Szilárda
0 °C
6 °C

Magyar magyar ellen Hejőszalontán

2013.09.13. 08:08

A hejőszalontai képviselő-testület szeptember 10-én – valószínűleg országos rekordot döntve – 12 perc alatt megtárgyalta az önkormányzat vagyonrendeletét, a község középtávú vagyongazdálkodási tervét, elfogadta a közterület filmforgatás célú hasznosításáról szóló rendeletet, döntött egy irattározási árajánlatról, a község úthálózati felülvizsgálatára és forgalomtechnikai tervének elkészítésére adott árajánlatokról, ezenkívül megtárgyalta a szociális tárgyú kérelmeket. A dolgot Szabó Gergely, a képviselő-testület jobbikos tagja tette szóvá az általa szerkesztett Hejőszalonta című honlapon. A képviselő azt írta: az ülésről készült jegyzőkönyvet megpróbálja mihamarabb feltölteni az oldalára, de valószínűleg ez több hónapot fog igénybe venni, ugyanis a jegyző még a július 19-én tartott képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét sem volt hajlandó elkészíteni és azt a kormányhivatalnak megküldeni.

Felhívtuk a független polgármestert, és az Anderkó Józseffel folytatott beszélgetésből kiderült: a hejőszalontai politika lényege, hogy a reménytelenség szélén egyensúlyozó borsodi községben hogyan tudja egymást kölcsönösen megszívatni az egyetlen jobbikos képviselő és a függetlenekből álló testület. Arról a Hejőszalontáról beszélünk, ahol 2011-ben a Jobbik masírozott a „cigányterror” ellen tüntetve, miután egy roma albérlő brutálisan meggyilkolt egy idős asszonyt, aki a szállásadója volt. A Jobbikot nem zavarta, hogy a gyanúsított nem is hejőszalontai volt, a felvonulást mégis az ottani cigánysorra tervezték. A faluban azonban ellentüntetést szerveztek jogvédők és civilek, és velük tartott a „cigánypártinak” titulált polgármester is.

Ne raboljuk egymás idejét

Az eddig csak függetlenekből álló négyfős képviselő-testületbe az idén tavasszal tartott időközi választás után került be Szabó Gergely jobbikos képviselő, miután az egyik tag lemondott. A helyi Jobbik elnöke már régóta folyamatosan tűz alatt tartja az önkormányzatot. Feljelentéseivel, közérdekű adatkéréseivel, komoly jogászi hátteret sejtető beadványaivai – nem mindig alaptalanul – kéri számon a jogszabályoknak és a szervezeti működési szabályzatnak megfelelő működést. Más persze úgy gondolja: a kákán is csomót keres, mindenbe bele akar kötni, és ezért nem a település érdekeit szolgálja.

De mi történt a szeptember 10-i ülésen? Hogy sikerült 12 perc alatt lezavarni ennyi mindent? A polgármester azt mondja, a testületi ülés anyagait mindenki megkapta négy nappal korábban, amit alaposan áttanulmányozhatott. A kis faluban amúgy napi szinten találkoznak és beszélnek egymással a képviselők, így ezeket az ügyeket már alaposan átbeszélték, sőt volt olyan ügy is, amelyről már korábban is tárgyaltak.

„Az ülés elején azt mondtam: emberek, mivel most bontották meg a hivatal cseréptetejét, nekem el kell mennem a téglagyárba cserépért. Azt kértem, hogy ha valakinek valami gondja van, mondja el, de ha nincs, ne raboljuk egymás idejét. Most ne anekdotázzunk, meg ne arról beszéljünk, hogy kinek milyen szép a krumplija a kertben, hanem döntsünk, hogy igen vagy nem." Így is lett. A jobbikos képviselő elkésett az ülésről. Mire odaért, a testület már mindenről meg is hozta a döntést. Szabó az ülés előtt napon a honlapján egyébként ezt írta: „szeptember 10-én 10 órakor a a hejőszalontai önkormányzat képviselő-testületi ülést tart. Helyszín: ismeretlen (talán a házasságkötő teremben a Rákóczi F. u. 6. szám alatt). Napirendi pontok: ismeretlen."

Egy komoly interpellációval kezdte meg a munkát

A jobbikos Szabó Gergely a hejoszalonta.atw.hu címen működő oldalán bőséges dokumentációt vezet az önkormányzat ügyeiről. Idén májusban tartotta meg jogszabályi hivatkozásokkal teletűzdelt szűzbeszédét a képviselő-testületben. Felszólalását „Az új képviselő egy komoly interpellációval kezdte meg a munkát pénteken" címmel közzé is tette oldalán. Ebben számon kéri például, hogy miért hivatkozik polgármester az ülés meghívójában az 1990. LXV. törvény 12.§ (2) bekezdésére, amikor az nincs is már hatályban? Miért nem küldik ki 5 nappal korábban a meghívókat a testületi ülésre, miért nem töltik fel Hejőszalonta honlapjára a szervezeti és működési szabályzatot? Hogy képviselői munkáját hatákonyan tudja végezni, részletes tájékoztatást kért a község vagyonáról és az önkormányzat buszainak használatáról.

