Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Itt az ötödik alkotmánymódosítás módosítása

2013.08.29. 11:44

Az Alaptörvény ötödik módosításáról (egész pontosan a módosítás módosításáról) szóló sajtótájékoztatóján Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára ma bejelentette, hogy a kormány pénteken kibővített formában újra benyújtja a júniusban beterjesztett törvényjavaslatot.

A módosítás két fontos újdonságot tartalmaz. Változik a kampányidőszakra vonatkozó médiaszabályozás: nemcsak a közszolgálati  elektronikus média, hanem valamennyi szolgáltató közölhet politikai hirdetéseket, azonban azokért nem lehet pénzt kérni.

A másik fontos változás, hogy vallási közösségek nyáron, az egyházügyi törvény módosításával bevezetett új felosztása az Alaptörvényben is megjelenik. Jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházak” lesznek azok, amelyekkel az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb privilégiumokat, kedvezményeket nyújthat nekik.

Emellett alaptörvényi szintre kerül az Országos Bírói Tanács mint az Országos Bírói Hivatal (OBH) felügyeleti szerve.

Az ötödik alkotmánymódosítás korábban ismert fontosabb változásaihoz nem nyúl a kormány. Megszűnik az OBH elnökének peráthelyezési jogköre, valamint a külföldi bíróságok, fórumok döntései miatt itthon kivethető különadó alkotmányos lehetősége. A Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a korábbi terv szerint összevonják.

Répássy indoklása szerint az Alaptörvény újabb módosítására a külső kényszer (a Velencei Bizottság jelentése, valamint azzal összhangban a Tavares-jelentésben megfogalmazott kritikák) miatt van szükség. Mint mondta, az ötödik alkotmánymódosítás indoklása úgy szól, hogy mindezek az alkotmányos kérdések ürügyként szolgálhattak a Magyarország elleni támadásokhoz, és ezt a helyzetet akarja a kormány megszüntetni.

Répássy elismerte, hogy a kereskedelmi tévék a változás után nem lesznek kötelesek ingyen közölni a politikai hirdetéseket, bár szerinte ez a frekvenciahasználatért nyújtott közérdekű ellenszolgáltatásként elvárható tőlük. Ha viszont a szolgáltatók úgy döntenek, hogy közölnek politikai reklámot, akkor azt, mint mondta, csak azonos feltételek alapján tehetik meg, azaz nem utasíthatják el egy-egy párt  hirdetését.

A lényeg nem változik

Az Index gyorsértékelése szerint a ma bejelentett változások nem jelentenek valódi előrelépést azokban a kérdésekben, amiket a külföldi szervezetek kritikáikban felvetettek. A kereskedelmi tévék és rádiók várhatóan nem lesznek hajlandók ingyen közölni a pártok hirdetéseit, így azok kizárólag az alacsony nézettségű közmédiában lesznek láthatók-hallhatók. A kormány saját tevékenységét értékelő hirdetéseire nem vonatkozik a szabályozás, így összességében továbbra sem lesz biztosítva az ellenzék és a kormányoldal médiamegjelenésének egyenlősége.

Az egyházak szabályozása is diszkriminatív marad, ugyanis hiába minősül minden vallási közösség egyháznak, ha a jogállás változásával nem mindegyik kapja vissza a korábbi privilégiumait. A laikus, az egyházaktól elkülönülten működő állam továbbra is különbséget tesz egyház és egyház között, hogy melyikkel működik együtt a számára fontos közösségi célok érdekében, tehát melyiknek adó- és egyéb kedvezményeket. A kedvezményezett „bevett egyházakat” politikai döntéssel választja ki a parlament, vagyis az állam egyes egyházakat előnyben részesít, másokat meg nem.