Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Így tüntessen Orbánnál

2013.09.24. 07:15
Régebben szinte lehetetlen volt Orbán Viktor háza előtt tüntetni, mert a Terrorelhárítási Központ lezárta a környéket, a rendőrség pedig emiatt elutasította a tüntetések bejelentését. Három bírósági döntés változtatta meg a helyzetet, a devizahitelesek és a jogvédő szervezetek együtt törték az utat. Az elmúlt hetekben már több tüntetés is volt a miniszterelnök lakása előtt. A következő hónapok kérdése az, hogy a rendőrség hosszú távon is tanult-e a bírósági döntésekből, vagy továbbra is perelni kell, ha valaki a Cinege utcában akar tüntetni. A rendőrség helyzetét nehezíti, hogy a gyülekezési törvény nagyon szűkszavú.

A tüntetések helyszínei mindig szimbolikusak: nem véletlenül a Parlament előtt tüntettek 2006-ban, és az Egymillión a Sajtószabadságért sem találomra választotta ki a Szabad sajtó utat a demonstrációihoz. Ugyanígy a március 15-i, október 23-i ünnepségek és tüntetések is a történelmi helyeket járják végig: Corvin köz, Batthyány-örökmécses, Műegyetem.

Szimbolikus az is, amikor a devizahitelesek Orbán Viktor miniszterelnök házához akarnak menni, vagy az alkotmánymódosítás államfői aláírása ellen tüntetők a Sándor-palotánál akarnak gyülekezni. Ezt viszont sokszor megtiltotta a rendőrség, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) a fontos vezetőkre hivatkozva területlezárást rendelt el a környéken.

TEK: ctrl+c, ctrl+v

„Indokolás: [az xy területen] védett személy tartózkodik. Figyelemmel arra, hogy a védett objektum biztonságának, zavartalan működésének, a védett személy szabad mozgásának, közlekedésének biztosítása a Rendőrség kiemelt feladata, a [terület lezárása] indokolt" – így néz ki egy tipikus területlezárós indoklás a TEK részéről. Például ezezez,ezezezez és ez a határozat is, de a többi sem taglalja hosszan a lezárások részleteit. Az Index kérdésére a TEK annyit árult el, hogy mindig egyedileg értékelik a körülményeket.

A törvény szerint területlezárást „védett személy biztonsága érdekében” lehet elrendelni, de a bíróságok szerint ez nem azt jelenti, hogy elég egy mondatban utalni erre. A bíróságok általában hiányolták a konkrét indokokat.

Hézag a kordonok között

A rendőrség helyzetét nehezíti, hogy a gyülekezési törvény nagyon szűkszavú. A törvény alapján csak akkor lehet egy tüntetést megtiltani, ha az a népképviseleti szervek (Országgyűlés) vagy a bíróságok működését lehetetlenítené el, vagy pedig a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Tehát azért, mert egy védett személy veszélyben lenne, nem lehet megtiltani a tüntetéseket, pedig ez logikus és ésszerű kivétel lehetne.

„Egy joghézag van a gyülekezési törvényben" – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője. „A kialakult bírósági gyakorlat szerint – helyesen – a területlezárás miatt nem lehet automatikusan megtiltani a tüntetéseket, de van amikor indokolt lenne, mert védett személy biztonsága azt indokolja" – mondta a szakértő. Megoldás lehetne, ha területlezárás esetén a rendőrség mérlegelhetne, hogy lehet-e tüntetni vagy sem. Természetesen ehhez is fontos, hogy a döntés gyors eljárásban megtámadható legyen a bíróság előtt – tette hozzá Tóth.

Az indoklásokkal az a legnagyobb baj, hogy Orbán Viktor például egész évben a Cinege út 5.-ben lakik, de Áder János köztársasági elnök is folyamatosan a Sándor-palotában dolgozik, tehát az indoklást szó szerint véve egész évben le lehetne zárni a két épület környékét.

Tüntetés ellen nem rossz

A TEK az indoklásaiban is rendszeresen leírja, hogy a le nem zárt terület marad szabadon a „gyülekezési jog gyakorlására” és a kérdéseinkre adott válaszukban is utalnak arra, hogy tüntetések is indokolhatják egy terület lezárását, mert „akár egy kisebb létszámú demonstráció is kockázatot jelenthet”.

