Nem szabad lezárni a cigánygyilkosságok aktáját
További Belföld cikkek
„Nem állhat meg itt a nyomozóhatóságok, továbbá nemzetbiztonsági szolgálatok munkája, ez az ügy nem zárható le” – mondta a cigánygyilkosságok ügyében kedden meghozott elsőfokú ítélet kapcsán az Indexnek Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok nemzetbiztonsági vonatkozásait 2009 őszén vizsgáló bizottság vezetője.
A bíró abból az anyagból tudott dolgozni, amit a nyomozó hatóságok előállítottak, de a nyomozó hatóságok munkája nem volt kellően alapos, maradtak nyitott kérdések. A vádiratban is szó volt arról a negyedik emberről, aki az elítélt Kiss testvéreken és Pető Zsolton kívül ott volt a besenyszögi vadász kirablásánál, amikor a fegyvereket zsákmányolták. Az ítéleti tényállás is kitért ennek a besenyszögi negyediknek a létére. Ez azt jelenti, hogy van legalább egy olyan tettestárs, aki nem ült a vádlottak padján, mondta Gulyás, aki szerint ezen az emberen kívül is vannak még valószínűleg bűnsegédek, bűnpártolók, akik nem ültek a vádlottak padján.
Nem kizárt, hogy folyik most is nemzetbiztonsági munka, nyomozás az ügyben, de ezt biztosan nem tudni. Az ilyen nyomozás jellegéből adódóan nem folyhat a nyilvánosság előtt, de Gulyás szerint azért kellene egy megnyugtató megszólalás a hivatalos szervek részéről. „Én választ várnék elsősorban a belügyminisztertől, de akár a miniszterelnöktől is arra, hogy ezt a rendkívül súlyos ügyet nem tekintik lezártnak. Meg kellene nyugtatni az érintetteket, hogy tettes vagy tettestárs nem maradhat büntetlenül ügyben” – mondta.
Önként kellene kárt enyhítsen az állam
Gulyás szerint a magyar állam adós még a sértettek kárenyhítésével is. A kárenyhítési igényt konkrét műhibák sorozata alapozza meg, a nemzetbiztonsági szolgálatnál lefolytatott belső vizsgálat kimutatta ezeket, és Ficsor Ádám akkori titokminiszter is elismerte 2009-ben, hogy ha kellő szakmaisággal teszik a dolgukat, akkor hamarabb is elfoghatók lettek volna a tettesek, és több halálos támadás is megelőzhető lett volna. A 2009 őszén lefolytatott parlamenti vizsgálat pedig nagyon is konkrétan, tényekre alapozottan állapította meg a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségét. Mindez felhasználható lesz egy állammal szemben indított peres eljárásban, mondta Gulyás, de ő azt szorgalmazza: az állam ne várja meg, hogy a hozzátartozók peres eljárásra kényszerüljenek a kárenyhítésükért. Felidézte, hogy a tűzijáték-katasztrófa után jelentős összegű kárenyhítéssel élt az állam per nélkül, szerinte ebben az ügyben is már régen meg kellett volna ezt tenni. Méltatlan lenne, hogy az áldozatok hozzátartozói három-öt évig pereskedjenek, tette hozzá.
Méltatlannak nevezte a tárgyalás körülményeit is, a hely szűkösségét, hogy az áldozatok hozzátartozói közül többen hiába szerettek volna, nem tudtak bejutni az ítélethirdetésre, valamint azt, hogy a gyatra hangosítás miatt sokszor még a magyarok sem hallották jól a bíró szavait, nemhogy idegen nyelven is követhető lett volna. Megjegyezte, hogy Németországban, egy tíz halálos áldozatot követelő, hasonló rasszista támadássorozat után úgy alakítottak ki a tárgyaló helyiséget, hogy ne legyenek még csak hasonló problémák sem, és angolul, törökül és görögül is hallgatni lehetett a történéseket. Ha Magyarország is hasonlóan járt volna el, ezzel bizonyíthatta volna a nemzetközi tudósítók előtt, hogy helyén kezeli ezt az ügyet.
Bűnszervezet, de nem terrorcselekmény
Szakmailag, jogi szempontból korrekt ítélet született, véli Gulyás. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint nagyon helyesen mondta ki a bíróság, hogy bűnszervezetről volt szó. A vádiratban ez nem szerepelt, ezt, ahogy megírtuk, az egyik sértetti képviselő, Helmeczy László kérte a bíróságtól. Helmeczy ugyanakkor annak kimondását is szorgalmazta, hogy a gyilkosságsorozat terrorcselekmény volt, de ez nem történt meg. Gulyás szerint ennek a kimondása is nagyon fontos lett volna, de a terrorcselekménynél sokkal kisebb mozgástere volt a bírónak, mint a bűnszervezetnél, jobban rá volt utalva a vádiratra, amiben viszont ez sem volt benne.
Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;
Terrorcselekmény: Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, (...) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
