Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Soha nem volt ilyen extrém nyarunk

2013.08.23. 14:58 Módosítva: 2013.08.23. 15:51

2013 nyara csak a tűrőképesség legmagasabb fokain állók nevezhették jónak. Azok, akik ugyanúgy szeretik a hideget, mint a forróságot, és egyaránt jól érzik magukat a nyakig érő árvízben és a tikkasztó szárazságban. Az utóbbi években már szokásosnak mondható, hogy minden évszakban mérnek valamilyen időjárási rekordot. Statisztikai tény, hogy az extremitások egyre sűrűbben követik egymást.

Mindezt az idei nyár koronázta meg, amikor egyszerre kaptuk meg szinte az összes évszakot. Két és fél hónap alatt hat melegrekord és három hidegrekord dőlt meg. Egy esetben pedig elértük az eddigi hőmérsékleti maximumot. A 2013-as nyár különlegessége a rekordokon túl, hogy soha ennyi hőmérsékleti csúcs nem dőlt még meg ilyen rövid idő alatt. Azt is tudjuk, ki ezért a felelős. De előtte lássuk a tényeket.

Árvíz és tomboló hőség

Talán még emlékeznek, hogy a nyár történelmi magasságú árvízzel indult. Júniusban minden eddiginél nagyobb árhullám vonult át az országon, sorra megdöntve az akár fél évszázada mért rekordokat. A fontosabb mérőállomások közül egyedül Mohácsnál tartotta magát az 1965-ös vízszint. Településeket kellett kiüríteni, több tízezer ember dolgozott, hogy végül emberi áldozatok nélkül, de hatalmas károkkal vonuljon el a dunai árvíz.

Rövid, átlagos nyári napok után június közepén rárontott az országra a hőség. Június 17-én és 22-én is hőségriasztást kellett elrendelni. Június 19-én dőlt meg az első melegrekord: 37,3 fok volt Kelebián. 20-án Újpesten 37 fokot mértek, így közel két fokkal dőlt meg a korábbi, 1908-as fővárosi csúcs. Nyíregyházán szintén 37 fok volt, és ezzel az aznapi országos rekordot is sikerült beállítani.

Ezen a napon éjjel is rekordokat mértek. Budapesten 24,8 fokig süllyedt hajnalra a hőmérséklet, ami 1,7 fokkal magasabb a tavalyi 23,1 fokos szegedi csúcsnál.

Hidegrekord, vörös figyelmeztetés

A szélsőséges időjárás folytatódott egész júniusban, igaz, ellenkező előjellel. Az egy héttel később érkező hidegfront miatt rövid idő alatt 10-15 fokot esett a hőmérséklet. Június 25-én több mint 80 éves hidegrekord dőlt meg Tésen: 11,8 fokot mértek. Ilyen hideg ezen a napon legutóbb 1929-ben Szombathelyen volt, igaz ott 12,4 fok volt.

Ezek után ismét az elviselhetetlen hőség időszaka következett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a legmagasabb, vörös figyelmeztetést adta ki július 27-től két napig, majd augusztus 2-től közel egy hétig. Július 29-én megdőlt a fővárosi és az országos melegrekord is: Budapesten 38,5, Baja-Csávolyon 40 fokban lehetett fagyizni. Budapesten eddig a 1921-ben volt a legmelegebb, akkor 37,6 fokot mértek ezen a napon. 29-e hajnalban pedig megdőlt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord is: Tatán 26,2 Celsius-fok volt.

Augusztus elején fokozódott a helyzet, klímánk sivatagi országokat idézett. Aug 8-a volt a nyár legmelegebb napja: Győrben 40,6 fok volt délután, Újpesten pedig 40 fokot mértek. Az országos rekord 2,6 fokkal, a fővárosi 4,2 fokkal lett magasabb a korábbinál. Egyetlen napot kellett várni a következő csúcsig: 9-én Csávolyon 39,5 fok volt.

