Jogsértő volt az ózdi vízkorlátozás

Sértette az egészséghez és az egészséges ivóvízhez való jogot, illetve származáson alapuló hátrányos megkülönböztetéshez vezetett az ózdi önkormányzat azon rendelkezése, amellyel korlátozta a közkutak használatát - állapította meg az ombudsman.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese közös vizsgálatukban az emberi méltóság sérelmét, illetve nemzetiségi származáson alapuló közvetett diszkriminációt is megállapítottak.

Ózdon a képviselő-testület június 20-i döntése alapján július elejétől korlátozták 62 közkifolyó vízhozamát, illetve 27-et elzárták. A vízkorlátozás indoka a lakosság takarékosabb vízfogyasztásra ösztönzése, valamint a jogellenes használat visszaszorítása volt. Ózdon csaknem ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, ezért - a vízkorlátozás következtében - hosszú sorok alakultak ki a közkutaknál.

"Az erről megjelent sajtóbeszámolók arra is kitértek, hogy az intézkedés elsődlegesen és különösen hátrányosan az egyes telepszerű lakókörnyezetben élő, szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető és a többségükben cigány származású lakosságot érintette" - áll az ombudsmani özleményben.

Megállapították, hogy az önkormányzat megalapozatlanul hivatkozott takarékossági okokra akkor, amikor egyes közkifolyók lezárásáról, mások víznyomásának a csökkentéséről döntött.
A lezárt közkutakon mért korábbi fogyasztás ugyanis nem haladta meg az önkormányzat kapcsolódó rendeletében meghatározott mennyiséget, míg a nyomáscsökkentett kutak használói kevesebb ivóvizet vételeztek, mint amit jogszabály a létfenntartási és közegészségügyi vízmennyiségként minimálisan meghatározott.

Kitértek arra, hogy az intézkedés - bár látszólag mindenkire vonatkozott - "a lakosság egy jól behatárolható, cigány nemzetiségű csoportját lényegesen nagyobb mértékben érintette". Ugyanis - mint írták - a közkifolyók nagyobb hányada "a cigány származású lakosság által legsűrűbben lakott területeken található".