Szabó későbbi beadványaiban is firtatta ezt a kérdést: miért szállítottak az önkormányzat kisbuszai kivágott almafákat „a polgármesterhez köthető nyékládházi almáskertből”, miért mentek a kisbuszok augusztusban kétszer is a Balatonra? Szabó folyamatosan közérdekű adatkérésekkel is bombázta az önkormányzatot a leltározási szabályzatról, a kivágott gyöümölcsfákról, a mobiltelefon-használatról, a közmunkaprogramról vagy az önkormányzat konyhájáról. Korábban sikerült azt is elérnie, hogy amikor a falu határában illegálisan építési törmeléket raktak le, a környezetvédelmi felügyelőség két alkalommal is megbüntette az önkormányzatot 150 ezer forintra.

A polgármester kihúzta a fénymásoló dugóját

A Hejőszalontai önkormányzatnál a polgármesteren és az alpolgármesteren kívül két közalkalmazott dolgozik, mondja a polgármester. „Képzelje el, hogy ez a két ember így is nagyrészt jogsegélyszolgálatként működik. Az emberek mindig jönnek, hogy segítsenek nekik kitölteni ezt-azt, ők meg pedig persze segítenek. Az idejük ötven százaléka erre megy el. A másik ötven százalék pedig a 70 közmunkás folyamatos adminisztrálására. Ez nagyon sok munkával jár, és ha a határidőket nem tartják be, az önkormányzat nem kapja meg az utólagos támogatást."

Amikor a jobbikos képviselő például azzal állt elő, hogy gyűjtsék ki neki a közmunkások részletes 2012-es béradatait, arra  a polgármester állítása szerint egyszerűen nem volt ember. „A jegyző is azt kérdezte tőle, hogy mégis hány embert vegyenek föl pluszban, hogy ezekre a kérdésekre kigyűjtsék neki a válaszokat."

Amikor Szabó különböző jegyzőkönyvekbe akart betekinteni, azt mondták neki: menjen be az önkormányzathoz. Amikor viszont fénymásolni szeretett volna, a testület hozott egy olyan szabályt, hogy oldalanként 300 forintért másolnak. Szabó egy olyan esetet is felidézett, amikor a polgármester maga húzta ki a falu egyetlen fénymásolójának dugóját, nehogy másolatot tudjon készíteni az önkormányzati dokumentumokról. Azt a polgármester is elismeri, hogy ezeket célszerű lenne közzétenni az önkormányzat honlapján, de erre sincs emberük és energiájuk.

Néha akciósan aszfaltoznak

A marakodás egy nem túl biztató helyzetben lévő településért zajlik. Az 800 lelkes Hejőszalonta költségvetése évente 50 millió forint, amelynek 17 milliós tartozása van. A pénz nagy részét az viszi el, hogy az önkormányzati társulás keretében arányosan nekik kell a legtöbbet fizetni a gyerekek iskoláztatásáért Szakáldon. Bevételük közben alig van: iparűzési adóból jó, ha évi 700-800 ezer forint folyik be, gépjárműadóból 300-400 ezer. „Nálunk az a nagyberuházás, ha itt-ott akciósan leaszfaltozzák az utat, ezen kívül 100 ezer forintos tételekben számolunk” – mondja a polgármester. A lakosság jelentős része hátrányos helyzetű, munka szinte csak a környéken van, de egy bizonyos távolság után nem éri meg munkát vállalni, ha az utazást nem fizeti a munkaadó.

Egyedül a közfoglalkoztatáson alapuló Start Munkaprogram jelent most nagy dolgot a faluban, amire 70 millió forintot kaptak. Ennek keretében megpróbálják valamennyire önfenntartóvá tenni a falut. Az óvodásoknak (mert az legalább van a faluban) és az időseknek ételt készítő önkormányzat konyhájában a helyiek által termelt krumplit használják fel, emellett akadálymentesíetették az orvosi rendelőt és a polgármesteri hivatalt, és megoldották a vízelvezetést.

„Józsi, hát ne csináld már!”

A polgármester sem látja túl biztatónak a jövőt. „Hiába hoznának a faluba valamilyen gyárat, mivel az itt lakók többsége képzetlen, nem biztos, hogy alkalmazni tudnák őket." Az egyetlen kitörési pont Anderkó József szerint a mezőgazdaság felfuttatása lehet.

A hejőszalontai születésű, de ma már Tiszaújvárosban élő Anderkó József 2002 óta polgármester, mindig független volt. 2012-ben az ellene indított fideszes jelöltet is magasan verte (250:98 arányban). Már benne is fölmerült, hogy abbahagyja az egészet, de ilyenkor a helyiek mindig azt mondták neki: „Józsi, hát ne csináld már, jó vagy te nekünk.” Ha a következő választásokon indul, a kampánya annyi lesz, hogy „nem ígérek semmit, főleg nem ígérgetek, csak azt mondom, gyerekek, én ezt így tudom csinálni, ezt tudom nyújtani”.