Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Valaki nagyot kaszál a tankönyvpiacon

2013.10.10. 07:37 Módosítva: 2013.10.10. 08:24
Hivatalosan magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozó vállalkozások vették meg a Sanomától az egykori Nemzeti Tankönyvkiadót, de kilétük egyelőre nem ismert. Az Index úgy tudja, hogy az egyik vásárló a kiadót eddig is tulajdonló holding vezérigazgatója. Piaci forrásaink szerint aki most megvette a kiadót, az vagy kivárásra játszik, vagy tudja, hogy hamarosan el tudja adni az államnak.

A hosszú ideje kedvezőtlen magyarországi feltételekkel indokolta csütörtökön az egykori Nemzeti Tankönyvkiadó, újabban Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó eladását Harri-Pekka Kaukonen, a Sanoma Corporation elnök-vezérigazgatója. A tranzakcióról kicsit bővebb közleményt adott ki a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK), de ehhez is szükséges némi kódfejtés, hogy legalább sejteni lehessen, miért volt szükség erre a lépésre. A közleményükben talán a leghangsúlyosabb elem az, hogy a kiadó hét év után ismét 100 százalékos magyar tulajdonba került.

Egyelőre nincs szó államosításról. A Sanoma nem is közvetlenül a kiadót, hanem a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.-t is birtokló NTK Oktatási Holding Zrt.-t adta el. Kérdésünkre, hogy kik a vevők, a cég a következőket válaszolta: „A Sanoma az NTK-t is birtokló magyarországi tulajdonos az NTK Oktatási Holding 100 százalékos tulajdonrészét értékesítette magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozok vállalkozások számára. Az új tulajdonosok meghatározó képviselői a menedzsment vezető tagjai. A tulajdonosváltás a Tankönyvkiadó céljait, tevékenységét nem érinti: a vállalat továbbra is a nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését tekinti legfontosabb feladatának. Az NTK Magyarország vezető tankönyvkiadójaként továbbra is a nemzeti kultúra egyik legjelentősebb megőrzője és átadója a jövő nemzedékei számára”.

Lehet, hogy tudnak valamit

A „magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozó vállalkozásokról” egyelőre a piacon is csak találgatnak. Egyik forrásunk szerint vagy olyan ember vette meg, aki abban bízik, hogy kibekkelhet így éveket, míg jobbra fordul a helyzet a piacon és a politikában. Vagy olyan, aki már most tudja, hogy hamarosan továbbadhatja a kiadót az államnak. Informátorunk szerint nem is a mostani döntés az igazán érdekes, hanem az, "mi lesz a következő lépés". Egy másik forrásunk szerint az egyik vevő maga Jókai István, a Holding vezérigazgatója. A tulajdonosváltás információink szerint nem érinti az NTK eddigi vezérigazgatója, Kiss János Tamás pozícióját.

A kiadó közleményében a „magyar tulajdon” hangsúlyozása a meghatározó. Az elmúlt hónapokban ugyanis számos nyílt és burkolt utalás hangzott el arról, hogy a tankönyvkiadóval egy multinacionális cég szerez profitot. A tankönyvek eladása nagy üzlet, minden évben garantáltan 15 millió könyvet lehet eladni. Ezeket az állam, illetve az iskolába menő diákok szülei kötelesek megvenni. Becslések szerint a könyvek eladása évente 14 milliárdos forgalmat jelent. Ezen a piacon eddig az NTK volt a meghatározó szereplő, kb. 30 százalékos részesedéssel.

Elvették tőlük a nemzeti nevet

Kormányzati körökben azt is többen kifogásolták, hogy a piaci verseny ellenére az árak egyáltalán nem csökkentek a kívánt mértékben, miközben a nyolc osztályig felfutó ingyenes tankönyvellátást a jövőben egyre nagyobb mértékben a költségvetésnek kell megfizetnie. Apró szurka volt a kiadó felé, amikor jogszabály született arról, hogy a nem állami tulajdonban lévő vállalatok nem használhatják a jövőben a „nemzeti” nevet. Ezért kellett idén februártól felvenni a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó nevet, a jól bejáratott NTK rövidítést azonban ezzel sikerült megmenteni.

