Így szökhettek meg az ároktői rablógyilkosság vádlottjai

A bíróságot nem terheli felelősség az ároktői rablógyilkosság-gyanúsítottak megszökésében, jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője. R. Henrik és R. Elemér a vád szerint tagja volt annak a gátlástalan és brutális bandának, amely idős embereket támadott meg az otthonukban, és két áldozatuk meg is halt. A két férfi péntek éjjel szökött meg a házi őrizetből, ahová azért kerültek, mert ügyük annyira elhúzódott, hogy a törvény értelmében már nem lehetett tovább rács mögött, előzetes letartóztatásban tartani őket.

A bíróság most azért érezhette szükségét megszólalni a szökési ügyben, mert a Belügyminisztérium vasárnapi közleményében úgy védte a rendőröket, hogy közben – bár nem nyíltan kimondva – a bíróságot tette felelőssé a történtekért. Valójában azonban a bíróság keze volt a leginkább megkötve, rajta múlt legkevésbé, hogy a szökést végrehajthatták az ároktői vádlottak. A szökésre több tényező összejátszása miatt nyílt lehetőségük.

Bocsánat, nem szeretne elektromos bilincset?

A dolgukat leginkább az könnyítette meg, hogy a rablógyilkosok nem viseltek elektromos nyomkövetőt. Ennek az az egyik oka, hogy áprilisban, amikor előzetesből házi őrizetbe kerültek, az akkori törvény értelmében még nem lehetett rákényszeríteni őket az elektromos bilincs tűrésére. A büntetőeljárási törvény akkor úgy rendelkezett, hogy a bíróság csak akkor rakathat nyomkövetőt a házi őrizetesre, ha ahhoz az érintett hozzájárul. A törvényszék szóvivője elmondta, hogy R. Henrik és R. Elemér megtagadta a hozzájárulást. Így Cserni János bírónak, amikor április 22-én végzést hozott a házi őrizetbe helyezésről, nem volt módja arra, hogy elrendelje a nyomkövető felrakását.

Fotó: Police.hu

A törvény azóta szigorodott, belekerült, hogy van olyan kivételes eset, amikor nincs szükség a vádlott hozzájárulására. A belügyminisztérium közleménye szerint épp az ároktői banda házi őrizetbe kerülése után kezdeményeztek soron kívüli törvénymódosítást. Az olyan esetek kerültek a kivételek közé, mint az ároktői bandáé: azokról a vádlottakról van szó, akik csak kényszerűségből, jobb híján kerültek házi őrizetbe, azért, mert már nem lehetett tovább előzetes letartóztatásban tartani őket.

Nem jutott eszükbe

A legsúlyosabb bűnöknél  most négy év az előzetes letartóztatás maximális ideje. Ha négy év elteltével sem sikerül ítéletet hozni, muszáj kiengedni a vádlottakat az előzetesből. Ilyenkor tehát a házi őrizetbe helyezés mögött nem egyedi döntés áll, hanem lényegében egy automatizmus. A szökésveszély nagyságának semmi köze ehhez. Ezt figyelembe véve szigorították a törvényt: szeptember elseje óta nincs szükség arra, hogy ezek az automatikusan kiengedett vádlottak hozzájáruljanak a nyomkövető felhelyezéséhez. Rájuk lehet rakni, ha tetszik nekik, ha nem.

Ha az ároktői bandatagok előzetesbe kerülésének szeptember elseje után lett volna a négyéves évfordulója, megkapták volna az elektromos bilincset, hiába tiltakoznak. Mivel azonban az ügyükben még áprilisban döntött a bíróság, az új szabály csak akkor vonatkozott volna rájuk, ha valakinek eszébe jut a törvényváltozás miatt újra mozgósítani a bíróságot. Lényegében ahhoz, hogy a bíróság az új törvény alapján rájuk rakathassa a nyomkövetőt, valakinek indítványt kellett volna tennie erre.

Indítvány nélkül a bíróság egymaga nem tehetett semmit, mondta a bírósági szóvivő. Indítványt tehet a vádlott, a védője és az ügyészség. A vádlottak nyilván bolondok lettek volna ilyet kérni, az ügyvédeiknek sem állt ez az érdekében. Az ügyészség lett volna az egyetlen, akinek lehetőség és érdeke is lett volna arra szeptember elseje után, hogy indítványozzák a nyomkövető felrakatását a szigorúbb törvény alapján. Ilyen indítvány azonban nem adtak be, közölte kérdésünkre Póta.

