Orbán: A gyarmatosítás kora lejárt

Az Országgyűlés őszi ülésszakát Orbán Viktor rövid felszólalása nyitotta meg, amelyben a kormány által elért eredményekről és a további tervekről beszélt. „Erős nyarunk volt, hosszú és férfias küzdelem után kiszabadítottuk Magyarországot abból a kelepcéből, amiben 2004 óta vergődött” − mondta a miniszterelnök, és hozzátette: „Rendbe tudtuk tenni az ország pénzügyeit, még soha nem álltunk ilyen biztos lábakon. Az IMF-hitelt is visszafizettük az utolsó centig, azt a hitelt, amit az előző kormányok vettek föl.” Orbán szerint erre csak olyan országok képesek, amelyek fegyelmezett költségvetési politikával rendelkeznek, ahol stabil a kormány, és összetartóak az emberek.

Már nem mások pénzén tengődünk

Orbán szerint érdemes mindezeket megbecsülni, mivel ha megnézzük, Európában csak két ország volt képes idő előtt törleszteni a felvett hitelét: Lettország és Izland. Elmondta, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az országban, és tovább nőtt a foglalkoztatottak száma: „Valamint az aktív munkakeresők száma is nőtt, azoké, akik munkabérből akarnak megélni segély helyett.” Orbán szerint az a cél, hogy mindenkinek legyen munkája, és képes legyen abból megélni.

„Szokatlan dolog, szoknunk kell: Magyarországon az árak lassabban emelkednek, mit más európai országokban” − mondta a miniszterelnök az infláció leszorítása kapcsán, majd a pedagógusok bérének emeléséről beszélt, azt megalapozott és ésszerű cselekedetnek írva le. „Meggyőződésünk, hogy hitelből nem szabad béreket emelnünk. A béremelés mögött növekvő nemzetgazdasági teljesítménynek kell állnia”. Orbán szerint megtörtént a gazdasági fordulat: a magyar gazdaság biztos növekedési pályára állt. A kormány kétszázalékos növekedéssel számol.

Orbán szerint – ismerve a megélhetés nehézségeit – az eredmények és a javulás ellenére sem lehetünk elbizakodottak: „Sokan nem érzékelik úgy, hogy erősebb Magyarország. Sokan úgy érzik, nem javulnak a kilátásaik, ezért további küzdelmeket kell vívnunk, hogy minden magyar család életében javulás következzen be. Az elért eredmények biztatóak. A jövőben se hallgassunk azokra, akik le akarnak beszélni a saját utunkról. Ragaszkodjunk a saját logikánkhoz és terveinkhez” − mondta a miniszterelnök.

A rezsicsökkentés kapcsán elmondta, hogy nem emlékszik, hogy történt volna hasonló, „Európában is egyedülálló tett". Orbán szerint ez nem pusztán egy bátor és szokatlan intézkedés, ez Magyarország függetlenségéről szól. „A rezsicsökkentés a függetlenség szimbóluma” − mondta majd megköszönte annak a 2 millió 200 ezer embernek, akik aláírásukkal álltak ki a rezsicsökkentés mellett.

A gyarmatosítás kora lejárt

A miniszterelnök szerint a lakáscélú jelzálogalapú devizahiteleket is rendezni kell végre. Elmondta, hogy a kormány már eddig is sokat tett: „160 ezernek segítettünk a végtörlesztéssel, és 180 ezer családot segítettünk meg az árfolyamgáttal”. De Orbán szerint ez kevés. Elmondta, hogy a bankok, amikor ezeket a szerződéseket megkötötték, visszaéltek a saját helyzetükkel és az emberek jóhiszeműségével. A bankok tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok. „Abból is látszik, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárították. Bár igaz, hogy senkit sem kényszerítettek ilyen szerződések aláírására.”

Orbán szerint a bankok erkölcsi kötelessége módosítani a szerződéseket úgy, hogy az árfolyammódosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne az emberek. Elmondta, ha ezt novemberig nem teszik meg, akkor a kormány lépni fog. „Mi méltányos megoldást akarunk, van itt felelőssége az ügyfeleknek, az államnak és első helyen a bankoknak. Az igazságos megoldás azt is jelenti, hogy a bajba került hitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, vagy azok, akik nem vettek föl hitelt”.

Orbán elmondta, biztos benne, hogy további bírálatokat és támadásokat kap a kormány emiatt, de nem hiszi, hogy újdonság lesz benne: „A bankoknak és a monopolhelyzetben lévő cégeknek hozzá kell szokni az új helyzethez. Most mi vagyunk erősebbek, és nekik kell alkalmazkodni a magyar emberekhez. Senki sem fog még egyszer a magyar emberek kárára extraprofitot szerezni. A gyarmatosítás kora lejárt” − mondta a miniszterelnök.

Abszurd színjáték

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy reagált, hogy hallgatva Orbán beszédét, úgy érezte „egy abszurd színjátéknak a részese”. Szerinte ha a valódi mutatókat nézzük, nem teljesít Magyarország jobban, minden környező ország lehagy minket, csak a Fidesz-közeli oligarchák teljesítenek jobban. Schiffer szerint a jövedelemkiáramlás a duplájára nőtt a Fidesz kormányzása alatt. „A munkaerő-felmérést lehet kozmetikázni, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma, de ha a stabil munkahelyeket nézzük, már nem ilyen szép a helyzet. Az elmúlt években a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma ötezer fővel csökkent. Közben 380 ezer ember elhagyja az országot” − mondta Schiffer.

Az LMP frakcióvezetője elmondta, idén az első negyedévben rekordot döntött a húszas korosztály munkanélküliségi rátája. Hozzátette: 2009-ben az emberek 60 százaléka nem tudott megtakarítani 2012-ben 80 százaléka fölött van ez az arány. A beruházási ráta az unióban 23 százalék Magyarországon 16 százalék. Schiffer bírálta az egykulcsos adót is, és felrótta Orbánnak, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet nem segíti a befektetést. „Az ország nem gyarapodik, amíg nem a helyi gazdaságokat erősítik, addig az ország függetlenségéről beszélni szemfényvesztés” − mondta a frakcióvezető.

Mesterházy Attila az '50-es és '60-as évek pártkongresszusaihoz hasonlította Orbán beszédét. Szerinte aki itt él, az látja, hogy nincs gazdasági növekedés. „Négymillió millió szegény országa lettünk. Valóban vannak olyanok, akik extraprofitra tesznek szert, például Simicska és Mészáros.” Az MSZP-s politikus szerint lehet hogy a rezsit csökkenti a kormány, de az áfa és adóemelésekkel többet vesznek el. „Egy átlagos keresetű magyar család háromszor annyit költ, mint amit visszakap a rezsicsökkentéssel. A szocialista kormányok alatt olcsóbb volt az élet” − tette hozzá Mesterházy.