A kormányzat és a Sanoma között amúgy sem felhőtlen a viszony. Idén augusztusban a Magyar Nemzet szabályos kormányellenes összeesküvéssel vádolta meg a Sanoma Media Zrt. vezetőjét, miután egy budai luxusétteremben a legfontosabb magyarországi médiavállalatok és a nagy médiaügynökségek képviselői a kormány által kivetett reklámadóról egyeztettek. A Sanoma a nyár végén ráadásul a vádak szerint kormánykritikus hírműsort is indított a Story4 csatornán. Forrásunk szerint ugyanakkor a Sanoma nem azért adta most el a kiadót, mert attól tartott, hogy más érdekeltségei is veszélybe kerülnének: „egyszerűen csak úgy látták, hogy ilyen ellenszélben nem tudják tovább vinni ezt az üzletet”.

A piacot ismerő forrásunk szerint a már magyar tulajdonú NTK talán meg tudja őrizni pozícióját és a jövőben akár meg is erősödhet. A kiadónak több évtizedes tapasztalata van, jó tankönyvfejlesztőket foglalkoztat és a kiadványai nagyon bejáratottak. Senkinek nem lenne érdeke szétszedni ezt, mondta forrásunk.

Kormányhatározat van az államosításról

Nagy kérdés azonban, hogy hosszú távon lesz-e egyáltalán tankönyvpiac. Idén szeptemberben ugyanis kormányhatározat született „az egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszeréről”. Magyarra lefordítva ez a tankönyvkiadás államosítását jelentené. Az érv emellett az, hogy a tantervek egységesítésével tantárgyanként bőven elég lenne egy-két minőségi tankönyv. Ha ezeket nagy példányszámban egy kiadó készítené, jóval olcsóbbak lennének.

Korábban tankönyves körökben ismert volt, hogy a Sanoma és az állam között folytak tárgyalások. Ezeken felmerült az is, hogy az állam visszavásárolná a kiadót. Miután ezek az egyeztetések nem vezettek eredményre, akkor körvonalazódott egy másik megoldás. Mivel a semmiből csak nagyon nagy ráfordítással lehetne felépíteni egy teljesen új állami kiadót, a kormány figyelme a piac második legnagyobb szereplője, a magyar tulajdonú Mozaik Kiadó felé fordult. A Mozaikot nem közvetlenül az állam, hanem egy kis kiadó, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. vásárolná meg több lépésben. Az elképzelések szerint a közszolgálati kiadó először egy milliárdos, uniós e-learning tananyag-fejlesztési forrásból venné meg a Mozaik interaktív tananyagait, esetleg a tankönyvei kiadási jogát, és emellett az államtól kapott 300 millióból be is vásárolná magát a cégbe.

Váratlanul külföldi tulajdonba került

A Nemzeti Tankönyvkiadó 1949-ben alakult meg és egészen a rendszerváltásig lényegében ők adták ki az összes általános- és középiskolai tankönyvet. A komoly szakmai múlttal, tankönyvfejlesztői műhellyel rendelkező vállalat a tankönyvellátás piacosítása után is megőrizte vezető szerepét. 2005-ben sokak meglepetésére privatizálták: a magyar államnak 25 százalék+1 tulajdonrésze maradt benne, 75 százalékát -1 szavazatot a Láng Kiadó és Holding Zrt. vette meg, amely  Gyurcsány Ferenc kormányfő korábbi üzletfele, Erdős Ákos érdekeltségébe tartozott.

A privatizációt az akkori fideszes ellenzék élesen bírálta, az állami vagyon elkótyavetyéléséről beszélt. A furcsa visszalépések és kizárások miatt ugyanis a pályázaton egyedüliként versenyben maradt Láng Holding győztes árajánlata majdnem egymilliárd forinttal maradt el az első forduló legjobb ajánlatától. Bár akkoriban cáfolták, sőt elvileg jogszabályi garanciák is voltak, hogy a kiadó nem kerül külföldi tulajdonba, kevesebb mint fél év múlva mégis a finn Sanomáé lett. A megkötést úgy kerülték ki, hogy a Sanoma nem a kiadót, hanem az azt birtokló céget vette meg. 2007-ben az országgyűlés törölte a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonelemek sorából a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. kisebbségi tulajdonrészét. 2008-ban a Láng Kiadó neve NTK-Perfekt Oktató és Kiadó Holding Zrt.-re változott, 2009-től pedig már ez a Holding volt a kiadó 95,998 százalékos tulajdonosa.