Csak véletlenül álltak fideszesek a Pető Intézet mellé

2013.09.17. 17:11 Módosítva: 2013.09.17. 17:15
A parlamentben leszavazták, hogy tényleges plusz állami támogatást kapjon a Pető Intézet. Az ellenzék mellett három fideszes szavazott másképp, ők azonban csak véletlenül. A Pető Intézet pénzügyi gazdálkodásból sosem volt igazán jó, a vezetők néha alapvető dolgokat felejtettek el meglépni. A mostani tulajdonos, a Pető Kft. reménykedik a túlélésben.

„Biztos vagyok abban, hogy a Pető intézet működését ebben az évben meg tudjuk oldani″ – mondta az Indexnek Fehér Miklós, a Nemzetközi Pető Intézetet fenntartó Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: „úgy látjuk, hogy a szűkösebb források miatt sikerül csökkenteni a kiadásaink egy részét, de emiatt nem kell felmondani konduktoroknak″. A mostani pénz azonban csak a túléléshez elegendő. Azt az intézet vezetése még nem látja, mennyi pénzből tudják megoldani a jövő évet.

Az intézet problémáiról az Index számolt be augusztus végén. Az EMMI közoktatási államtitkársága a cikk megjelenése után néhány órával közleményben jelentette be, hogy „tekintettel az intézmény fontos szerepére” 420 millió forinttal támogatja azt. A bejelentés után még a Pető vezetése is abban reménykedett, hogy a minisztérium plusz forrást ad a fizetési nehézségekkel küzdő intézetnek, ám hamarosan kiderült, hogy az Emmi valójában csak az amúgy is kötelezően folyósítandó, 2013-2014-es tanévre vonatkozó állami pénzeket számolta össze. Ezután lépett fel az Együtt-PM egyik politikusa, hogy 500 milliót szavaztasson meg a költségvetésből, majd a párt Facebook-csoportot is alapított, hogy „Ne szűnjön meg a Pető″.

Fehér Miklós szerint a Pető Intézetben dolgozó szakemberek értékes és pótolhatatlan tudása önmgában nem elég a fennmaradáshoz. Az intézet akkor tud fennmaradni, ha épületeit is fejleszteni tudja, azaz olyan körülményeket sikerül teremteni, amely a külföldiek számára is vonzóvá teszi.

Az országgyűlés hétfőn leszavazta Szabó Tímea PM-es képviselő indítványát, aki az idei költségvetéséből 500 milliót különített volna el a Pető Intézet működésére. A szavazás érdekesen alakult: az MSZP-s, az LMP-s, a PM-es és a független képviselők többsége, illetve meglepő módon három kevéssé ismert fideszes képviselő, Pogácsás Tibor, Dankó Béla és László Tamás támogatta a javaslatot. A Jobbik és két független képviselő tartózkodott, a Fidesz-KDNP pedig nemmel szavazott.

A Pető Intézet ügye a parlament hétfői ülésén is szóba került. Az LMP-s Ertsey Katalin azt kérdezte az emberi erőforrások miniszterétől, hogy vannak-e kormányzati tervek a Pető Intézet által használt ingatlanok más célú felhasználására. Az intézet három értékes ingatlant birtokol: van egy épülete a Villányi úton, egy a Kútvölgyi úton, ami mellett még egy értékes üres telek is áll.

Az Index korábban megírta, hogy a Kútvölgyi úti értékes ingatlanba a Emmi egyik háttérintézményének, a GYEMSZI-nek a beköltöztetését tervezték, de a tárca ma már tagadja, hogy volt ilyen elképzelés. Parlamenti válaszában ezt állította Klinghammer István felsőoktatási államtitkár is: semmilyen kormányzati szándék nincs az ingatlanok megszerzésére.

Tény azonban, hogy a Pető Intézet soha nem tartozott a legracionálisabban gazdálkodó egészségügyi-oktatási intézmények közé. A 90-es években ingyen jutottak az honvédelmi tárca Kútvölgyi úti ingatlanához, de a vezetésnek nem sikerült betartania az átadás egyetlen feltételét, hogy időre átírják és jogilag rendezzék az ingatlan sorsát. Elolvadt a brit kormány 5 millió fontos támogatása is.

Jelenleg főként a külföldi projektek bevételeinek visszaesését okolja a menedtzsment a pénzügyi nehézségekért. A Pető Intézet az utóbbi időben a nemzetközi helyzet alakulása miatt valóban elvesztett több projektet. Korábban számos konduktor dolgozott például a háborúba süllyedt Szíriában. A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy a Pető vezetése mind a mai napig nem védette le a Pető-módszert, így azt a világon bárhol használhatják vagy akár taníthatják is olyanok, akik soha nem jártak a budapesti intézet környékén, és az egykori tanítványok saját konkurenciaként önállósíthatják magukat, miután egy külföldi megbízatás alatt kiépítették saját kapcsolati rendszerüket.

A parlamentben Klinghammer István is utalt arra, hogy a Pető Intézet helyzete már 2005 óta válságos. Az államtitkár szerint az nem a kormány és nem az Emmi hatásköre, hogy az intézet hogyan próbál gazdálkodni.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár a kormány.hu-n megjelent videónyilatkozatában azt mondta: a Pető Intézet az Emmitől rendszeresen nagy összegű támogatást kapott a köznevelési feladatokra. Méltányossági elvek alapján kiegészítő támogatást adtak egy közoktatási megállapodás alapján, de ez a szerződés augusztus 31-én lejárt. Ezzel egy időben azonban döntés született a közoktatási szerződés meghosszabbításáról, így szeptember 1-ig visszamenőleg az intézet megkapja a kiegészítő támogatását.

Az intézet a közoktatási feladatokra 100 millió forintot, az ott folyó felsőoktatási feladatokra pedig további 317 millió forintot kap. Hoffmann az interjúban külön hangsúlyozta: „sohasem merült fel, hogy sorsára hagytuk volna a Pető Intézetezet, az egyértelmű, hogy egy ilyen köülönleges intézetet támogatnunk kell".