Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Az idézésen bukhat Hernádi kiadatása

2013.10.02. 11:24 Módosítva: 2013.10.02. 11:35
Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját azzal vádolja a horvát ügyészség, hogy tízmillió euróval lefizette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt. Sanadert Horvátországban tíz év börtönre ítélték, Hernádit viszont egyáltalán nem tudják elérni a horvát hatóságok, így kihallgatni, bíróság elé állítani sem tudják. Miközben Hernádi hivatalosan még nem is tud arról, hogy meggyanúsították, a horvátok már nemzetközi körözést adtak ki ellene. Mi történhet most vele?

Hétfőn a horvátok kérésére az Interpol kiadta a körözést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, amivel az európai elfogatóparancs is hatályba lépett. Az Index információi szerint a magyar hatóságok, miután megvizsgálták a Hernádi elleni elfogatóparancsot, arra jutottak, hogy a horvátok nem az előírásoknak megfelelően idézték be Hernádit.

Szabálytalannak tartjuk az idézést

A Tobin-ügy, csak fordítva

A magyar hatóságok Hernádi Zsolt miatt pont azt a hozzáállást mutatják egy másik állam kiadatási kérelmi ügyében, mint ami ellen az írek esetében felléptek.

Az ír Francis Ciarán Tobin 2000-ben Leányfalun halálra gázolt két gyereket, a magyar bíróság a távollétében három év fogházra ítélte. Tobin ellen két európai elfogatóparancsot is kiadattak a magyarok, de 2011 novemberéig hiába. Akkor maga Tobin jelentkezett őrizetbe vételre Dublinban. Az ír legfelsőbb bíróság 2012 júniusában végleg elutasította a magyar kiadatási kérelmet, és elrendelte a férfi azonnali szabadlábra helyezését. Az ügyben Navracsics Tibor közigazgatási miniszter Viviane Reding uniós biztost kérdezte: indíthat-e kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Írország ellen. Reding szerint 2014. december 1-jétől igen.

A Tobin-ügy és Hernádi ügye között fontos különbség, hogy a magyarok európai elfogatóparancsot adtak ki Tobin ellen, a horvátok pedig egyelőre csak nemzetközi körözést. Az európai elfogatóparancs teljesítését sokkal nehezebb megtagadni, mint a nemzetközi körözését.

A Mol-vezér ugyanis nem kapott olyan hivatalos idézést, amelyben Zágrábba hívnák kihallgatásra. Ennek persze az az oka, hogy a horvát leveleket a magyar hatóságok nem továbbították Hernádinak, tehát az, hogy ő hivatalosan nem tud az eljárásról, nem a horvátokon múlott. Most az a valószínű, hogy a magyar hatóságok a szabálytalan idézésre való tekintettel tagadják majd meg Hernádi kiadatását.

Az, hogy a horvátok most a nemzetközi körözést adták ki, nem akadálya annak, hogy később európai elfogatóparanccsal is megpróbálják kézre keríteni Hernádit. Az európai elfogatóparancs egy sokkal automatikusabb eljárás, mint a nemzetközi körözés, itt nem jönnek szóba diplomáciai vagy politikai szempontok, hanem a horvát bíróság közvetlenül a magyar bíróságnak szól.

Ennek az elfogatóparancsnak a teljesítését csak néhány esetben lehet megtagadni, ilyen például az, ha ugyanebben az ügyben egyszer már nyomoztak, és nem találtak bűncselekményt. Hernádi ügyében éppen ez történt: a magyar ügyészség nem talált bűncselekményt a nyomozásában, ezért meg lehet tagadni Hernádi őrizetbe vételét.

Ha viszont a horvátok nem korrupcióval, hanem egy új bűncselekménnyel vádolják meg Hernádit, amiben nem nyomoztak még a magyar hatóságok, akkor már ez a kivétel sem számít, és Hernádit (elvben) őrizetbe kell venni. Ezt a lehetséges forgatókönyvet is megtalálja alábbi ábránkon, amin bemutatjuk, mi történhet most az ügyben.

    A mostani elfogatóparancs indoklásában az szerepel, hogy Hernádinak a magyar sajtóból értesülnie kellett arról, hogy eljárás folyik ellen Horvátországban, Csányi Sándor OTP-elnök legutóbbi Mol–INA-ügyben tett látogatásakor pedig személyesen is elmondták neki a horvát ügyészek, hogy nem elégednek meg azzal, hogy őt kihallgatták, Hernádival is beszélni akarnak. Ezek az üzenetek önmagukban azonban nem felelnek meg a magyar szabályozásnak.

Hernádi máig nem tudja

Hernádi a mai napig nem kapott hivatalos értesítést a horvátoktól arról, hogy nyomoznak ellene, vagy ki szeretnék hallgatni. Ezért mondhatja a Mol szóvivője: „Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra.”

