Zágráb az önfejű horvát főügyészre mutogat

2013.10.04. 12:30

Jutott volna idő arra, hogy sort kerítsünk a Mol–INA és Hernádi Zsolt ügyére, de inkább uniós kérdésekkel foglalkoztunk – nyilatkozta Orsat Miljenić horvát igazságügyi miniszter egy veszprémi sajtótájékoztatón. A politikus a közép-európai országok igazságügyi minisztereinek kétnapos találkozóján vesz részt, az esemény házigazdája Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter volt.

No comment

Miljenić nem válaszolt az Index kérdésére, hogy Horvátország miért pont most lépett az ügyben. Kitért azon kérdésünk elől is, hogy miért nem foglalkoztak Hernádi Zsolt szerepével Ivo Sanader 2012-es pere során: szerinte ez eljárási kérdés, amit nem kívánt kommentálni.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón üzleti vitának nevezte az ügyet. Mint mondta, a két ország 800 éves közös történelmében rövid a konfliktusok listája, és ez a kérdés sem fogja befolyásolni a kiváló kapcsolatokat. Navracsics békülékeny hangvétele elmozdulást jelent a szerdai, Zágrábot lényegében politikai és igazságügyi nyomásgyakorlással vádoló kormányközleményhez képest.

Az önjáró főügyész a hibás?

Az Index a helyszínen úgy értesült, hogy a kezdeti konfliktushelyzet után a két ország hivatalos kapcsolata konszolidálódni látszik, és a horvát miniszterelnök üzent is a kollégájával, hogy nem kíván államközi konfliktust kirobbantani az ügy miatt.

Úgy tudjuk, a horvát fél arra is utalt, hogy a kormánynak nincs befolyása a főügyészre: ő a saját feje után megy, csak a büntetőeljárás szempontjai vezérlik.

Ezért keresik Hernádit

Hernádi Zsoltot 2011 júniusa óta szeretné kihallgatni a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK), hogy tisztázzák a szerepét egy 10 millió eurós korrupciós ügyben, melyben a volt horvát kormányfőt, Ivo Sanadert 10 év börtönre ítélték. A horvát hatóságok gyanúja szerint Hernádi lefizette Ivo Sanadert, és így szerezte meg a Mol az irányítást az INA horvát olajtársaság fölött, a részvények 47,1 százalékát birtokolva.

Hernádi ellen szeptember 27-én adott ki elfogatóparancsot egy horvát bíróság, miután a Mol elnök-vezérigazgatója nem jelent meg egy rendőrségi kihallgatáson. A magyar igazságszolgáltatási szervek kétszer is visszautasították, hogy gyanúsítottként hallgassák ki a Mol vezérét, másik két alkalommal pedig azt utasították vissza, hogy kézbesítsék számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. Mindegyik alkalommal a magyar nemzeti érdekek védelmére hivatkoztak.

Megalapozott-e a körözés?

A horvát bíróság lépése nyomán október 1-jén az Interpol nemzetközi körözést adott ki Hernádi ellen, majd egy nappal később az európai elfogatóparancs is megjelent. A magyar fél korábban arra hivatkozott, hogy Hernádi nem kapott idézést zágrábi meghallgatásra, illetve hogy Hernádit itthon egy büntetőeljárás végén felmentették a horvátországi korrupciós vád alól, vagyis a körözése jogilag megalapozatlan.

A magyar kormány a Horvátországban a Mol ellen zajló politikai kampányt és a Hernádi elleni igazságügyi eljárásokat gazdaságon kívüli eszközökkel történő nyomásgyakorlásként értékeli. „Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül” – áll a szerdai kormányközleményben.

Gyanúsítottként hallgatták ki Hernádit, vagy tanúként?

A horvát főügyészség csütörtöki közleménye szerint viszont Horvátországban nem emeltek még vádat a Mol-vezér ellen, ezért Magyarországon az INA korrupciós ügyében nem folyhatott jogilag megalapozott eljárás Hernádi ellen, és felmentő ítélet sem születhetett. Az horvát ügyészség úgy véli, a horvátországi büntetőeljárás iratainak hiányában Hernádit Magyarországon legfeljebb tanúként hallgathatták ki.

A horvát fél szerint mindezek után nem tekinthető úgy, hogy Hernádi Zsoltot Magyarországon jogerős ítélettel felmentették volna abban az ügyben, amiben az USKOK nyomoz, tehát a nemzetközi jog szerint nincs akadálya annak, hogy Horvátország eljárást folytasson ellene.