A befalcolásért is fizettetnének a rabbal

A tervezett új büntetés-végrehajtási (bv) kódex alapján a raboknak meg kellene fizetniük a költségeit annak is, ha a börtönben öngyilkossági kísérletet vagy szándékos egészségsértést követnek el. Megfizettetnék velük a fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de rájuk terhelnék a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is.

A tervezet szerint a raboknak pénzbe kerülne a konditerem használat, és az olyan többletszolgáltatások is mint a merülőforraló, a hűtő, a tévé és a telefonálás is, mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője.

Garamvölgyi László hangsúlyozta: a társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai aktuálissá teszik a 34 éves szabályozás felülvizsgálatát. A régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában.

Továbbra is kiemelkedő cél, hogy segítsék az elítélek társadalomba való visszailleszkedését, foglalkoztatását és oktatását.

A jogszabályba bekerül az elektronikus távfelügyeleti eszköz használata is. Ez csökkenti a költségeket és az őrök leterheltségét, amikor az elítéltek az őrzött területeken kívül dolgoznak.

A társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak - például az első bűntényeseknél, vagy a gondatlan, közlekedési bűncselekmények miatt elítélteknél - új alapokra helyeznék a külső kapcsolattartási szabályokat és megváltoztatnák az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék. Ennek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a visszailleszkedést a korábbi munkahelyre és lakhatás megoldását is.

Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők. Ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból,  például munkavégzés vagy gyógykezelés céljából hagyhatja el meghatározott időben és útvonalon. Ha a szabályokat megszegi, visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe.

Új elem, hogy ha az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettje ezt kéri, akkor őt értesítik, ha az elítélt véglegesen vagy feltételesen szabad lábra kerül.

Szabályozzák az elítéltek médiában való megjelenését is. Ez akkor korlátozható, ha az elítélt véleményét a sajtóban vagy irodalmi műben akarja nyilvánosságra hozni. Ez nem sértheti a sértett jogait vagy jogos érdekeit és nem népszerűsítheti a bűnöző életmódot, a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát vagy a nemzetbiztonságot.