A horvátok láthatóan erőltetik és szeretnék elérni, hogy Hernádit hivatalosan is értesíthessék, ezeket a kéréseket viszont a magyar hatóságok sosem teljesítik.

Az Index által megkeresett jogi szakértők nem tudták megmondani, hogy miért fontos ez a horvátoknak, valószínűleg ez a horvát belső jog miatt (tehát nem a nemzetközi körözés, vagy EU-s elfogatóparancs miatt) lehet fontos. Általános büntetőjogi elv ugyanis, hogy a vádlottakat értesíteni kell arról, hogy mivel vádolják őket.

Az ilyen idézések egyszerű átadásáról (tehát nem a kiadatásról) szól az az EU-s szabály, ami Horvátország EU-csatlakozásával még nem lépett automatikusan hatályba, mert ehhez az Unió Tanácsának egyhangú határozatára van szükség. A folyamat alapból is hónapokat vagy akár egy évet is igénybe vehet, az egyhangúság követelménye miatt pedig a magyar igazságügy-miniszter, Navracsics Tibor meg is vétózhatja a szabályhoz való horvát csatlakozást.

    A Mol-vezért persze egyébként sem adták volna ki, mert a nemzetközi körözésben sem módosították a korábbi tényállást. A korrupciós gyanúval kapcsolatban viszont a magyar ügyészség már lefolytatott egy vizsgálatot, meghallgatta magát Hernádit, majd arra a következtetésre jutott, hogy nem történt bűncselekmény.

    Az idézés szabálytalansága miatt a magyar álláspont szerint jogszerű körözést sem adhatott volna ki Zágráb, ám ez valószínűleg nem befolyásolja majd az európai országok rendőreit.

Romániába sem mehet

    Így Hernádi még Romániába sem teheti be a lábát, ahol Tusnádon saját ingatlana is van. Ha a román rendőrség elfogná – vélhetően a magyarok értesítése nélkül – egyenesen Horvátországnak adnák át.

    „Amíg a jogi ügy számunkra kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokoll feladatok ellátásában is akadályozhatja” – írta a Mol kedden kiadott közleményében a kialakult helyzetről, a teljes közleményt itt olvashatja.

És hogy mi történt eddig?

  • A horvátok 2011-ben valószínűleg arra kérték a magyar ügyészséget, hogy gyanúsítottként hallgassák ki Hernádit egy előre megadott kérdéssor alapján, de pontos részleteket nem tudunk a kérelem tartalmáról. A magyar ügyészség nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elutasította a kérést, de nyomozást rendelt el az ügyben. A horvátok még egy jogsegélykérelmet küldtek a magyaroknak, de erre semmilyen választ nem kaptak.
  • A magyar nyomozást 2012 elejére lezárták, és nem találtak bűncselekményt. Ebben az eljárásban a magyar ügyészség meghallgatta Hernádit, molos számlamozgásokat, szállítóleveleket is vizsgáltak, tehát rengeteg olyan adatot gyűjtöttek össze, amihez a horvátok nem fértek hozzá. A nyomozás eredményét átadták a horvátoknak, de ők nem tartottak igényt ezekre a dokumentumokra, és folytatták a nyomozást.
  • Miután Horvátország idén július elsején az EU tagja lett, szinte azonnal bejelentették, hogy Hernádit megint megpróbálják kihallgatni, és megidézik a horvát hatóságok elé. Az erről szóló levelet viszont utána hónapokig nem küldték el a magyar ügyészségnek, végül ősszel érkezett meg: a horvátok szeptember 25-én akarták kihallgatni a Mol vezérét. A magyar ügyészség csak azt árulta el, hogy döntöttek a jogsegélykérelemről, de hogy hogyan, azt nem mondták meg. Valószínűleg nem adták át Hernádinak az idézést, hiszen nemzetbiztonsági okokra hivatkozva korábban már megtagadtak egy ugyanilyen kérést. (Az EU-csatlakozás nem sokat változtatott a helyzeten, lásd keretes írásunkat.)
  • Mivel nem jelent meg a tárgyaláson, a horvátok Hernádi távollétében elrendelték előzetes letartóztatását, és kiadták ellene a nemzetközi körözést (más fordításban nemzetközi elfogatóparancsot).
  • A magyar hatóságok várhatóan az idézés szabálytalan kivitelezésre való tekintettel fogják elutasítani Hernádi kiadatását.
     

    A bizonytalan helyzetre, valamint arra tekintettel, hogy egyelőre biztosan nem lehet tudni, hogy a hatóságok vagy az ügyvédek milyen lépéseket terveznek, az Index által megkeresett jogászok névvel nem vállalták a közreműködést. Az ábrán leírt forgatókönyvek a legvalószínűbb kimenetei a történetnek, de a szereplők még meglephetnek minket.