Valér
4 °C
8 °C

Ucsityszjá, ucsityszjá, ucsityszjá: a tankönyvkiadást is államosítják

2013.09.25. 20:10

A tankönyvterjesztés államosítása után a tankönyvkiadást is központosítanák és állami kézbe vennék, legalábbis erre utal egy most megjelent kormányhatározat.

A határozat szerint az emberi erőforrás miniszternek ki kell kidolgoznia „az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerét".

A határozat szerint Balog Zoltánnak azonnali határidővel olyan javaslatot kell tennie a kormánynak, amellyel már a 2014/2015-ös tanévben elkészülhetnek állami fejlesztésű új kísérleti tankönyvek és digitális tananyagok. A miniszternek meg kell vizsgálnia az állam tankönyvfejlesztési és tankönyv-előállítási kapacitását és továbbfejlesztésének lehetőségeit is.

A határozat megerősíti az Index korábbi értesüléseit. Már tavaly írtunk arról, hogy (az akkor még) Réthelyi Miklós által vezetett Nemzeti Erőforrás Minisztérium is a kormány elé terjesztett egy elemzést a hazai tankönyvkiadás monopolizálásának lehetőségeiről. Az az anyag arra figyelmeztetett, hogy a monopóliummal nemcsak a külföldi cégeket szorítaná ki a kormány, hanem számos, a tankönyvüzletben érdekelt Fidesz-támogató család megélhetését is veszélybe sodorná, több nagyobb tankönyvkiadó ugyanis magyar tulajdonban van.

A 14-15 milliárdos forgalmú tankönyvpiac államosítására idén új ötlet született: mivel egy állami cég felépítése sok időt és energiát igényelne, az állam a piac második legnagyobb szereplőjét, a magyar tulajdonú Mozaik Kiadót szerezné meg. A Mozaikot nem közvetlenül az állam, hanem egy kis kiadó, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. vásárolná meg több lépésben. Az elképzelések szerint a közszolgálati kiadó először egy milliárdos, uniós e-learning tananyag-fejlesztési forrásból venné meg a Mozaik interaktív tananyagait, esetleg a tankönyvei kiadási jogát, és emellett az államtól kapott 300 millióból be is vásárolná magát a cégbe.

Az államosítás azért merült fel, mert a kormány nem nézi jó szemmel, hogy a 14 milliárdos, évről-évre biztos megrendeléseket nyújtó tankönyvpiacon magáncégek szereznek profitot. A piac legnagyobb szereplője a 2006 óta a finn Sanoma-csoporthoz tartozó egykori Nemzeti Tankönyvkiadó. Övék a piac 30 százaléka.

Úgy tudjuk, kormányzati körökben azért érvelnek az államosítás mellett, mert a tankönyvkiadás piacosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Nemzeti Tankönyvkiadó az ígéretek ellenére a 2006-os privatizálás után nem sokkal külföldi tulajdonba került, kormányzati forrásunk szerint áron alul. Miközben a kiadók az inflációnál magasabb árrésekkel dolgoztak, a tankönyvek ára folyamatosan emelkedett. Ez azért nem mindegy, mert az 1,3 millió diák közül 700 ezer tankönyveit az állam fizeti. Forrásunk szerint az árak emelkedésében szerepet játszik az is, hogy túl sokféle tankönyv van, amelyek viszonylag kis példányszámban készülnek. Jobban megérné évfolyamonként egy-két tankönyvcsaládot nagy példányszámban kiadni. Ahogy egyik forrásunk korábban fogalmazott: "ha csak egyféle tankönyv lenne, azzal nem lenne semmi baj, ha az az egyetlen tankönyv jó”.

Pokorni Zoltán, az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kedden egy könyvbemutatón azt mondta: túldimenzionálják a tankönyvek jelentőségét, az oktatásban ugyanis sokkal fontosabb a tanár szerepe. Pokorni szerint mindegy, hogy az állam vagy a piac adja ki a könyveket, azok minőségét ugyanis a nagyon szigorú tankönyvakkreditációs rendszer biztosítja. Pokorni ugyanakkor úgy vélte: a verseny és az érdekeltség miatt a piac hatékonyabb a tankönyvkiadásban.