Jusztin
22 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Itthon is örmény-azeri zászlóharc dúl

2013.10.07. 17:58

Hegyi Karabah zászlaja miatt tiltakoztak azeri diplomaták az ELTE épületében tartott Kultur Bridge fesztiválon. Az el nem ismert, 22 éve gyakorlatilag Örményország ellenőrzése alatt álló, örmények lakta, de jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó terület zászlaja a meghívott Örmény Kisebbségi Önkormányzat standján volt látható.

„Terítőként tették ki, ennek levételét kérte az azeri nagykövetség" – mondta a 2011 után másodszor megtartott Kultur Bridge szervezője.

Mérges örmény, nyugodt azeri

„A kérést továbbítottuk, de az örmény fél visszautasította. Meg kell mondanom, hogy az azeri fél nagyon diplomatikusan mondta el fenntartásait, amire az örmény standnál meglehetősen agresszívan reagáltak. Nem szeretném idézni, de olyanok hangzottak el, amik nem illenek egy kulturális rendezvény szellemiségéhez" – mondta Francis Kibinda. A belga állampolgárságú szervező hangsúlyozta, hogy ő személy szerint nem ismerte a Hegyi Karabahhal kapcsolatos álláspontot, ezért tájékozódott a magyar külügyminisztériumnál is. Miután megtudta, hogy Hegyi Karabahot államként Magyarország sem ismeri el, kérte a zászló levételét.

Ennek azonban nem tett eleget az örmény fél, amely egy helyszínen lévő forrás szerint a TEK-kel és a rendőrség kihívásával fenyegetett. A patthelyzetet nem sikerült feloldani: a zászló maradt, az azeriek elhagyták a helyszínt, majd másnap visszatértek, amikor az örmények már levonultak.

„Ez egy kulturális rendezvény, nem a propaganda helye. Különösen azért, mert a helyszínt, az ELTE biztosította, és nem szerettük volna, ha az egyetemet is belekeverték volna a vitába. Pusztán azt kértük, hogy tiszteletben tartva a magyar törvényeket, vegyék le a zászlót" – mondta Kibinda, megjegyezve, hogy szerinte az örmény fél feleslegesen csinált nagy ügyet az azeri kérésből. „A rendezvény szervezőiként lépnünk kellett" – mondta, hozzátéve, hogy a jövőben is szívesen látják az azeri és az örmény kultúra képviselőit. „De ez azt is jelenti, hogy a propagandától mindenkinek tartózkodnia kell, így például az el nem ismert Hegyi Karabah zászlajának kifüggesztésétől is."

Az örmények székely zászlaja

„Felháborító, hogy üldöznek minket az azeriek itt, a hazánkban, Magyarországon is" – mondta az Indexnek Alex Avaneszjan. A kulturális rendezvényen az örményeket képviselő férfi szerint „a baltás gyilkos kiadatása óta" egyre bátrabban követelőzik az azeri fél, ha örményekről van szó.

Avaneszjan elismerte: az azeriek nem Örményország, hanem csak Hegyi Karabah zászlaja ellen tiltakoztak.„De a terület éppúgy a kultúránk része, zászlaja ugyanazt jelenti, mint Magyarországon a székely zászló" – adott viszonyítási pontot a hazai örménység képviselője, aki szerint a kisebbség nem kap elég védelmet a magyar államtól Azerbajdzsán diplomáciai attakjai ellen.

„Ha harmadszor is ilyen történik velünk, tényleg a rendőrséghez fordulunk" – mondta Avaneszjan.

Füreden már volt egy meccsük

Példaként Avaneszjan a balatonfüredi Balaton-Ifjúság-Művészet Nemzetközi Fesztivált hozta fel. A nyáron 13. alkalommal megtartott rendezvényen szintén Hegyi Karabah zászlajával jelentek meg a meghívott örmény kisebbség képviselői, ami ellen tiltakozott az azeri küldöttség.

„Korrekt módon sikerült rendezni a vitát. Elmondtam, hogy ez egy ifjúsági rendezvény egy harmadik országban, nem itt kell a vitáikat lefolytatniuk" – idézte fel a kaukázusi konfliktus balatoni fejezetét Vári József. A fesztivál főszervezője szerint a kedélyek megnyugodtak, ezt jelzi az is, hogy a kifogásolt zászló végül valóban lekerült, miközben mind az azeri, mind az örmény fél a helyszínen maradt. „Egy ilyen fesztivál a békéről szól és a művészetről, ezt mindenki megértette" – mondta Vári.

Mi az a Hegyi Karabah?

A vitás terület a Szovjetunió idején először nagyobb önállóságot élvezett, majd Sztálin javaslatára Azerbajdzsánhoz csatolták autonóm területként. Az örmény tagköztársaság többször is tiltakozott a megoldás ellen, de a terület státusza 1991-ig nem változott. A Szovjetunió felbomlása után azonban – miközben látványos összecsapások voltak a keresztény örmények és a muzulmán azeriek között, aminek részeként Bakuból elüldözték az örmény soktízezres örmény kolóniát is – nyílt háború tört ki az önállósodó tagköztársaságok között. Örményország – orosz támogatással –csaknem teljesen elfoglalta a döntően örmények lakta, négy és félezer négyzetkilométeres Hegyi Karabahot. A közvetlen összeköttetés biztosítása érdekében további hétezer négyzetkilométert vont ellenőrzése alá az örmény hadsereg a Hegyi Karabah és a 30 ezer négyzetkilométeres Örményország között fekvő területből, ahonnan az azeri lakosság elmenekült.

A konfliktus ma ugyan mentes az aktív harci cselekményektől, de a vitatott terület határán mindkét oldal komoly készültséget tart fenn. A tenger nélküli Örményország és Azerbajdzsán között nincs határátlépés, a két ország diplomáciai kapcsolatot sem tart fenn egymással. Jereván és Baku ellentéte miatt Törökország sem áll szóba Örményországgal, amelynek a külvilág felé az egyetlen kiutat a szomszédos Grúzia jelenti, és maga mögött tudhatja a régióban óvatosan egyensúlyozó Oroszország támogatását is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!