Izsó
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Ludovikás kardrántással esküdtek a tisztek

2013.08.20. 10:25 Módosítva: 2013.08.20. 11:33

Száz új tisztet, 91 férfit és 9 nőt avattak fel a Hősök terén. Az avatáson Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: Magyarországot ma is honvédjei védik meg, akik vállalják, hogy az év 365 napján megmozdulnak, ha szükség van rájuk.

A miniszter kiemelte a katonák helytállását a kolontári vörösiszap-katasztrófa, az idei márciusi hófúvások, a dunai árvíz idején és a nemzetközi missziókban. Hende Csaba utalt arra is, hogy a honvédség sok esetben még kifutó technikát használ, de ezt hamarosan lecserélik, külön kiemelte viszont, hogy a Gripenekbe van elég kerozin.

A fiatal tisztek az esküszöveg elmondása után kirántották kardjukat és azt kiáltották: "A hazáért mindhalálig". Ez a két háború közötti ludovikás hagyományok felelevenítése, amely 2010 óta része a tisztavatási ceremóniának, olvasható a honvedelem.hu-n. 2011-ben vezették be emellé a kardlengetést, azt az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó szokást, amellyel a friss végzősök a tisztté avatásuk felett érzett örömüket fejezik ki.

Áder János köztársasági elnök is méltatta a katonák helytállását. Egy fiatal katonapár történetét elevenítette fel, akiknek kitűzött esküvőjük idején is gáton kellett szolgálatot teljesíteni. Végül az áradó Duna mellett mondták ki egymásnak a boldogító igent.

A fiatal tisztek ezután megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét, majd három Gripen húzott el a Hősök tere felett.

Még néhány érdekes adat a honvedelem.hu cikkéből, amely a tisztavatások történetét eleveníti fel:

  • Az első ünnepélyes tisztavatást 1901-ben tartották.
  • A harmincas években az ünnepélyes keretek között megtartott tisztavatásokat már mindig augusztus 20-án tartották. 1931-től a katonai képzőintézmények szétválásától külön rendezték meg a tisztavatásokat.
  • Az avatási ceremónia igazi társadalmi eseménynek számított, azon szinte minden évben megjelent a kormányzó is.
  • 1926-ig hadnaggyá, 1926–29 között főhadnaggyá, 1930-tól pedig ismét hadnaggyá avatták a végzősöket.
  • A második világháborúba történt belépésünk után az avatási ceremóniák egyre egyszerűbbek lettek. A Ludovikán végzettek utolsó avatását már nem is az eredeti helyszínen, az akadémia nagyrétjén tartották, hanem Budán, a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián este hat órakor, komolyabb reprezentáció nélkül, mivel tartani kellett a szövetségesek bombázásától.
  • 1949-től a tisztikar létszáma öt év alatt megtízszereződött. A Kossuth Akadémia helyett fegyvernemi tiszti iskolákat hoztak létre az ország több városában. Ebből adódóan akkoriban nem rendeztek központi tisztavatást, de a helyi rendezvények nyilvánosak voltak.
  • 1953-ban megkezdődött a hatalmasra hizlalt tömeghadsereg leépítése, a fegyvernemi tiszti iskolák helyébe 1957 tavaszán a budapesti Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola lépett.
  • 1969. augusztus 20-án az alkotmánynapi ünnepi program kiemelt eseményeként tartottak újra tisztavatást a Kossuth téren az ország nyilvánossága előtt.
  • Mivel 1990-ben visszatértek a négyéves képzési rendszerre, 1994-ben nem avattak tiszteket.
  • Az 1998-as ceremónián a Szent Korona másolatának jelenlétében hangzott el a fogadalomtétel
  • 1998-ban avatták az első, katonai tanintézetben végzett nőket.
  • 2000-ben, az államalapítás ezredik évfordulóján került először a történelmi zászlók sorába az 1956-os forradalom és szabadságharc szimbólumává vált lyukas zászló.
  • 2006-ban az Országház előtt a tisztavatások történetében először egy katonanő, Németh Csilla hadnagy mondta az eskü szövegét.
  • 2007-ben – 37 év után először – nem a Kossuth téren, hanem a Hősök terén  volt a tisztavatás.