "közösségi főiskola" rangot kapnának.
A Szolnoki Főiskola
idén több mint egymilliárd forintot kap, míg tavalyról 374 milliót kell befizetnie. 2008 óta itt 1,56 milliárddal csökkent a támogatás. Ők abban bíznak, hogy az Alföld közepén a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak, illetve a pótfelvételik lehetnek a kitörési pont.
Osztolykán Ágnes szerint ugyanakkor a Szolnoki Főiskola igazi szellemváros, ahol az épületek kihasználatlanul állnak, némelyiket télen sem fűtik. Az LMP-s képviselő, aki korábban írásbeli kérdésben fordult Balog Zoltán miniszterhez az egyetemek megmaradásával kapcsolatban, országjáró körútja során erről személyesen győződött meg. Amint mondta, itt jelentős a forráselvonás, ehhez képest viszont a rektor fizetése is nagyon magas. Utalt rá, hogy a megfelelő kormányzati kapcsolatok hiánya lehet Szolnok veszte.
Tehát a jelenlegi kormány sem merné megtenni azt, amit az eddigiek is csak zárt ajtók mögött emlegettek, vagyis hogy felsőoktatási intézményeket zárjon be. Ugyanakkor az új koncepció alapján több száz „csapdaszak” szűnhet majd meg, vagyis olyan szakok amelyek az államtitkárság szerint elsősorban azért léteznek, mert divatosak, a diákok kedvelik őket, de valójában színvonal alatt, kizárólag a pénzszerzés érdekében működnek.
Az új koncepció a struktúra- és képzésiszerkezet-átalakítással rendet tenne a felvételizők és a szülők fejében is, megkönnyítené a döntést az iskolák között, állítja az államtitkárság. Egyértelmű lenne a különbség a képzések között, megszűnne az "információs szmog", ami számos esetben megnehezítette a szülők és a fiatalok továbbtanulással, felvételivel kapcsolatos döntéseit. Ez lényegesen javítaná a felételiről szóló döntésekhez rendelkezésre álló információk minőségét és megkönnyítené a választást az iskolák között, állítja a minisztérium.
Ez a koncepció eltörölne olyan anomáliákat is, mint hogy a Debreceni Egyetem – amely az ország második legnagyobb bölcsészkarát működteti – a helyi BTK-n kívül a mezőgazdasági karán is indított bölcsészképzést. Az új tervek nyomán megszűnnének „a kis falvak agysebész- és űrhajósképzései is”, fogalmazott Gilly, hiszen „például Bivalybörgözdön egészen biztosan nem lehet olyan jól megtanulni űrhajózni”, mint a floridai Merritt-szigeten, viszont másfajta lokális igények ott is akadnak, amiket egy iskola ki tudna elégíteni.
Egy egyszerű elv érvényesítéséről van szó: minden intézmény olyan képzéseket nyújtson, amelyre felkészült, amely profiljába illik, amelynek a személyi, tárgyi és egyéb feltételei rendelkezésre állnak, sehol ne induljanak szakok csak azért, hogy az intézmény túléljen még egy évet. Gilly Gyula szerint egy képzésről sem jelenthető ki, hogy nincs rá szükség általánosságban, az azonban jól meghatározható, hogy milyen típusú intézmény, milyen típusú karán folytatott képzések azok, amelyekre a munkaerőpiac nem lesz vevő.
Mi a helyzet Baján?
A nehéz helyzetű vidéki főiskolák között legtöbbször a bajait és a gyöngyösit emlegették idén. A bajai Eötvös József Főiskola 836 millióval, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 2,14 milliárddal kapott kevesebbet, de az akut fő probléma, hogy ezekre a helyekre 40-45 százalékkal kevesebb diák akar idén bejutni, mint tavaly.
Ennek ellenére Gyöngyösön egyelőre nem beszélnek leépítésekről, „az intézményben ugyanis folyamatosan igyekeznek alkalmazkodni a változó lehetőségekhez”. A rektor szerint gazdálkodásuk stabil. Baján talán az óvópedagógus-képzés lehet az ideiglenes mentsvár, oda a korábbiakhoz képest valamivel többen akartak bejutni idén.
A gyöngyösi főiskola a legtöbb intézményhez hasonlóan a megmaradás érdekében külföldi diákokkal, pályázati pénzekkel és kutatási bevételekkel számol. A főiskolára idén szintén jóval kevesebben jelentkeztek a korábbiaknál. Első helyen csak 527-en jelölték meg valamelyik itteni szakot, de a KRF ezt részben azoknak a "rémhíreknek" tudja be, amelyek a vidéki főiskolák bezárásáról szóltak, és elbizonytalanították a fiatalokat.
A spórolás érdekében a kari működést már itt is megszüntették, helyette intézeti struktúra van. A rektor az Indexnek azt mondta: szerinte is szükség lenne egy felsőoktatási reformra, a különböző iskolák párhuzamos képzéseinek racionalizálására, de ehhez helyzet- és kockázatelemzés, stratégiai dokumentum, egységes koncepció kellene.
Amint azt korábban a Rektori Konferencia is kijelentette, az elmúlt öt évben „nominálértéken több mint 80 milliárd forintos csökkenésből az idei évre érvényesített 32 milliárd forint összegű állami támogatás elvonás miatt a rendelkezésre bocsátott előirányzatok az intézmények alapfeladatainak ellátásához szükséges működtetés, üzemeltetés költségeit már nem biztosítják, a forráskivonást már nem tudják az állami egyetemek, főiskolák kigazdálkodni”.
A duális képzések, vagyis amikor a hallgató a munkáltatójával köt szerződést a főiskolai tanulmányaira, Kecskeméten és a Győrben is jól működnek, és mentőövet jelenthetnek egy-egy karnak. De Polónyi István szerint ez kevés. Az Indexnek nyilatkozva a legtöbb bevételhiánytól szenvedő intézmény a külföldi diákokat emlegette mint mentsvár, de az oktatáskutató ezzel sem számolna a helyükben. Szerinte nem valószínű, hogy egy távoli ázsiai országból tömegek jönnének egy magyar kisvárosba tanulni, legfeljebb hosszú évek kitartó és költséges kampánya után. „Iszonyú baj van” – ismételgette korábban Polónyi.
Az államtitkárság tervezete szerint viszont az állami támogatás mértéke is nőni fog, hogy az intézmények finanszírozási gondjai mérséklődjenek. „A 2014-es költségvetési tárgyalások során az államtitkárság igyekszik elérni, hogy a tervezett felsőoktatási és képzési szerkezetbeli struktúraátalakításhoz, az átalakított rendszer stabil működéséhez a felsőktatás finanszírozása reális, a jelenleginél magasabb szinten történjen".