16:00, December 03.
Hollandia 0
Egyesült Államok 0
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03.
Argentína 0
Ausztrália 0

Ahol sok a szegény, ott több a koraszülött

2013.08.15. 17:08
Az országos átlaghoz képest korábban is Borsod megyében volt a legmagasabb a koraszülöttek halálozási aránya, bár a mostanihoz hasonló eset még sosem fordult elő. A statisztikai adat azonban nem a kórház felkészületlenségét mutatja: az egész világon igaz, hogy a koraszülés és a csecsemőhalálozás azokban a térségekben jellemző, ahol sok rossz szociális helyzetű és alacsony iskolázottságú ember él. Borsod megye ilyen.

Csak hosszas vizsgálattal lehet kideríteni, mi okozta, hogy alig több mint egy hét alatt kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban. Bár egyelőre nem zárható ki, hogy véletlen egybeesésekről van szó, ilyen rövid idő alatt ennyi gyermek még nem halt meg koraszülöttosztályon.

Gyenge védekezőképesség

Az igen kis súllyal, kevesebb mint 1000 grammal született koraszülötteknél egyáltalán nem ritka, hogy nem sikerül megmenteni az életüket. Erre utal csütörtöki közleményében Nagy Kálmán, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház gyermek-egészségügyi központjának vezetője is: „ezek a gyermekek gyenge védekezőképességgel rendelkeznek, és életkilátásuk korlátozott. Egy 1000 grammos újszülött olyan felnőttnek felel meg, akinek a súlya eredetileg 60 kiló, és betegsége miatt 20 kilót fogyott".

Szerdán egy olyan csecsemő halt meg, akit már hónapok óta kezeltek, és többszörös súlyos hasi műtéteken esett át. A gyermeket végig izoláltan kezelték, és külön ápolói személyzet figyelte. Nagy Kálmán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvetlen halálokot eddig nem tárták fel, és az egyes esetek közötti összefüggést sem tisztázták még.

Az Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálatnál az Index kérdésére csak annyit közöltek, hogy a tisztiorvosi hivatal rendkívül alapos járványügyi és szakfelügyeleti vizsgálatot folytat. További téjékoztatást csak ennek lezárulta után adnak. A halálesetek miatt két feljelentés is érkezett a rendőrséghez, és a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik. Továbblépni ők is csak akkor tudnak, ha megérkeznek a szakértői vélemények.

Nagyobb arányban halnak meg a koraszülöttek

Bár a koraszülöttek megmentésében jelentős sikereket ért el az orvostudomány, máig ők a legveszélyeztetettebbek világra jövetelük első időszakában. A perinatális halálozás, azaz a halvaszületés és a 0–6 napos korban történt halálozás aránya Magyarországon a 20. század első felében még igen magas volt. A KSH adatai (.pdf) szerint 1920-ban ezer születésnél 62 csecsemő halt meg, 1990-ben 14, 2011-ben pedig már csak 7.

Magyarországon a gyermekeknek általában 7–9 százaléka jön világra koraszülöttként. Az Európai Unióban ez az arány 6 százalék körül mozog, a skandináv országokban pedig csak 3-4 százalék körül.

Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon az összes születés körüli halálozás 74 százaléka lényegében koraszülés miatt következett be. A meghalt csecsemők több mint egyharmada ugyanis extrém kis súllyal és a 32 betöltött terhességi hét előtt született, 12 százaléka igen kis súlyú, 24 százaléka pedig kis súlyú volt.

A koraszülések aránya 1990 óta nem csökkent jelentősen, a halálozások arányát mégis sikerült csökkenteni. Ez nagy részben a speciális koraszülöttosztályok, azaz a Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) kiépítésének volt köszönhető – ilyen a miskolci létesítmény is.

