Havi 67 ezerbe kerül az ingyenes felsőoktatás

A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek továbbtanulását a középiskola után – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból. A gyermekük hazai továbbtanulását tervezők háromnegyede biztosan támogatja majd anyagilag a felsőoktatási tanulmányokat.

A megkérdezettek 84 százaléka szerint a család számára nagy terhet jelent majd a továbbtanulás. A kutatás eredményei alapján a családok 91 százaléka aktuális havi jövedelmeit is kénytelen lesz a tanulás finanszírozásra felhasználni, tehát alig vannak, akik úgy látják, megtakarításaik elegendőek lennének erre a célra. A magyarországi továbbtanulást tervezők szülei a tandíjon felül havonta átlagosan 67 ezer forintos kiadással számolnak.

Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok. A válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, főként nyelvtanulási célból. Az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését. Azok a szülők, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek, de sokan nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét.

Az elhelyezkedési esélyek növeléséért már középiskolában is jelentős erőfeszítéseket tesznek a családok. A válaszadók közel fele, 49 százaléka járatta gyermekét valamilyen magánórára, főként nyelvtanulási célból. Az előre látható nehézségek ellenére a középiskolások szüleinek kétharmada jelezte: gyermeke mindenképpen szeretne továbbtanulni, míg 50 százalékuk kizárólag államilag finanszírozott helyre tervezi beadni a jelentkezését. Azok a szülők, akik tervezik, hogy gyermekük költségtérítéses helyre is beadja a jelentkezését, félévente 235 ezer forintos tandíjjal terveznek, de sokan nem tudják megbecsülni a várható tandíj mértékét.

A legtöbben műszaki (17%) és gazdaságtudományi-kereskedelmi (16%) területeken tervezik a továbbtanulást. Jelentősen lemaradva következnek utánuk a bölcsészettudományi (9%) és természettudományi (8%) képzések. A két legnépszerűbb területet reálisan értékelik a családok, hiszen a Jobline statisztikái alapján az álláshirdetések több mint 44 százaléka műszaki és gazdasági- kereskedelmi végzettséggel keres munkaerőt.

Szintén reálisan látják a családok a nyelvtudás kiemelkedő szerepét: az álláskínálók 87 százaléka jelöl meg ezzel kapcsolatos elvárást és a kutatásban a szülők is elsőként említették a nyelvtudást az elhelyezkedést segítő szempontok között. Más a helyzet viszont az informatikával. Miközben az álláshirdetések 18 százaléka IT-szakembert keres, a kutatás eredményei alapján a fiataloknak mindössze 5 százaléka tervezi a továbbtanulást ezen a területen.

A szülők a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatban meglehetősen pesszimisták: 67 százalékuk szerint gyermekük nehezen, vagy nagyon nehezen talál majd állást Magyarországon. Az elhelyezkedést befolyásoló tényezők között a nyelvtudást említették a legtöbben, de a jó kapcsolatokat is fontosnak ítélik, másodikként említve ezt a szempontot. A megkérdezettek mai árakon számolva a diplomával elhelyezkedő gyerek várható fizetését nettó 142 ezer forintra teszik, 49 ezerrel magasabbra, mint a középiskolai végzettséggel munkába állókét.

A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) gyerekkel rendelkező szülők körében végezték az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana tanszék munkatársai. Augusztus 12-25. között 427 embert hívtak fel telefonon. A megkérdezettek reprezentálják a magyar középiskolás és alapképzésre járó gyermekek szüleit.