A gyülekezési törvény alapján viszont nem lehet tüntetéseket megtiltani azért, mert például a miniszterelnök veszélyben lenne (részletesen lásd a keretes írásunkat).

A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején szintén problémás volt a miniszterelnök lakása körüli tüntetések kezelése. A rendőrség ebben az időben a „forgalom aránytalan korlátozására” hivatkozott, ami meglehetősen röhejesen hangzott például Medgyessy XII. kerületi, kertvárosi házának környékéről.

Közterület vagy nem?

A TEK-es területlezárások alapján a rendőrség indokolás nélkül szokta elutasítani a tüntetések bejelentéseit, mert a rendőrség szerint a lezárt terület nem közterület, a rendőrségnek pedig csak a közterületen tartandó tüntetéseket kell bejelenteni. A rendőrség nem is foglalkozott az ilyen bejelentésekkel, ami a gyakorlatban tilalmat jelentett: a rendőrök ilyenkor lezárták a Sándor-palota előtti teret vagy a miniszterelnök házának környékét.

Nem is lezárás a lezárás

A területlezárás a neve ellenére nem azt jelenti, hogy egy területet hermetikusan lezárnak. Az eljárás hivatalos neve személy- és létesítménybiztosítási intézkedés, de a TEK is területlezárásként hivatkozik rá a honlapján. Ilyen intézkedés esetén arról van szó, hogy a TEK és a rendőrség különleges intézkedéseket tehet, például átvizsgálhatja a területre belépők táskáját, ideiglenesen elveheti az egyébként jogszerű, de veszélyes tárgyakat (mondjuk egy baseballütőt), végső esetben, ha máshogy nem tudja a biztonságot fenntartani, ténylegesen lezárhatja a területet, és akár ki is ürítheti.

Egyik törvény sem mondja ki viszont, hogy a lezárt terület ne lenne közterület, vagy hogy itt ne lehetne tüntetni, ezeket a kérdéseket mindig egyenként kell vizsgálni. A bíróság többek között azért marasztalta el a rendőrséget, mert részletes vizsgálat nélkül tiltotta meg a tüntetéseket.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság támadta meg a bíróságok előtt ezeket a rendőrségi döntéseket, és a bíróság kétszer is kimondta, hogy a TEK-es területlezárás nem ok a tüntetések ellehetetlenítésére. Ezek a döntések viszont csak utólag, a tervezett tüntetések után születtek meg. Az első olyan eset, amikor a rendőrség döntését még a tüntetés előtt felülvizsgálta a bíróság, most augusztus végén volt.

Zár, tilt, perel, enged

Augusztus végén a devizahitelesek tüntetést jelentettek be Orbán háza elé, és ez volt hosszú ideje az első, amikor végül sikerült tüntetni egy olyan területen, amit a TEK lezárt. A tüntetés bejelentésekor a terület még szabad volt, ám egy nappal később a TEK lezárta Orbán házának környékét, erre hivatkozva pedig a rendőrség megtiltotta a tüntetést.

A bejelentő pert indított, és a bíróság neki adott igazat: ahogy már előtte kétszer, most is kimondta a bíróság, hogy a TEK által lezárt terület közterület, ott lehet tüntetni. Az volt a különbség a korábbi esetekhez képest, hogy most még a tüntetés előtt lezajlott a per, és a bíróság döntése nyomán a devizahitelesek valóban demonstrálhattak a miniszterelnök házának környékén.

Grafika: Index
Grafika: Index

Változások kora

Megkérdeztük a rendőrséget, hogy a bírósági döntések miatt nem akarják-e megváltoztatni az eddigi gyakorlatukat és tudomásul venni a tüntetéseket a lezárt területeken. Szűkszavú válaszuk szerint ők „minden egyes rendezvény bejelentését egyedileg, törvényes határidőn belül bírálják el”. A TEK szintén nem tervezi, hogy változtat a területlezárási gyakorlatán.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy valami változott. A Társaság a Szabadságjogokért által tesztelésként egy lezárt területre még augusztus végén bejelentett tüntetést a rendőrség nem tiltott meg, a múlt héten pedig megint tüntettek Orbán házánál. A bankok kirakatának betörését tervező, majd terrorfenyegetés miatt letartóztatott és három nappal később kiengedett P. László a Cinege út 5. előtt tartott sajtótájékoztatót.