Áron
-4 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Fellebbez a Jobbik a Gárda-ítélet ellen

2013.10.10. 01:00
A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

A fellebbezésre nyitva álló határidő utolsó napján, szerdán adja be személyesen a fellebbezést az egyébként is Strasbourgban tartózkodó Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos országgyűlési képviselő. Az egyébként ügyvéd végzettségű Gaudi képviselte a strasbourgi Gárda-perben Vona Gábort, a Jobbik elnökét.

Az összeszoruló gyomor nem gond

A fellebbezést Gaudi úgy indokolta, hogy nem tartja „összeférhetőnek a demokráciával, hogy egy olyan szervezet feloszlatását tartsák jogszerűnek, ahol egyetlen hajszál sem görbült meg és aminek a tagjai csak rendet akartak."

Alázatos kérelem

A strasbourgi bíróság 47 bíróból áll, de nem minden bíró vesz részt minden döntésben, hanem első fokon hét bíróból álló kamarák döntenek az ügyekről. Ha valamelyik félnek nem tetszik az ítélet, fordulhat a bíróság nagykamarájához, ahol tizenhét bíró vesz részt a döntésben.

Ez nem fellebbezés, sokkal inkább egy „alázatos kérelem”, a bíróság ugyanis indokolás nélkül dönt arról, hogy a nagykamara akar-e foglalkozni az üggyel: ha nem fogadják el a kérelmet, az eredeti döntés véglegessé válik. A nagykamarai eljárások ennek megfelelően nagyon ritkák (az eljárás ábrán).

A képviselő hozzátette, hogy súlyos hibának tartja a bíróság döntését, mert „annak érdekében, hogy megvédje a demokráciát, maga a strasbourgi bíróság lépte át a demokratikus kereteket egy olyan szervezettel szemben, ami viszont ezeken a kereteken belül maradt".

„Ha egy kicsit össze is szorul a gyomrom, ezt el kell viselni mások szólásszabadságának védelme érdekében" – mondta Gaudi. „Minden társadalmi csoport tiltakozása során lesz olyan csoport, akiknek a tiltakozástól picit összeszorul a gyomra."

Nyilaskeresztes, félelemkeltő

A magyar bíróság szerint a gárda rendezvényei, a katonás hangulat, a parancsszavak félelmet keltettek a felvonulások környékén élő cigányokban. A magyar állam Strasbourgban hivatkozott arra is, hogy különösen a „történelmi előzmények ismeretében” voltak félelemkeltőek a gárda rendezvényei.

A strasbourgi bíróság az ítéletében a Magyar Gárdára utalva kifejtette:„A félkatonai szervezet a magyar náci mozgalomra (a Nyilaskeresztesekre) emlékeztetett, amely a gerincét képezte egy olyan kormányzatnak, amely többek között felelős volt magyar cigányok tömegeinek kivégzéséért.” Gaudi ezt a kijelentést botrányosnak tartja, szerinte a bíróság egyértelműen elfogultan és nem pártatlanul ítélkezett.

A gárda feloszlatásáról szóló strasbourgi döntésről és az ügy előzményeiről itt olvashat részletesen.