Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Vesztes helyzetet hoz az új hajléktalantörvény

2013.10.03. 08:11
A főváros állítja, a hajléktalanellátással foglalkozó szakmai szervezetekkel is egyeztet majd a hajléktalanmentes zónák kialakításához, erről azonban a szervezetek nem tudnak. A szakemberek szerint a hajléktalanságot bizonyos területeken szabálysértéssé minősítő törvény nem oldja meg a hajléktalanproblémát, csak fizikailag odébb helyezi, és a korábbinál eltérő területeken teszi még látványosabbá. Aluljárók és terek helyett például kapualjakban.

Hétfőn kora este a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken az utcán él. Az MSZP és az LMP elutasította, a Jobbik – három nemmel szavazó képviselőjén kívül – tartózkodott, így kizárólag Fidesz-támogatással sikerült átvinni a törvényt. Ennek értelmében a világörökségi területeken tilos életvitelszerűen az utcán élni, és az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy további körzeteket jelöljenek ki, ahol szintén tilos a hajléktalanság.

A törvény nyolc nappal a kihirdetését, tehát a Magyar Közlöny-beli megjelenését követően már hatályos, tehát a fővárosnak meglehetősen rövid idő alatt érdemes rendeletet alkotnia a törvény alapján. A törvény elfogadásának másnapján telefonon kerestük a Főpolgármesteri Hivatalt, ahol Szücs Somlyó Mária kommunikációs igazgató azt mondta, egyelőre nincs rendelettervezet, konkrét körzethatárokról sem tudott beszámolni. De szerinte az egyeztetési folyamat rövid időn belül elindul, és abba hajléktalanellátó szervezeteket is bevonnak majd. Konkrétan a Menhely Alapítványt és a Máltai Szeretetszolgálatot említette, a két szervezet illetékesei azonban azt mondták, egyelőre nem kaptak felkérést a rendelet kialakítását megelőző egyeztetésre.

Ez a két szervezet 2011 óta a hajléktalanellátó szervezetek közül egyedüliként áll közvetlen kapcsolatban (konzorciumi működésben) a Főpolgármesteri Hivatallal, a Menhely a pesti, a Máltai Szeretetszolgálat a budai oldal ellátásáért felel, és a támogatásokat is ők osztják tovább egyéb, több tucatnyi civil szervezetnek.

Várhatóan itt nem lehet hajléktalankodni

Győri Péter, szociológus, a Menhely Alapítvány vezetője rendszeresen szerepel szakértőként hazai és nemzetközi hajléktalanellátási ügyekben. Azt mondja, még augusztusban informális csatornákon, tehát nem a Főpolgármesteri Hivataltól, de hozzájutott egy rendelettervezethez, amiben a majdani hajléktalanmentes övezetek szerepeltek.

A Győri Péter által látott verzió említi a fővárosi tulajdonú főutakat, játszótereket, parkokat, hidakat, aluljárókat, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállóit, a világörökségi területeket – tehát a budai Vár, a rakpartok és az Andrássy út környékét –, az oktatási és egészségügyi intézményeket, illetve ezek ötvenméteres körzetét. Az alábbi térképen nagyjából ezeket a területeket jelöltük be:

Ezeken a területeken nem lehet életvitelszerűen az utcán élni, és ha valaki mégis ezt teszi, a rendőrök a törvény értelmében felszólítják rá, hogy ne tegye. Szabálysértőnek az számít, aki a felszólítás ellenére is a tiltott területeken él. Ekkor először közmunkára, ha annak nem tesz eleget, akkor pénzbírságra kötelezhető a szabálysértő. Ha hat hónap alatt kétszer is szabályt sért, akkor harmadik alkalommal már elzárással is büntethető.

Győri Péter véleménye szerint az elfogadott törvény tisztán kampányfogás, amelyet elfogadása után mindkét politikai oldal saját céljaira használ fel. A szakember szerint azonban minden érintett, tehát a hajléktalanok, a lakosság és a politikusok számára is vesztes helyzetet eredményez az új helyzet. Ugyanis a törvénnyel nem szűnik meg, csak fizikailag odébb helyeződik a hajléktalanprobléma, ráadásul kumulálódni fog. „Inadekvát helyeken, koncentráltan fognak megjelenni ugyanazok az emberek, az aluljáró helyett például a társas házak kapujában.”

Ezért már augusztusban, amikor felkérték (nem árulja el, hogy kik, de nem a főváros), hogy véleményezze a tervezetet, jelentős módosításokat javasolt. Azt mondja, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni, ha a főváros valóban felkéri majd szakmai egyeztetésre. Szerinte ha kialakítanak zónákat, akkor csupán a játszóterekről, hidakról és nagyon forgalmas aluljárókról szóljon a rendelet, és ezekben a zónákban is függesszék fel a rendelet végrehajtását minden olyan időszakban, amikor nincs elég hely a hajléktalanszállókon.

