Leleplezte elődjét Orbán Viktor

2013.10.07. 20:47 Módosítva: 2013.10.07. 20:55

„Mi nem rombolunk szobrot, hanem állítunk, hát igen" – mondta jelentőségteljesen egy úr, miközben a múlt héten hungarocellből ledöntött Orbán Viktor eredetije elvonult a cserkészetről csevegő, egyébként attilába bújt urak és elegáns asszonyok sokaságában, hogy a tapsokat fogadva pódiumra vonulva felavassa a példakép, Bethlen István szobrát. „Ott jön a főnök” – mutat valaki a kormányfő felé, az irónia legkisebb jele nélkül. „Éljen soká!” – kontráz rá egy női hang.

„Ne keverjen ebbe politikát, a kormánynak ehhez semmi köze. Egyszerűen a két világháború közötti időszak legnagyobb formátumú politikusának elismeréséről van szó” – utasította rendre az Indexet az Óbudai Egyetem történész oktatója, úgy hárítva el a kérdést, mintha szoboravatáson még sosem járt volna élő politikus.

„Persze egy Bajnai Gordon sosem avatna fel egy ilyen szobrot, mert ő sosem jutna el erre a szintre” – folytatta dr. Halabuk József, jelezve, hogy mégis van némi átfedés a történelem és a politika között.

„Szép tíz év volt Bethlen Istváné, aki megerősítette az országot, Európa legjobb valutáját vezette be, csak sajnos 1931-re elfáradt” – mondta egy asszony, őszintén remélve, hogy a mostani miniszterelnök úr képes lesz kitartani.

A megnyitó „a magyar nemzet két imájával”, a Himnusszal és a Székely himnusszal indult. Ezután Nagy Gábor Tamás lépett a lepellel takart szobor elé, miután a konferanszié köszöntötte a Bethlen, a Teleki és a Wesselényi és a Tisza család tagjait, akiknek „szintén kijár a taps”. Az első kerületi polgármester az egyén és a történelem bonyolult viszonyáról szólt, hogy végre olyan vezetése van a fővárosnak és az országnak, amely méltó szobrot tudott állítani Bethlen Istvánnak, méghozzá oda, ahová való: a miniszterelnöki hivatalhoz, a Sándor-palota elé. (A méltó helyhez ezek szerint az is kellett, hogy Áder János államfő kiköltözzön az addig elnöki rezidenciaként szolgáló épületből.)

Viktor a kor jellemét formáló ember

Ezután Gyurkovics Tibor Ország című verse hangzott el Császár Angelától. A Jászai Mari-díjas színésznő előadása ideális választás volt: nehéz volt eldönteni, hogy a nemzetet végre összefogó nagy jellemről szóló álom Bethlenre vagy Orbánra utal. A kétséget a konferanszié oszlatta el, felkérve „a kor jellemét alakító kormányfőt”, hogy mondja el beszédét.

„Amíg meg nem valósul Gyurkovics Tibor álma, érjék be velem" – mondta nagy kacagást aratva Orbán azzal a szerénységgel, amellyel a huszadik század számtalan politikusa utasította már el, hogy várost nevezzenek el róluk, bárhogy is szeretné a nép.

Orbán, azaz Bethlen

„Mindig vannak, akik a gazdasági válságot más célokra is ki akarják használni. Ennek érdekében folyik magyar kormányzat befeketítése a külföldön is azért, mert azt remélik, hogy ennek révén a külföld majd ránk diktál olyan külső reformokat, amelyek segítségével majd hatalomra juthatnak” – a kormányfő nem saját magától idézett valamelyik országértékeléséből, hanem Bethlen 1931-es választási beszédéből.

Beszéde mindvégig igyekezett hangsúlyozni a párhuzamot a mai feladatok és az akkoriak között. Érezte ezt a hallgatóság is. „Egyszerre tudta kivívni a bal és a jobboldal ellenszenvét, amely valódi irigységből fakadt. Mindkét oldalon tudták ugyanis, hogy akinek sikerül megszereznie Bethlen támogatását, annak nyert ügye van Magyarországon” – mondta a kormányfő, mire a hallgatóságból valaki megjegyezte: ez így van most is. „Ellenfelei egyszerre féltek tőle és próbálták elnyerni jóindulatát” – beszélt tovább Orbán szigorúan Bethlenről. „Akinek azonban saját világlátása van, annak nincsen szüksége készen importált világnézetek szolgai követésére Bethlen István számára csek egyetlen elkötelezettség létezett: az a kapcsolat, amely Magyarországhoz fűzte” – mondta Orbán, aki a Bethlen Széchenyiről mondott szavait hívta segítségül annak a világnézetnek a lírására, amelyet a kormányfő követett: „nem volt sem demokrata, sem reakcionárius, nem volt sem kuruc, sem labanc, sem liberális, sem konzervatív. Ő egyedül és kizárólag magyar volt” – jegyezte meg a kormányfő, ezzel jelezve, hogyan kell egy politikusnak a pártok fölé emelkednie.

Európának nem volt Bethlenje

„Egy évtized alatt az ország újra talpra állt. Egy vérzivataros időben megrokkant ország saját erejére és kitartására támaszkodva megtalálta helyét az akkor formálódó új Európában. Egy évtized alatt a gazdaság helyreállt. Létrejött egy olyan nemzeti életérzés, amelyre erős bástyákat és nagy terveket lehetett építeni” – mondta Orbán, jóllehet erre az alapra végül Gömbös Gyula kormánya épült, hogy néhány évvel később végül a náci Németország mellett kössön ki. (Igaz, Bethlen ezt mindig határozottan ellenezte, ahogyan az erősödő antiszemitizmust is.)

„Nem rajta múlt, hogy az akkori Európának, azt hiszem, Magyarországgal ellentétben nem sikerült megtalálnia a konszolidáció útját és egyre gyorsabban rohant a verem felé, amelyet az elrontott békerendszerrel magának ásott” – folytatta a miniszterelnök.

Magyarország jobban teljesít

Orbán szerint Magyarország mára is olyan egységet kovácsolt, amely Bethlen idején is lehetővé tette a konszolidációt.

„Az elvégzett munka önbecsülésével mondhatjuk: sok még az elvégzendő feladat, de az ország ismét visszanyerte erejét. Egyre jobb teljesítményre képes” – jelentette ki a kormányfő, végleg áttérve Bethlen korszakából a mába, hogy végül leleplezzék Stremeny Géza alkotását, amelyen a egy márványkapuban a kormányfő egy törött pallón áll, a vízszintes rész peremén. Az önkormányzat meghívója szerint a törött palló a Trianonban megcsonkított Magyarországot jelképezi, de Kerényi Imre korábban az Indexnek adott értelmezése valószínűleg közelebb áll a valósághoz. A kormányfői megbízott színházi szakember szerint ez a korszakot jelképezi, a világválságot, az ebből táplálkozó antiszemitizmust, háborús hangulatot, amelyek közelében egyensúlyozva igyekszik Bethlen elvezetni egy országot úgy, hogy állva marad. „Nem csúszik le, és ez nagy teljesítmény Magyarországon, ahol mindig válság van” – mondta Kerényi.