Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Áder Székely Lászlót jelöli alapjogi biztosnak

2013.08.08. 12:07
Székely Lászlót jelöli az államfő az alapvető jogok országgyűlési biztosának. Székely eddig mindig miniszteri megbízottként dolgozott a Fidesz-kormányok alatt – ha megválasztják, most egy komoly jogi eszközökkel felruházott független intézmény vezetőjeként kell majd akár a koalíció ellen is fellépnie.

Áder János déli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Székely Lászlót jelöli az alapvető jogok biztosi posztjára. Az államfő a választásról hivatalosan nem konzultált előzetesen a pártokkal, azonban a héten az általa fontosnak tartott alapelvekről és szempontokról igen, és ezzel kapcsolatos nézetei információink szerint találkoztak például a szocialista elképzelésekkel is. Mivel jelöltje elutasítása óriási presztízsveszteséget jelentene, nehezen elképzelhető, hogy az államfő a Fidesznek nem tetsző embert választott volna, így Székely László ombudsmanná választása biztosra vehető.

Meglesz a kétharmad

Időközben befutottak a pártok reakciói is a köztársasági elnök döntésére. A Fidesz szűkszavú közleményben tudatta, hogy „országgyűlési képviselőcsoportja elfogadja Áder János köztársasági elnök jelölését és támogatni fogja Székely László ombudsmanná választását”, a KDNP ehhez csak annyit tett hozzá, hogy biztosak abban, hogy Székely "magas színvonalon lesz képes betölteni a rá bízott feladatot”. Az LMP részéről viszont Schiffer András „csalódást keltőnek” nevezte Áder döntését, mivel bár Székely kiváló szakember, „nincs alapjogvédelmi gyakorlata”. Schiffer szerint ráadásul a több kormányzati feladatot is „hűségesen ellátó” Székely részéről  nem lehet számítani arra, hogy bátran felvállalná a konfliktusokat. Az MSZP és a Jobbik csak annyit reagált, hogy frakcióik soron következő ülésén fogják majd véleményezni a jelöltet. Az Együtt-PM szövetség pedig azzal együtt is "megelőlegezi a bizalmat", hogy Székely szakmai előélete során szorosabban kötődött a mostani kormányhoz.

Az államfő sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Áder János a szeptember 24-én távozó Szabó Máté utódjául egy olyan embert keresett, aki kiemelkedő tudású jogász, de nemcsak alapjogi kérdésekben van otthon, hanem a nemzetközi jog területén is. Ezenkívül fontos szempont volt, hogy a jelölt rendelkezzen közigazgatási és diplomáciai tapasztalattal is, és persze ne kötődjön egyetlen párthoz sem. Ezeknek a követelményeknek Áder szerint Székely László maradéktalanul eleget tesz, ezért jó szívvel ajánlotta a pártok figyelmébe Székelyt, akinek kinevezéséhez az Országgyűlés kétharmadának a támogatása is kell majd.

Orbán alatt egy napra sem marad kormányzati megbízás nélkül

Az 1958-ban született Székely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar polgárjogi tanszékének oktatója, és eddig mindkét Orbán-kabinet alatt fontos, ámde a politikához szorosan nem köthető pozíciókat töltött be. 1998 és 2002 között kormánybiztosként koordinálta a dunai vízlépcső ügyében hozott hágai ítélet végrehajtását. Az ügy lényege, hogy 1992-ben az akkor még létező Csehszlovákia egyoldalúan csehszlovák területre terelte el a Duna vizének 83 százalékát, ami ellen hazánk a Hágai Nemzetközi Bíróságon nyújtott be keresetet, de az 1997-es ítélet rendelkezéseit a mai napig nem sikerült realizálni.

Székely legfontosabb megbízását a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után nyerte el: ő lett az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését koordináló miniszteri biztos. A jövő márciusban hatályba lépő kódex egy nagyobb szakmai csoport sokéves munkájának az eredménye, így közvetlenül nem Székelyt minősíti. A hatalmas jogszabály eddigi szakmai értékelése alapvetően jó, bár a törvénybe számos, épp az ombudsmanként védendő alapjogok szempontjából ellentmondásos pont bekerült, és a végleges szövegen egyes dilettáns, kormánypárti módosítások sem javítottak.

Az egyik a sajtófotózásnál életbe lépő kötelező engedélykérés, de a közszereplők körének maszatos meghatározása, az élettársi és a házastársi viszonnyal járó jogok különbségei, a cselekvőképtelenek jogainak korlátozása is kérdéseket vet fel az ombudsman alapjogvédelmi felfogásával kapcsolatban. Székely László tavaly októberben interjúban válaszolt az Index kérdéseire az új Ptk.-ról.

