Két évig ment a buziemeszpé a B-középben

2013.08.22. 21:27
A stadionépítéséről szóló vitára a négy kormánypárti mellé elfelejtettek ellenzőt is hívni. De igazából elég lett volna Kósa is, aki a randizástól az egzisztencializmusig mindenről elmondta a frankót.

„Amikor Gyurcsány eljött a Loki–Bruges-meccsre, a helyi tévé megkérdezte, támogatja-e a stadionépítést. Azt mondta, hogy nem. Erre utána két évig ment a B-középben a buziemeszpé, mondtuk is nekik, ne csinálják, a szocialista szurkolókra is szüksége van egy csapatnak. Pedig egy fideszes fülnek amúgy ez a rigmus kedves."

Nagyjából ennyivel intézte el Kósa Lajos a „huhogókat” a Tranzit fesztiválon a stadionépítésről tartott beszélgetésen, amihez lelkesen asszisztált Fürjes Balázs, a Ludovika Campus építéséért, a Fradi-pálya újjágondolásáért és az Erzsébet téri Gödör befejezéséért is felelő kormánybiztos, Bienerth Gusztáv, a FIFA jogi bizottságának tagja, de még a moderátor, Szöllősi “Gyurcsányahibás” György is.

Holisztikus stadionok

Míg a Tranzit fesztivál első közéleti beszélgetéseiből a konfliktusokat hiányoltuk, itt megvolt a probléma, amit azonban nehéz volt úgy kivesézni, ha a beszélgetőpartnereknek csak arra kellett ügyelniük, nehogy a nagy, egyetértő bólogatásban egymást fejeljék le.

Ahogy azt Kósa hitvallásából megtudhattuk: a futball a kultúra része, ergo ugyanígy nem szabad piaci alapon számolgatni, hogy mi mennyibe kerül, mint az – egyébként sorra megszűnő - artmoziknál vagy az operánál. Különben is – tette hozzá Fürjes, mintha valami világbajnoki teljesítményt méltatna – az ilyen építő munkához nem akadékoskodás, hanem hit, munka és összefogás kell. Ez utóbbi már megvan, és itt nem az öltözőkbe kifüggesztendő NENYI-re gondolt, hanem arra, hogy Brazíliával ellentétben nálunk nem tüntetnek a stadionprojektek ellen.

Miért? Mert a kormány építi a országot. Vannak az építők és vannak a rombolók, és a jelenleg hatalmon lévő politikai család az építőkhöz tartozik. De egy hallgatóságból érkező kérdésre, hogy ugyan mikor lesz maga a foci is újjáépítve, azt hallottuk, hogy ez bizony akár két generációt is felölelő munkát is igényelhet. Mert ez nem olyan, mint a valóságshow-k, ahol „kettőt böffentesz, és máris te vagy a király”. Dzsudzsák Balázs is keményen melózott, Nyírlugoson edzés után is másfél órát maradt még, hogy a bal lábát is feleddze. Amikor ez a kijelentés elhangzott, mélyen elszomorodtunk, hiszen a Polgármester Úr elfelejtette, hogy Debrecen egykori büszkesége ballábas.

A lényeg, hogy járás lesz-e a vége

Egyébként sem csak egyszerű stadionok épülnek, hanem „az év 365 napján nyitva tartó” többfunkciós épületek, melyek jövedelmezőségét a koncerteken kívül autómárka-bemutatók és bankettek is biztosítják. Különben is – tudtuk meg Kósától – a Beckham-merchandise önmagában is visszahozta a játékos árát, és bár nem hiszi, hogy Dombi Tibi-pólók ezreit adják el mondjuk Kínában, de majd csak lesz valami. Biztosat azonban nem lehet mondani, hiszen az életben mi a biztos, na mi? A halál – dőltünk hátra a sokkoló igazság hallatán.

Persze a sajtóban is vannak akadékoskodók, de hát nem lehet olyat csinálni, aminek nincs pár száz ellenzője. Különösen, hogy Magyarországon van vagy 300 ezer blog, melyek közül néhány száz mindig felszólal valami ellen. De hát ez nem mérvadó.

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy nem kellett volna-e a klubstadionok helyett először inkább felépíteni az új Puskást, amire Kósa – gondolom már Önök is észrevették, hogy egyszemélyes show-ban volt részünk – azt a hasonlatot hozta, hogy egy randin lehet azon dilemmázni, hogy először virág legyen vagy egy közös mozi, de a lényeg, hogy járás lesz-e a vége.