Ha nem éljük át, mi sem hittük volna el, hogy ezek után ismét rekordhidegek rontottak az országra. Augusztus 16-tól átlag alatti hőmérsékleteket mértek éjszaka. Az egész országban több fokkal hidegebb volt a szokásosnál, 16-án a Nógrád megyei Zabaron 3,3 fokig hűlt le a levegő hajnalban, megdöntve az eddigi minimumrekordokat. A következő két rekord a következő két napon állt be ugyanezen a helyen: 4,4 és 5,7 fokos hideget mértek a nyár közepén.

Árvíz után kiapadó folyók

A hideg sem hozott azonban jelentős csapadékot, így a júniusi tomboló árvíz után maradt az egész nyarat jellemző szárazság. A folyók vízszintje kritikusra csökkent, a Tisza mostanában csak 3 centivel magasabb a valaha mért legkisebb vízszintjénél.

Mielőtt az olvasó a véletlenek kegyetlen játékának tudná be a fentieket, emlékeztetjük az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének jelentésére, amely szerint átalakulóban van a mérsékelt övi légköri áramlatok rendszere. A folyamat hátterében pedig a Jeges-tengeri tengerjég gyorsuló olvadása áll: 2012-ben a jégtakaró sosem látott mértékűre zsugorodott. A felszabaduló töméntelen mennyiségű víz a légkörbe került, megzavarva annak rendszerét.

Mindezt pedig, szintén egy friss ENSZ-jelentés szerint csaknem teljes bizonyossággal az emberi tevékenység okozza, tehát többek közt Ön is, kedves olvasónk.

Mire számíthatunk ezek után?

Az időjárás, mintha megunta volna a vad kilengéseket, meglehetősen lagymatag módon alakul a nyár további részében. Az OMSZ előrejelzése szerint 24-30 fok közti, néha kicsit felhős, néha kicsit derült napok követik egymást. Időnként eshet is.

Hétvégén eshet

Változás kezdődik időjárásunkban, ugyanis hazánktól nyugatra, délnyugatra egy sekély mediterrán ciklon van kialakulóban mely szombaton már a Dunántúlon, vasárnap délutántól pedig országszerte érezteti hatását, írja az Időkép.

Szombaton a péntekinél már kevesebb napsütésben lesz részünk, nyugat felől ugyanis egyre több felhő sodródik fölénk, melyekből főként a Dunántúlon kell számítanunk akár több helyen is esőre, záporokra, emellett délnyugati határaink mentén egy-egy zivatar sem zárható ki. A hőmérséklet is visszaesik valamelyest, főként a nyugati tájakon marad mérsékeltebb a délutáni felmelegedés, errefelé helyenként a legmelegebb órákban is csupán 20 fok közeli értékeket mérhetünk, miközben a Dunától keletre és délen, délnyugaton marad a késő nyárias meleg.

Vasárnap délutántól kezdődően egyre nagyobb területen megnövekszik a gomolyfelhőzet és nyugat, délnyugat felől mind több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. Főként a nyugati területeken hullhat ezen a napon jelentős mennyiségű csapadék. A záporok, zivatarok megérkezte előtt hazánk nagy részén még fülledt meleg időben lesz részünk, keleten 30 fokot is mérhetünk a délutáni órákban.

A hét első napjaiban mérsékelten meleg, ám a fölöttünk elhelyezkedő légtömeg nagy nedvességtartalma miatt meglehetősen párás, fülledt időre készülhetünk.

Előreláthatólag hétfőn számíthatunk a legcsapadékosabb időre: gyakran lesz erősen felhős az ég, sokfelé alakulnak majd ki záporok, zivatarok, melyek közül nem egyet kísérhet felhőszakadás, így hosszú idő után végre jelentősebb csapadékot kaphatnak a szomjazó földek.

Kedden ez a légörvény fokozatosan északkelet felé helyeződik tovább, így még elsősorban az északi, északkeleti tájakon alakulhat ki további konvektív csapadék.