A szegények között nagyobb az arány

Érdekes ugyanakkor, hogy területi összehasonlításban korábban is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb a perinatális halálozás. Míg az országos átlag ezer születésből 7,1 születéskori haláleset, addig Borsodban ezer születésből átlagosan közel 12 végződött halállal. A legjobb arány Zala megyében volt 5 ezrelékkel, de az országos átlagnál jobb volt a helyzet Budapesten, Komárom-Esztergom és Pest megyében.

Ez a statisztikai adat azonban egyáltalán nem a miskolci kórház felkészületlenségét mutatja, legfeljebb azt, hogy az ország elmaradottabb, északkeleti megyéiben eleve magasabb a koraszülések aránya. Egyértelmű összefüggés mutatható ki a rosszabb szociális helyzet, az alacsonyabb iskolázottság és a koraszülések között – mondta kérdésünkre Machay Tamás, a Semmelweis Egyetem I. számú szülészeti klinikájának professzora. Míg az egyetemet végzett szülők körében csak 2 ezrelék a koraszülések aránya, addig a nyolc általánosnál kevesebbet végzetteknél ez akár 13-14 ezrelék is lehet.

Ez nemcsak Magyarországon van így, hasonló összefüggések mutathatók ki az Egyesült Államokban a jómódú és megfelelően képzett fehér lakosság, illetve a gettókba kényszerült bevándorlók vagy szegények körében. Növeli a koraszülés kockázatát az is, hogy ha a nők túl korán, 14–18 éves korban vagy túl későn szülnek.

Összefüggést mutat a koraszülésekkel a terhesség alatti dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a nem megfelelő táplálkozás, a higiénia hiánya, a terhesgondozás vagy a terhesség alatt szükséges vitaminbevitel elmulasztása is. Mivel a szegények közül nem mindenki kerül eleve egy perinatális központba, a megszületett csecsemők szállítása csak fokozza a kockázatokat, mondta a professzor.

Gyulladás, meleg, inkubátor

A statisztikák nem adnak választ arra, mi okozhatott alig több mint egy hét alatt ilyen sok halálesetet Miskolcon. Egy koraszülöttek ellátásával foglalkozó, neve elhallgatását kérő szakértő szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az esetek épp a kánikula idejére estek, ami ugyancsak kiválthat koraszüléseket.

Az egyik meghalt csecsemő apja a Blikknek azt mondta: a bajok egy gyulladással kezdődtek, majd a kisbaba lázas lett, gyulladást kapott, a vérében gombák tűntek fel, és gyomorfertőzése is lett. Emiatt antibiotikumokkal kezelték, de az apa arra is felfigyelt, hogy a nővérek gumikesztyű nélkül nyúltak az inkubátorba, és előfordult, hogy nyitva volt az ajtaja a berendezésnek.

A szakértő az Indexnek ezzel kapcsolatban azt mondta: nem feltétlenül kívülről behozott fertőzésre kell ilyenkor gondolni. Az esetek 10 százalékában előfordulhat, hogy a szülő nő hüvelyváladékában lévő gombák okoznak problémát az újszülöttnél, bármennyire is figyelnek a higiéniára. Ez akár más csecsemőkre is átkerülhet.

Az inkubátorok alapvető feladata az, hogy 32-34 fokos hőmérsékletet és megfelelő páratartalmat biztosítsanak az újszülötteknek. Ezek általában légkondicionált helyiségekben működnek, de ha az nincs, és a kórteremben elég meleg van, nem feltétlenül szükséges működtetni az inkubátor fűtését. Önmagában az inkubátorok ajtajának nyitva hagyása nem okozhat semmilyen problémát, hiszen ezt akkor is megteszik, amikor a koraszülötteket ellátják vagy vizsgálják.

A miskolci kórház PIC-központját júliusban szerelték fel új eszközökkel egy uniós pályázatnak köszönhetően. A szakértő szerint ez nem okozhatott problémát, hiszen egy iylen fejlesztés csak javít a körülményeken, és amúgy is csak gondos fertőtlenítés után lehet az új eszközöket használni.



  • Hírek
  • Hírek