A Ptk. kidolgozására szóló megbízás 2013. január 19-ig szólt, de Székely nem sokáig maradt kormányzati megbízatás nélkül. Navracsics Tibor január 20-ával kezdődően kinevezte a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztossá. Arra, hogy a poszt mit takar, csak a KIM segítségével jöttünk rá: Székely tulajdonképpen visszakapta 1998 és 2002 közti megbízását, és újra a vízlépcsővel foglalkozott. Ez a megbízása a minisztérium tájékoztatása szerint 2014. január 19-ig tart, de mostani kinevezésével arról a tisztségéről le fog mondani.

Az ombudsman mint utolsó védőbástya

Az alapvető jogok biztosának posztja – az Alkotmánybíróságot kivéve – az utolsó fontos demokratikus intézmény, melynek élén nem kizárólag a mostani koalíció által jelölt személy áll.

Az Alaptörvény bevezetése az 1993-ban életre hívott ombudsmani rendszert sem hagyta érintetlenül, mivel egyetlen intézménybe olvasztotta össze az állampolgári jogokért, a kisebbségekért, illetve a csak 2008-tól létező, a „jövő nemzedékek” jogaiért felelő biztos posztját. Az új ombudsmani hivatal élére az alapvető jogok biztosaként a korábban az állampolgári jogok érvényesülése felett őrködő Szabó Máté került.

Az ombudsmani intézményrendszer megkurtítása ellen hevesen tiltakoztak a hivatali idejük közben felmentett biztosok, de az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított az önkényes lépés miatt. Szabó Máté azonban támogatta az átalakítást: szerinte az egységes ombudsmani intézmény megnövekedett hatáskörénél fogva határozottabban tudja képviselni az állampolgárok jogait és érdekeit mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

2011 óta az ombudsman személye a közjogi változásoknak és a parlamenti erőviszonyoknak köszönhetően igencsak felértékelődött. Ő maradt az egyetlen, a kormányoldaltól független személy, aki nem egyedi ügyben utólagos normakontrollra – azaz felülvizsgálatra – küldheti az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Az Alaptörvény 24/e pontja szerint ezt rajta kívül még megtehetné a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész is. Csakhogy az ellenzékben még alkotmányos kérdésekben is ritkán fog össze a baloldal a Jobbikkal, e nélkül pedig nincs meg a szükséges 97 képviselő. A többi poszton pedig olyan emberek ülnek, akik az eddigi gyakorlat alapján csak nagyon ritkán emelnek kifogást a problematikus közjogi változtatásokkal kapcsolatban.

Végigment az összes kormánydöntésen

Szabó Máté 2011 óta több fontos ügyben is szembement a kormányzat politikájával. Így például kritizálta a negyedik alkotmánymódosítást, és arra kérte Áder Jánost, hogy fontolja meg a változtatásokat. De a Fidesznek valószínűleg az sem tetszhetett, hogy Szabó Máté olyan, a kormány számára kényes ügyekben is megszólalt, mint a március 14-15-i hóviharban tanúsított kormányzati ügyetlenkedés, a közszolgák titkosszolgálati módszerekkel való megfigyelésének lehetővé tétele, vagy a közmunkaprogram magánszférát sértő kitételei.

Szabó Máté
Szabó Máté

Szabó Máté egyébként tulajdonképpen leendő utódjával is szembekerült a polgári törvénykönyv kapcsán, amikor az Alkotmánybírósághoz küldte a jogvédő szervezetek által kritizált, gondnokságról szóló rendelkezéseket. Érvelése szerint ugyanis az új Ptk. értelmében a gondnokság alá helyezettek még a „legbelső privátszférát érintő, az élet legszemélyesebb döntéseiről” sem nyilatkozhatnak szabadon, így például automatikusan semmisnek számítanak a házasságról és apaság elismeréséről szóló döntéseik. Pedig Szabó szerint bőven elég lett volna, ha a Ptk. a szabadság megvonása helyett csak ezen döntések megtámadhatóságát írja elő.

Hasonlóképp normakontrollt kért – igaz, hosszú töprengést követően – az új Ptk. közszereplőkre vonatkozó szakaszai miatt. Ezek ugyanis Szabó szerint bizonytalan jogi helyzetet és aránytalan korlátozást eredményezhetnek. Márpedig a közszereplést vállalóknak el kell fogadniuk, hogy a sajtó és a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedetüket, és türelmesebbnek kell lenniük a kritikákkal, bírálatokkal szemben.

Szabó Máté tevékenységét több ízben is érte kritika. A legnagyobb botrány akkor tört ki, amikor az ombudsman 2009-ben, még az állampolgári jogok országgyűlési biztosaként azt nyilatkozta, hogy egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal folytatott beszélgetéséből „kirajzolódott a kimondhatatlan: a cigánybűnözés profilja”. Az interjú állításait és feltételezéseit az összes jogvédő szervezet óriási felháborodással fogadta, mely hatására Szabó Máté végül visszavonta kijelentéseit.