Megfélemlítésre alkalmas

„Az a véleményem, hogy a rendelet betartatása, végrehajtása egyszerűen megoldhatatlan, tehát a rendeletalkotó a gyakorlati szempontokat nem gondolta végig megfelelően” – fogalmazott a szakember, aki szerint ugyanakkor a törvény által kialakított helyzet a háromszori felszólítással fokozatosnak tekinthető, és szerinte a hajléktalan emberek nagy többsége a felszólításoknak eleget fog tenni, és elmegy az adott körzetből. „Fokozatosan vannak megállapítva a jogi következmények (felszólítás, közmunka, börtön), de ezzel együtt a törvény alkalmas a vegzálásra, megfélemlítésre”.

D  AS20091113003
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Hasonlóan vélekednek a Máltai Szeretetszolgálat illetékesei is. Romhányi Tamás, kommunikációs vezető az alábbi közleményt juttatta el nekünk: „Azzal, hogy a szabálysértési törvény alapján születő rendeletek tiltott területeket jelölnek majd ki, az összes többi terület indirekt módon türelmi zónává válik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat változatlanul azt szeretné, hogy a döntéshozók a megoldásra koncentráljanak. Azzal ugyanis, hogy bizonyos helyszínekről eltűnnek majd a hajléktalan emberek, a probléma nem oldódik meg, csak áthelyeződik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalan emberek sorsára minden esetben személyre szabott megoldást keres. Van közöttük a válásába beleroppant diplomás, állami gondozásból kikerült fiatal, pszichiátriai kezelésre szoruló beteg ember. Számunkra egyértelmű, hogy egy aluljáróban a harci kutyájával üldögélő, a járókelőket félelemben tartó, vizeletét tartani nem tudó, drogos fiatalember két utcával távolabb küldése nem visz közelebb a megoldáshoz. Egy ilyen esetben szociális munkások, közterület-felügyelők, mentősök, rendőrök közös fellépésével juthatunk el a megoldáshoz.”

Elvileg nem fogják egész Budapestet elkeríteni

A törvény nem ró kötelezettséget a kerületi önkormányzatokra, csak lehetőséget ad kezükbe arra vonatkozóan, hogy területeket jelöljenek ki. A törvényszöveg a laikus olvasónak akár azt is jelentheti, hogy teljes kerületeket is elzárhatnak a hajléktalanok elől, de az általunk megkérdezett szakemberek szerint erről nem lesz szó. A törvény úgy fogalmaz, hogy „a közterület meghatározott részein” lehet tiltani, így Győri Péter szerint jogszabályt sért az az önkormányzat, amely kerületének teljes területét kijelöli. Viszont ha egy önkormányzat megnevez egy területet, akkor azt a Fővárosi Közgyűlésnek kötelessége elfogadni és a rendeletbe beépíteni.

A Győri Péter által javasolt ötlet működhet, amely szerint minden olyan időszakban függesszék fel a rendeletet, amikor nincs elég hely a hajléktalanszállókon. Győri azt mondja, jelenleg az egyedülálló férfi hajléktalanoknak elegendő hely van, az egyedülálló női hajléktalanoknak éppen hogy elég hely jut, a pároknak és családoknak viszont nincsen.

A hajléktalan aktivistákból és szövetségeseikből álló A Város Mindenkié csoport korábban 1700 aláírással petíciót küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, és tüntetett is a törvény elfogadása miatt. Most azt mondják, tovább folytatják a harcot: Áder Jánoshoz fordulnak levélben, hogy ne írja alá a törvényt, valamint az Alkotmánybíróságtól alkotmányos normakontrollt kérnek, és nemzetközi színtéren is fellépnek. Az ügyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig viszik.

A Fidesznek iszonyatosan fontos volt az antihajléktalan törvény


A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában már hozott egy szabálysértési rendeletet, amelynek értelmében pénzbírsággal sújtható a hajléktalanság. 2011 novemberében több polgármester javaslatára az Országgyűlés módosítja a szabálysértési törvényt, amelynek tartalma nagyjából egyezik a mostanival, a végpontja ugyanaz: a hajléktalankodásért börtön jár. 2012 májusában Szabó Máté, alapjogi biztos alkotmányos felülvizsgálatot kér, amelynek eredményeként 2012 novemberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a szabálysértési törvény módosítását. 2013 márciusában a Fidesz javaslatára módosítják az Alaptörvényt, és e negyedik módosítás értelmében mégis csak lehet antihajléktalan törvényt hozni. Hoztak is, szeptember 30-án.