Nem kellett volna a bíróra várni

Ha már elektromos nyomkövető részben a törvény, részben az ügyészség miatt nem volt az ároktői férfiakon, a rendőrség vigyázhatott volna jobban is rájuk. A házi őrizetről szóló, belügyminiszteri-igazságügyminiszteri közös rendelet szerint négyféleképpen láthatja el a rendőrség a házi őrizetes felügyeletét: járőr útján, eseti ellenőrzéssel, folyamatos ellenőrzéssel vagy elektromos nyomkövetővel. A nyomkövetős lehetőség az adott ügyben kiesett, maradt a másik három. A rendőrség a Belügyminisztérium közlemény szerint naponta hétszer ment ellenőrizni az ároktői vádlottak lakását.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem a folyamatos ellenőrzést választották. A Belügyminisztérium közleménye ezzel kapcsolatban azt írja: azért, mert a rendőrség sem szóbeli, sem írásbeli utasítást a folyamatos őrzés elvégzésére nem kapott. A közlemény szerint Cserni János bíró nem rendelkezett a házi őrizet végrehajtásának módjáról. A Belügyminisztérium még azt is megemlítette, hogy annak ellenére nem kaptak utasítás a folyamatos őrzésre, hogy „mind az illetékes rendőrkapitányság vezetője, mind a mezőcsáti rendőrőrs parancsnoka telefonon kért útmutatást a bírótól a házi őrizet végrehajtásának rendőrség számára iránymutató elvárásairól".

A rendőrségnek azonban nem kellett volna a bíróra várnia, tőle kérnie iránymutatást. A vonatkozó rendelet szövegéből (lást keretes írásunkat) az olvasható ki, hogy az ellenőrzés módjáról szóló döntés a rendőrség kezében van.

Értelmezésünket kérdésünkre megerősítette a törvényszéki szóvivő is.

Kérdésünkre, hogy – akár informálisan – tényleg megkeresték-e a bírót iránymutatásért a rendőrségtől, azt válaszolta: erről nem tud nyilatkozni.

A napokban a Jobbik és az Együtt-PM is közleményt adott ki a szökési üggyel kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy a belügyminiszternek, Pintér Sándornak és a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibornak le kellene mondania. A Belügyminisztérium szerint "nemtelen politikai támadások" érték a rendőrséget.

Alig volt vesztenivalójuk

Az ároktői banda ügyében novemberben várható elsőfokú ítélet a Fővárosi Törvényszéken. A szökevényeket körözik, de a szökés miatt nem csúszik tovább a per, az ítéletet akkor is meghozzák, ha addig nem kerülnek elő.

A hatodrendű vádlott beszél a Fővárosi Törvényszéken folyó büntetőper tárgyalásán szeptember 5-én. R. Elemér és 5 vádlottársa ellen, akik az ároktői banda néven híresültek el, emberölés és rablás miatt folyik büntetőper.

Fotó: Beliczay László

Ha a két szökevény előkerül, újra előzetes letartóztatásba kerülnek. Ilyenkor, ha valaki megszegi a házi őrizet szabályait, az elfogása után újrakezdődik az előzetes maximális idejének (esetükben a négy évnek) a számolása. Fogolyszökés miatt is felelniük kell majd: 2011. január elseje óta külön bűncselekménynek, fogolyszökésnek számít, ha a vádlott végleg elhagyja a házi őrizetre kijelölt lakást. A Btk. ezt két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

91 százalékban elrendelik az előzetest

A Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett, legfrissebb, augusztus végi adatok szerint
ekkor éppen 2473-an voltak előzetes letartóztatásban az országban, ebből csak 103-an 365 napnál régebb óta. 151-en voltak házi őrizetben, közülük csak 7-en egy évnél hosszabb ideje. A legtöbb házi őrizetes egyébként Budapesten volt (45), és volt több olyan megye is, amelyikben egyáltalán nem volt házi őrizetes (Baranya, Békés, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Tolna, Vas). 2012-ben amikor az ügyész indítványt tett előzetes letartóztatásra, az elsőfokú bíróság az esetek 91 százalékában el is rendelte azt. Amikor nem rendelte el, akkor is az esetek több mint felében azért alkalmazott valamilyen kényszerintézkedést: házi őrizetet az ilyen esetek 28,9 százalékában.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az utóbbi néhány évben a nem szabadlábon védekező vádlottak közül mennyien várták be az elsőfokú ítéletet előzetesben, és mennyien házi őrizetben.

Nem az ároktői szökevények az egyetlenek, akik az utóbbi időben kijátszották a rendőrség éberségét. A Heol.hu augusztusban megírta, hogy a házi őrizetből ment rabolni az a fiatalkorú fiú, aki társával betört Pélyen egy családi házba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!