Ügynöklisták: így sunnyogja el a Fidesz

További Belföld cikkek

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ötödször is nekifut az ügynökkérdésnek. Most nem egy törvényjavaslatot, hanem egy országgyűlési határozati javaslatot (pdf) terjesztett be. "Eddig mindig kötekedtek a törvényjavaslataimmal, hogy ez nem jó, az nem jó. Ha az ügynökmúlt feltárásával, a szándékkal, a céllal egyetértenek, akkor ezt megszavazhatják. Aztán a kormány dolgozzon és készítsen egy saját törvényjavaslatot" - indokolta Schiffer, hogy most csak határozati javaslatot akar elfogadtatni.

Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről című javaslat szerint az Országgyűlés kifejezné elkötelezettségét arra, hogy minden magyar állampolgár megismerhesse a múltat. Azoknak pedig, akiket a múlt rendszerben politikai nézeteik miatt üldöztek, információs kárpótlás jár. A határozati javaslat felhívná a kormányt arra, hogy december 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről. Schiffer András korábban elmondta, a Fidesz hiába ígérte ezt, saját korábbi ígéreteit és a saját maga által kitűzött határidőket sem tartotta be. Az ügy több mint három éve húzódik.

2009. augusztus: Deutsch Tamás az Egyenes Beszédben azt mondta, az új polgári kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy rendezze a kommunista állambiztonsági rendszer működtetőinek ügyét.

2010 tavasza: A második Orbán-kormány ígérete szerint 2011 novemberig megalkotják az ügynökkérdést rendező jogszabályt.

2010. december: Az állambiztonsági iratokkal foglalkozó Kenedi-bizottság megszüntetése után kormányhatározat tette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatává, hogy terjesszen elő a titkosszolgálati mágnesszalagok kezelésére vonatkozó javaslatot. Ez a november 30-i határidőre nem történt meg.

2011. november 30. Schiffer András ekkor terjesztette be első törvényjavaslatát az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről.

2012. február 25. Az Országgyűlés plenáris ülése nem szavazta meg Schiffer javaslatának tárgysorozatba vételét. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta: május 15-ig felállítják a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amely majd rendezi ezt a kérdést. A bizottság feladata lenne a kommunista diktatúra bűneinek a feltárása, a kommunista diktatúra vezetőinek megnevezése, hogy tisztázzák a volt állampárti vezetők nyugdíjának kérdését, illetve azt, hogy mi lett az állampárt vagyonának sorsa.

2012. március 16. Kövér László házelnök értelmiségi belügynek, gumicsontnak, bosszantó álvitának és pótcselekvésnek nevezte az ügynöktörvény vitáját. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel, és más országok sem állnak ebben semmivel jobban nálunk.

2012. május 15.: Határidőre nem állították fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.

2012. június 3.: Gulyás Gergely, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke azt ígérte: a parlament még a nyári szünet előtt beterjeszti a parlamentnek az ügynöktörvényt. Ez nem történt meg. Schiffer András másodszor is beterjesztette törvényjavaslatát.

2012. november 6.: Pintér Sándor egy interpellációra adott válaszban azt mondta,

hogy még 2012 folyamán rendezik az aktanyilvánosság kérdését. Ekkor sem történt semmi.

2013. április: Schiffer András harmadszor is beterjesztette javaslatát. Az átdolgozott törvényjavaslatban már figyelembe vette a Fidesz korábbi felvetéseit is. Az alapelv továbbra is az, hogy minden magyar állampolgár megismerheti az állambiztonsági iratokat. A javaslat különbséget tesz a zsarolással vagy más módszerekkel beszervezett hálózati személyek és a rendszer működtetői, a pártállami hatalomgyakorlók között. Utóbbiak esetében teljes nyilvánosságot biztosít. Megfogalmazza azt is, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága automatikusan közzéteszi azoknak a szereplőknek az adatait, akik a rendszerváltás óta vezető politikai pozícióban voltak vagy vannak.

2013. szeptember 23.: Schiffer ismét próbálkozik, ám az alkotmányügyi bizottság ismét leszavazta ügynöktörvény-tervezetét. Még az MSZP-s képviselők is támogatták, hogy a Ház elé kerüljön a javaslat, egyedül a kormánypártiak voksoltak nemmel.

Állambiztonsági iratok: vannak és nincsenek

A rendszerváltás után a levéltárba 4000 iratfolyóméter állambiztonsági irat került, de ebből 320 iratfolyómétert, azaz mintegy 32 ezer irattári tételt most is a titkosszolgálatok kezelnek. Arra hivatkoznak, hogy ezek nyilvánosságra hozatala sértheti az ország nemzetbiztonsági érdekeit.

A 18 titkosszolgálati mágnesszalag egyfajta katalógusként több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza. Mivel a beszervezési iratok egy része eltűnt vagy hiányos, a mágnesszalagok legalább utalásszinten képet adhatnának arról, kik dolgoztak annak idején a kommunista titkosszolgálatnak.

A mágnesszalagokat a szakértők is csak az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének felügyelete mellett vizsgálhatták, majd a teljes anyagot is neki adták át. A mágnesszalagok tartalmát kinyomtatták, és a Kenedi-bizottság által hitelesített 3800 oldalt az Alkotmányvédelmi Hivatal páncélszekrényében őrzik.

Szájbarágó az ügynökaktákról>>>

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Radnóti Miklós
Válogatott versek

1512 Ft

Rhiannon Lamber
A táplálkozás tudománya

7200 Ft